A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tartja kizártnak, hogy külföldről beavatkoznak az áprilisi országgyűlési választás kimenetelébe, ám szerinte ennek nem lenne döntő jelentősége, „hiszen edzettek vagyunk már”.
Gulyás Gergely erről a Demokrata című hetilap legfrissebb számában megjelent interjúban beszélt.
Azt mondta, köztudott, hogy a fontos kérdésekben az európai fősodorral szemben állást foglaló magyar kormányzásra
a külföld nem elismeréssel, hanem támadással reagál.
A nyugat-európai elit a legszívesebben önmagát látná Magyarország hajójának kormányánál;
a bevándorlásbarát, LMBTQ-lobbista, internacionalista kormányzást szereti, és ellenszenvvel viseltetik a nemzeti alapokon nyugvó politikával szemben – fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva, szuverén országként minden külföldi beavatkozást visszautasítanak.
A gyermekvédelmi népszavazásról szólva Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a népakaratot tiszteletben kell tartani, világossá akarják tenni, hogy – csakúgy, mint a migráció esetében – Magyarország maga dönt arról, hogy a jogszabályai mit írjanak elő a gyermeknevelésről, és ez a jog – különösen a szexuális felvilágosítás terén – nem az LMBTQ-propagandistákat illeti meg, hanem a szülőket.
Nincs erősebb érv, nincs nagyobb demokratikus legitimáció annál, mint egy érvényes népszavazás, ahol a választópolgárok többsége világosan állást foglal ezekben a kérdésekben – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy az állam kötelezettsége a gyermekek testi-lelki fejlődésének garantálása.
Gulyás Gergely elmondta: a kormánypártok olyan kampánnyal készülnek, amely világossá teszi, hogy az országgyűlési választásnak rendkívüli tétje van.
Az elmúlt bő egy évtized eredményeit és az azt megelőző szűk egy évtized kudarcait képviselő pártok állnak egymással szemben – fogalmazott.
Jelezte:
- a munkanélküliség a korábbi egyharmada alá esett,
- az átlagbér mintegy 140 százalékkal nőtt,
- Európa legmagasabb költségvetés-arányos családtámogatása a magyarországi,
- csökkentették a munkát terhelő adókat,
- visszaadták a 13. havi nyugdíjat
- és 1,1 millió külhoni magyar kapott állampolgárságot.
Ezzel azt állította szembe, hogy a baloldali politikusok jelentős része volt már kormányon, és az a rendszerváltoztatás utáni magyar történelem legkárosabb időszaka volt.