Utóbbi egyébként bevettnek számít, s most sem az volt a kérdés, hogy az EBESZ küld-e megfigyelői csoportot hazánkba, hanem hogy annak milyen lesz a mandátuma.
Mit jelent a teljes körű megfigyelői misszió?
Ma valamennyi uniós tagállam tagja az egyébként 57 tagú EBESZ-nek. Annak illetékes hivatala az 1990-es, koppenhágai záróokmány értelmében a tagok választási folyamatait vizsgálhatja, hogy azok megfeleljenek a hazai és nemzetközi választási standardoknak, legyen szó a kampány milyenségéről, a médiatudósításokról, vagy olyan technikai kérdésekről, mint a választói regisztráció, vagy a nők és kisebbségek megfelelő arányú részvétele a voksoláson.
A korlátozott és a teljes körű misszió között a legfontosabb különbség a csoport méretében és a munka időtartamában van: a teljes körű vizsgálódás keretében a megfigyelők már hat-nyolc héttel a választások előtt az országba érkeznek, s előzetes jelentést is közreadnak, még a voksolás kezdete előtt. Később pedig nyomon követik a választást követő panaszokat, estleges jogsértéseket, s ajánlásokat is tehetnek az országnak a helyzet orvoslására. A hosszú távú munka mellett a választás napján úgynevezett rövid távú megfigyelők is követik a voksolás menetét, így a teljes körű megfigyelő misszió tagjainak a száma több száz is lehet. Az EBESZ hivatalos útmutatója szerint akkor korlátozott a misszió, ha az előzetes vizsgálatok során nem merül fel a gyanú, hogy a szavazófülkéknél rendszerszintű és súlyos jogsértések történhetnek.
A fentiek okán az EU-ban általánosságban nincs példa átfogó megfigyelői vizitekre. A biztonsági szervezet tavaly például Örményországba, Moldovába és Kirgizisztánba küldött teljes körű választási missziót.
Borítókép: Az első szavazó a 2018-as hazai országgyűlési választások alkalmával (Forrás: MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!