-Irpinyből, közvetlenül Kiev mellől jöttünk. Február 24-én már bombázták a várost, de eleinte még azt gondoltuk, hogy egy pincében meghúzzuk magunkat. Amikor azonban jött egy találat, ami kicsapta az ajtót, fogtuk magunkat és menekültünk. 32 órát utaztunk, nem maradt semmink, csak amit ide hoztunk. De boldogok vagyunk, mert a gyerekek ebből szinte nem érzékeltek semmit, az itteni fogadtatás pedig fantasztikus.
Mivel a térségben Zápszonyban van a legtöbb menekült, ezért a településen található egykori leányanya otthon felújítását már elkezdték, hogy az óvodából oda helyezzék a menekülteket, illetve még több férőhelyet tudjanak kialakítani. Szatmáry Kristóf ígéretet tett arra, hogy a XVI. kerület ebben is segítséget nyújt majd.
– Most a Lemhényi iskola félmillió forintos felajánlásából vásároltunk egy mosógépet, két szárírógépet, de hoztunk még mikrohullámú sütőt, tartós élelmiszereket, fertőtlenítő-, tisztító- és tisztálkodószereket, illetve matracokat is mintegy egymillió forint értékben és jó volt mosolyt csalni a gyerekek arcára a névre szóló ajándékokkal. Habár mindenki békét szeretne, de adományokra továbbra is szükség lesz Kárpátalján, hiszen csak Zápszonyban az óvoda mellett több családot szállásoltak el magánházaknál is.
A leányanya otthonban most főként bútorokra van szükség, amelyek megvásárlásához pénzadománnyal fogunk hozzájárulni. Emellett a kerületben is fogadjuk a menekülteket, de meg kell őrizni a békét és a biztonságot Magyarországon, amit nem veszélyeztethet semmilyen hóbortos elszólás, vagy felelőtlen politikai kijelentés.
Hazafelé azon elmélkedtünk, hogyan vészelik át az éjszakát azok, akik még mindig gyalog álltak sorba a határon. Egy biztos: önzetlenséggel és szeretettel több háborút nyertek már meg, mint fegyverekkel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!