A végéhez közeledő, 2018 és 2022 közötti parlamenti ciklusban megfogyatkozó
Jobbik-frakció politikusainak több mint háromnegyedét nem jelölte befutó helyre a baloldal közös listáján Jakab Péter.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk a jelenleg 17 fős képviselőcsoportból Jakabbal együtt mindössze négyen szerepelnek a Gyurcsány-lista első 45 helyének valamelyikén. Az áprilisi országgyűlési választásokon összesen 93 listás helyet osztanak szét a parlamenti küszöböt átlépő pártok között. A baloldalon úgy számolnak, hogy a listás szavazatoknak akár az 50 százalékát is begyűjthetik, ami 45-46 listás képviselőt jelentene számukra. Nézzük, kik lehetnek a bejutó jobbikosok!
Jakab leszámolásai
A Jobbik új elnökének 2020-as megválasztása után folytatódtak a kilépések az egykori radikális pártból. A távozók közül többen is leszámolásokat emlegettek. Érdemes felidézni, hogy a 2018-as választásokon még csaknem 1,1 millió listás szavazatot begyűjtő párt négy éve szerezte meg első egyéni mandátumát is Dunaújvárosban. Ekkor még Vona Gábor vezette a pártot, aki az eredményt kudarcként értékelte, nem vette fel parlamenti mandátumát, és távozott a Jobbik éléről. Az ezt követő időszak nagy kérdése volt, hogy merre indul tovább a Jobbik, ez lett a tétje az új pártelnök megválasztásának is. A két legerősebb jelölt Sneider Tamás országgyűlési alelnök és Toroczkai László ásotthalmi polgármester volt, akik indulásuk előtt mindketten Vona alelnökeiként is tevékenykedtek. A párt küldöttgyűlése végül Sneider mellett döntött, aki azt ígérte, hogy a korábban meghirdetett néppártosodás útján viszi majd tovább az egykori radikális politikai tömörülést.
A döntés után a párt szétszakadt, a távozók Toroczkai László vezetésével új pártot alapítottak. A Mi Hazánk Mozgalomhoz csatlakozott akkor a 2018-as Jobbik-listán 2. helyen szereplő Volner János (ő azóta már innen is kilépett), a 3. helyen bejutó Dúró Dóra, valamint Fülöp Erik egykori tiszavasvári polgármester (azóta már ő is távozott a Mi Hazánkból) és Apáti István országgyűlési képviselő.
A négy kilépő megtartotta listán szerzett parlamenti mandátumát, azonban úgy tűnt, ezzel véget ér a Jobbik-frakció fogyatkozása.
Sneider 2018 májusától 2020 januárjáig volt elnök, mely idő alatt a Jobbik leszerepelt a 2019-es európai parlamenti választásokon. Az önkormányzati választásokon viszonylag jó eredményt értek el, két megyei jogú városban is (Eger és Dunaújváros) jobbikos politikust választottak polgármesternek. Ezzel együtt Sneider másfél év után lemondott az elnökségről, helyére Jakab Pétert lényegében kihívó nélkül választották meg a párt élére. Jakab elérte, hogy az elnökségbe kizárólag az ő embereit szavazzák be, ezzel folytatódott a régi jobbikosok visszaszorulása a párton belül. Az újdonsült elnök emellett arra is rábeszélte párttársait, hogy az elnökség megbízatása csak a 2022-es országgyűlési választások után járjon le.
Miután teljes győzelmet aratott, Jakab Péter annak látta legnagyobb szükségét, hogy leszámoljon párton belüli ellenfeleivel.
Az ekkor még mindig 22 főt számláló Jobbik-frakcióból először Bana Tibor és Bencsik János távozott, ők kilépésük okai között a Jobbik balra tolódását, a nemzeti, jobboldali, keresztény politika háttérbe tolását, másrészt a januárban pártelnökké választott Jakab Péter és köre vezetési stílusát, a párton belüli erőviszonyok átrendeződését emlegették.
Nyáron újabb három politikus hagyta ott a pártot, Sneider Tamás előző elnök mellett Varga-Damm Andrea és a Jobbik ifjúsági szervezetének korábbi vezetője, Farkas Gergely is szakított Jakab pártjával. Sneider arról beszélt, hogy utódja kegyetlenül száműzte a bajtársiasságot és a szolidaritást a Jobbik közösségéből. Farkas Gergely pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy
Jakabék szisztematikus leszámolást folytatnak mindenkivel szemben, akit az ellenségüknek vélnek.
