Róna Péter közgazdász, jogász, üzletember, bankár, egyetemi oktató lett a baloldal közös köztársaságielnök-jelöltje, aki, bár aligha lesz Áder János utódja, az államfőválasztás napján 15 perces beszédet mondhat az Országgyűlésben. Éppen ezért érdemes felidézni Róna korábbi nyilatkozatait, amelyekben Amerikához, nem mellesleg pedig a CIA-hoz való viszonyáról beszélt – egyrészt Andrassew Iván róla szóló, Miskolctól Oxfordig című portrékötetében, illetve Az élet meg minden nevű podcastban.
Kedvező értékelés
A baloldal államfőjelöltje arról, hogy az édesanyja elmenekült vele a háború végén, azt mondta a portrékötetében: amikor átértek Németországba, az anyja „jelentkezett az amerikai csapatoknál tolmácsnak, hiszen tudott németül is, angolul is. A CIA elődjéhez, a CIC-hez került. Annak az osztálynak, ahol dolgozott, az volt a feladata, hogy szűrjék a Kelet-Európából és Magyarországról érkező nyilasokat, nácikat, és kommunistákat”. A podcastban ehhez hozzátette, hogy
kezdtem összeszedni az összes elképzelhető járványos betegséget egy nagyon nehéz Németországban. Hála Istennek, hogy megvolt neki ez a munkahelye, mert ezen keresztül be tudtam jutni az amerikai katonai kórházakba, és a szó szoros értelemben életben maradtam. Diftériám volt, egy-másfél órára voltam a haláltól, csak az amerikaiaknak volt megfelelő szérumuk erre a betegségre.
Bár a háború után visszatértek Magyarországra, anyja 1956-ban újra az emigrálás mellett döntött, és Salzburgban, egy menekülttáborban kötöttek ki. „Anyám bement az amerikai követségre, és jelentkezett, hogy Amerikába szeretnénk menni. Oda nagyon nehezen engedték be az embereket. A kérvényhez ki kellett tölteni egy kérdőívet, és abban benne volt, hogy valamikor a CIC alkalmazottja volt. A papírt elküldték Washingtonba, hogy nézzenek utána. Visszajött, hogy igen, csakugyan ott dolgozott, és mielőtt visszatért Magyarországra, nagyon kedvező értékelést kapott. Így aztán mehettünk Amerikába” – mesélte Róna Péter a róla szóló könyvben. Ugyanerről a podcastban úgy fogalmazott: