Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) pénteken arra tett ajánlást, hogy teljes körű választási megfigyelés történjen az április 3-i magyarországi választásokon. Mint közleményükben jelezték,
csak a választás napján több mint kétszáz megfigyelőjük lehet az országban, hogy felügyelje a folyamatot.
A páneurópai szervezet idén január 17. és január 21. között végzett előzetes vizsgálódást hazánkban, ez alapján vonta le a következtetést. Az eset ritkaságnak számít uniós tagállamokban: a biztonsági szervezet tavaly például Örményországba, Moldovába és Kirgizisztánba küldött átfogó választási missziót. A bevett módszer, hogy korlátozott mandátumú nemzetközi megfigyelői csoport vizsgálódik – 2018-ban ilyen érkezett Magyarországra.
A baloldal követelte az alapos vizsgálatot
Emlékezetes, hogy előzőleg hatvankettő, főként az Európai Parlament baloldalán politizáló képviselő levélben kérte a biztonsági szervezettől, hogy a voksolásra minél átfogóbb missziót küldjön hazánkba „a legmagasabb szintű demokratikus normák” lehetséges sérülése, a választási csalás kockázata miatt.
Köztük voltak a Demokratikus Koalíció és a Momentum EP-képviselői is.
Válaszul Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője lapunknak adott, januári interjújában kijelentette: „Azt tudom csak mondani, amit a 2014-es és a 2018-as választások előtt is: szabad a gazda, akik akarnak, nyugodtan jöjjenek és vizsgálódjanak, nincs semmi takargatnivalónk! [...] Az európai baloldalnak a magyar kampányban való részvétele, a közvetlen beavatkozása, a magyar baloldalt minden rendelkezésére álló törvényes és akár törvénytelen eszközzel történő támogatásának politikai koreográfiája már jól ismert: kígyót-békát mondanak Magyarországra, alaptalanul rágalmazzák és vádolják a magyarokat éveken keresztül, majd a választások közeledtével hirtelen objektív és pártatlan választási megfigyelők akarnak lenni”
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa pedig még a napokban is egy videókonferencián sürgette, hogy nemzetközi választási megfigyelők kövessék nyomon a magyar választási folyamatot.
Utóbbi egyébként bevettnek számít, s most sem az volt a kérdés, hogy az EBESZ küld-e megfigyelői csoportot hazánkba, hanem hogy annak milyen lesz a mandátuma.
Mit jelent a teljes körű megfigyelői misszió?
Ma valamennyi uniós tagállam tagja az egyébként 57 tagú EBESZ-nek. Annak illetékes hivatala az 1990-es, koppenhágai záróokmány értelmében a tagok választási folyamatait vizsgálhatja, hogy azok megfeleljenek a hazai és nemzetközi választási standardoknak, legyen szó a kampány milyenségéről, a médiatudósításokról, vagy olyan technikai kérdésekről, mint a választói regisztráció, vagy a nők és kisebbségek megfelelő arányú részvétele a voksoláson.
A korlátozott és a teljes körű misszió között a legfontosabb különbség a csoport méretében és a munka időtartamában van: a teljes körű vizsgálódás keretében a megfigyelők már hat-nyolc héttel a választások előtt az országba érkeznek, s előzetes jelentést is közreadnak, még a voksolás kezdete előtt. Később pedig nyomon követik a választást követő panaszokat, estleges jogsértéseket, s ajánlásokat is tehetnek az országnak a helyzet orvoslására. A hosszú távú munka mellett a választás napján úgynevezett rövid távú megfigyelők is követik a voksolás menetét, így a teljes körű megfigyelő misszió tagjainak a száma több száz is lehet. Az EBESZ hivatalos útmutatója szerint akkor korlátozott a misszió, ha az előzetes vizsgálatok során nem merül fel a gyanú, hogy a szavazófülkéknél rendszerszintű és súlyos jogsértések történhetnek.
A fentiek okán az EU-ban általánosságban nincs példa átfogó megfigyelői vizitekre. A biztonsági szervezet tavaly például Örményországba, Moldovába és Kirgizisztánba küldött teljes körű választási missziót.
Borítókép: Az első szavazó a 2018-as hazai országgyűlési választások alkalmával (Forrás: MTI)
