– A Krisztus utáni kétezer esztendő bizonyítja, hogy soha nem az győz, akinek a fegyvere, hanem akinek a hite erősebb
– hangsúlyozta a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából, idén 21. alkalommal átadásra kerülő Parma fidei – Hit Pajzsa díjkiosztó ünnepségen az Országgyűlés elnöke, megjegyezve: az áldozatok sorsa intelem a jövő nemzedékeinek.
Kövér László felidézte: a kommunizmus idején hívő keresztényként, különösen pedig Isten szolgájaként vagy szolgálóleányaként élni csak bátran lehetett, mivel az egyházi szolgálat és a közösségi élet bármely formája hátratétellel járt. – A kommunisták azonban – folytatta – nem értették, hogy azok, akiket ők ellenségnek látnak, nem a hatalom ellen törnek, egyszerűen csak Isten ügyét szolgálják. A meghurcoltatások ellenére viszont munkájuk és személyes példájuk nyomán a sivatag mélyén oázisok jöttek létre, ahol az élet vizének forrásainál megtermettek a lélek gyümölcsei: a szeretet, az öröm, a békesség, a türelem, a szívesség, a jóság, a hűség, a szerénység és az önmegtartóztatás. Emellett – fűzte hozzá – nagy szerepük volt abban is, hogy az egyház intézményként is túlélte a szocializmus diktatúráját.
A házelnök ugyanakkor jelezte, hogy
a múlt ismét dörömböl az ajtónkon, semmi más nem visszhangzik, csak az istentagadó és az emberellenes ideológia, amely hamisságot hirdet, visszaél a jogállam eszközeivel, családokat szakítana szét, gyermekeket csonkítana meg és elvenné őket a szüleiktől.
Mint mondta, ez a zsarnokság lényegesen hatékonyabb eszközökkel rendelkezik, mint az eddigiek, hiszen nemcsak az emberek fizikai ellenőrzésére, hanem a tudatuk formálására is törekszik.
– Magyarország nagy döntések előtt áll, népszavazás előtt állunk. A kérdések világosak, a válaszok egyszerűek.
Minden jóravaló ember számára egyértelmű, hogy a gyermekek sorsáról nem az LMBTQ-aktivistáknak, hanem a szülőknek kell dönteni, hogy tőlünk tanulják meg, hogyan kell és hogyan érdemes emberként élni
– mondta Kövér László. A választás során pedig – mutatott rá – nem egyszerűen kormányt és ellenzéket választunk, hanem arról döntünk, hogy lesz-e számunkra, demokrata magyarok számára, és az ezeréves keresztény Magyarország számára jövő, vagy elkorcsulunk a mindent elnyeléssel fenyegető szellemi és erkölcsi sivatagban – fogalmazott a kormánypárti politikus.
Kövér László ünnepi beszédét követően Tamás József nyugalmazott segédpüspököt Sajgó Szabolcs jezsuita atya méltatta. A díj kurátora a kitüntetettet a nagy király követeként mutatta be, akinek már gyermekként megmutatkozott mélyebb vonzódása a papi hivatás iránt. Tamás József 18 évesen kezdte a papságra felkészítő tanulmányait, majd 1968-ban Márton Áron püspök szentelte fel Kolozsváron. 1979-től tanár és spirituális, a kispapok lelki nevelője lett. 1997 március elsején pedig a csíksomlyói kegytemplomban püspökké szentelték, majd ezt követően több mint két évtizeden keresztül a Gyulafehérvári Egyházmegye segédpüspökeként szolgált. Mint mondta, egész papi és püspöki szolgálatát, hivatását Tamás József ekképpen szereti összefoglalni:
„Nem csatár vagyok, hanem hátvéd Jézus csapatában.”
Sajgó Szabolcs laudációja után Fülöp Attila mondott beszédet, aki a másik díjazottat, Kontra Évát méltatta. A szociális ügyekért felelő államtitkár úgy fogalmazott:
Kontra Éva azon példaértékű emberek közé tartozik, akik megszentelt életet élnek az egyház és az emberek szolgálatában.
Az elmúlt évtizedekben – folytatta – Istenben bízva, élete minden nehéz pillanatában – amikor megjárta az ávót, a kalocsai börtönt, majd rovott múltú emberként sok megpróbáltatást élt át – talpon tudott maradni. Mindezek után 1986-ban az ő vezetésével alakult meg a Magyarok Nagyasszonya Társaság, és 30 évig vezette a rend által fenntartott Árpád-házi Szent Erzsébet Szociális Otthont is. Fülöp Attila kiemelte: a díjazott mindannyiunk számára példa, aki soha nem a könnyű utat választotta.
A Hit Pajzsa-díj átvétele után Tamás József úgy fogalmazott: minden, ami a laudációban elhangzott, nem róla vagy neki, hanem egyedül Istennek szólt, aki olyan talentumokkal ruházta fel, amivel más emberek szolgálatára tudott lenni. Ezért úgy értékeli, hogy ezt a díjat nem ő, hanem a Jóisten kapta. A nyugalmazott segédpüspök örömét fejezte ki, hogy a tavalyi évtől kezdődően a „határon túl lépett a díjban való részesedés”, majd
a magyar kormánynak is köszönetet mondott, hangsúlyozva, hogy a díj által is beigazolták, hogy nem lebecsülik, hanem igazi testvéreknek tekintik a külhoni magyarokat.
Éppen ezért – fűzte hozzá – nem szeretné, ha visszajönne egy olyan korszak, ahol újra leírottak lennének.
Tamás József beszédét követően Kontra Éva két olyan történetet elevenített fel az 1950-es évekből, amikor Isten gondviselése mutatkozott meg az életében. A szerzetes hangsúlyozta: Isten nagylelkűségét semmivel sem lehet felülmúlni.
A Hit Pajzsa kitüntetést azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. A díjat 2002-ben Horváth Béla kisgazda országgyűlési képviselő, valamint Gyurkovics Tibor író alapította. A díjat a kommunizmus áldozatainak emléknapja (február 25.) alkalmából adják át minden esztendőben.
Borítókép: Balról Tamás József, Kövér László és Kontra Éva (Fotó: Teknős Miklós)