A maradók nagy része is lapátra kerülhet
A hétvége előtt nyilvánosságra hozott baloldali lista befutónak gondolt helyein Jakab Péteren kívül csak Z. Kárpát Dániel, Brenner Koloman (ő váltotta Sneider Tamást az Országgyűlés alelnökeként) és Lukács László György szerepel. Ők mind a hárman alelnökei a Jobbiknak, érdekesség, hogy Brenner Koloman és Lukács László György is indul egyéni körzetekben, igaz, mindketten olyan helyeken (Sopron, és Karcag), ahol legutóbb 50 százalék feletti eredménnyel nyert a Fidesz–KDNP jelöltje. A jelenlegi frakciótagok nagy részének egyébként szintén megvan az esélye arra, hogy egyéniben mandátumot szerezzenek, bár tekintve, hogy ez a „bravúr” a Jobbik 12 éves parlamenti jelenléte során mindössze egyetlen körzetben sikerült, nem lehetnek nyugodtak. Jakab frakciótársai közül ketten biztosan búcsúznak a parlamenti munkától, Balczó Zoltán a listára se került fel, míg a Nyíregyházán az előválasztáson vereséget szenvedő Gyüre Csaba mindössze a 63. helyen szerepel.
Ismeretlen politikusokat jelölt a befutó helyekre Jakab
A lista első 45 helyén szereplő jobbikosok nevét elnézve sem teljesül az, hogy olyanok kaptak biztos helyeket, akik egyéniben nem indulnak. Bencze János, aki a 27. helyen szerepel, ugyanis a tolna megyei 3-as választókerületben lesz a szivárványkoalíció jelöltje. Jakab emberei mögött közvetlenül a 19. helyen az a Sas Zoltán szerepel, aki a már említett kilépési hullámok során 2018 végén egyszer már elhagyta a pártot. Távozásáig ő volt a Jobbik vezetője a vecsési választókerületben, ahol 2018-ban ő is indult a párt színeiben.
Egy évvel kilépése után a Jobbik pártlapjában egy villáminterjú jelent meg a politikussal, aki arról beszélt, hogy visszalép a pártba,
mert a helyi fideszes képviselő, aki a választásokon nyert, nem képviseli megfelelő módon az ott élők érdekeit. Áprilisban a tárgyalt vecsési körzetben egyébként a Jobbik jelöltje indul a baloldal színeiben, de nem Sas Zoltán lesz az, hanem a hétvégén Dobrev Klára fórumán megütött Fricsovszky-Tóth Péter, aki közösségi oldalán civil jelöltként hivatkozik magára.
Befutó helyeken szerepel még a közös listán Varga Ferenc, aki a szegvári roma nemzetiségű önkormányzat vezetője, valamint Balassa Péter egykori szombathelyi labdarúgó, aki a 2019-es baloldali fordulat után kikerült a vasi megyeszékhely önkormányzatából. Az akkori választásokon egyébként a korábban a Fidesszel koalícióban a várost irányító Pro Savaria Egyesület színeiben indult.
A Jobbik emellett delegált a listára egy Szabó Hajnalka nevű politikusjelöltet, akiről még képet sem töltöttek fel. Vele együtt Végh Noémiról sem lehet politikai előéletre utaló információkat találni az interneten. A 44. helyen szereplő Németh Zsoltról szintén nincs kép a Valasztas.hu felületén, a 45. helyen pedig a Jobbik korábbi pártigazgatója, Szabó Gábor térhet vissza a parlamentbe, aki 2010 és ’14 között már dolgozott országgyűlési képviselőként. A cikkben tárgyalt leszámolások során
egy ponton úgy tűnt, hogy Szabó Gábor is távozik a Jobbikból, amikor 16 év után lemondott a pártvezetői tisztségéről,
azonban a baloldali pártok alkudozásaiban neki is nagy szerepe volt a mostani választásokra való felkészülés során, és úgy tűnik, önmagának is kialkudott egy előkelő helyet a hat baloldali párt listáján.
Borítókép: Jakab Péter, a Jobbik elnöke. Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet
