Kihez lojális a baloldal államfőjelöltje?

Gyermekkora óta jelen volt és rendkívül komoly hatást gyakorolt Róna Péter életére a CIA – derül ki a baloldal államfőjelöltjének korábbi nyilatkozataiból. Ezek szerint Róna „a szó szoros értelemben” a CIA-nak köszönheti, hogy nem halt bele a diftériába, illetve azt is, hogy édesanyjával Amerikába emigrálhattak. „A CIA-világkép szempontjából fontos, hogy aki nekik egyszer tisztességesen és becsületesen dolgozott, azt az élete végéig segítik, ha tudják. Ez a mítosz része – és ez nem csak mítosz” – fogalmazott Róna.

Találtak egy nagyon kedvező jelentést róla, a munkájáról, hogy megbízható, tisztességes, becsületes, és minden további nélkül mehettünk Amerikába, ami nem volt kis dolog, mert azért nagyon sokan nem tudtak menni. Különböző okokból kifolyólag az amerikaiak eléggé szelektívek voltak, de amikor ezt megtalálták, hogy ő tényleg ott dolgozott, és jól csinálta a dolgát, megbízható volt, mehettünk.

Nem csak mítosz

„Amerikában egy menekülttáborba kerültünk New Jersey-ben. Később találtunk valakit, aki hajlandó volt minket befogadni. Pontosabban a CIA segített, keresett valakit, aki Washingtonban segített elhelyezkedni és az átmeneti időre befogadott minket. Anyámnak a többi magyar emigránshoz képest viszonylag hamar volt állása. Én – anyámmal ellentétben – nem tudtam angolul, így el kellett mennem egy nyelviskolába. Közben dolgozni is akartam – folytatta Róna Péter, aki szerint az anyja egy üzletházban volt eladó, amit borzasztóan gyűlölt. Aztán a CIA segített neki, szerzett egy állást a gépészek szakszervezeténél. „Ez tisztes, rendes megélhetést adott” – tette hozzá. 

A CIA-világkép szempontjából fontos, hogy aki nekik egyszer tisztességesen és becsületesen dolgozott, azt az élete végéig segítik, ha tudják. Ez a mítosz része – és ez nem csak mítosz – hangoztatta a baloldal államfőjelöltje Andrassew Ivánnak. Ugyanerről az időszakról a podcastban Róna úgy fogalmazott:

Amikor le kellett tennem az egyetemi vizsgát, akkor történt tényleg egy csoda, a mai napig nem tudom megmagyarázni. Hogy, hogy nem, ebben a Washington és környéke körzetben a CIA talált egy állást anyámnak. Tehát amikor mi mentünk, akkor ők azonnal intézkedtek, és elhelyezték őt egy viszonylag elfogadható munkahelyen. Ők nem hagyják az embert az út szélén, híresek erről egyébként, híresek, családtagok, minden.

Nem mindegy, kinek szurkolnak

– Az amerikai szolgálatok különösen 1956-ban, de már 1945-től és a legújabb időkig igyekeztek a soraikba vonni olyanokat, akiket aztán használatukra fordítottak Kelet-Európában, ezen belül Magyarországon. Igyekeztek minél többet megtudni ezeknek az országoknak a belső viszonyairól. Erről aztán jelentéseket írhattak a főnökeiknek – nyilatkozta lapunknak egy titkosszolgálati ügyekben jártas Amerika-szakértő, aki szerint Róna Péter, aki 1956-ban 12 éves volt, az elmondottak alapján az anyja révén került fel az amerikai listára. A szakértő hangsúlyozta: olyan 1956-os fiatal felnőttek, mint Charles Gati vagy a nemrég elhunyt Balogh Éva, a példák arra, hogy a CIA  a szárnyai alá vett Kelet-Európához konyító bevándorlókat, arra számítva, hogy majd jó szolgálatukra lesznek a későbbiekben. 

– Ennek érdekében a szolgálat adott esetben egzisztenciálisan kisegített embereket, mint tette Róna anyjával is, hogy ne legyenek csalódottak, s az amerikai álomban bízva továbbra is a hasznukra legyenek. Akárcsak Róna esetében is, a lényeg az, hogy mindez nemcsak a kettős lojalitás kérdését veti fel, hanem az Amerikához való elsődleges és feltétlen lojalitásét. Ezek az emberek ugyanis Amerikához lojálisak, és nem fordítva. Gati ezt azzal ütötte el, hogy vízilabdameccsen a magyaroknak drukkolna. De még idős korában is reménykedett abban, hogy amerikai nagykövet lehet Magyarországon, és nem fordítva – mondta a lapunk által megkérdezett, a Róna Péter által korábban közölteket behatóbban tanulmányozó szakértő.

Borítókép: Az Amerikából visszatért közgazdász legfőbb támogatója a hatpárti koalícióban Jakab Péter volt (Fotó: Facebook/Jakab Péter)