Akár a Soros-szervezetek is alkotmányozhatnának Róna szerint

A magyar társadalom problémái és elvárásai iránt érzéketlen személyt jelölt a baloldal köztársasági elnöknek. Róna Péter pazarlásnak tartja a rezsicsökkentést, támogatja a migrációt, s a szivárványkoalíció győzelme esetén – jogellenesen – hatályon kívül helyezné az alaptörvényt is, s civil szervezetekkel, valamint NGO-kkal íratna új alkotmányt. Sokat mond, hogy még a saját politikai szövetségesei is erősen bírálták Róna Pétert, s szakmai hozzáértése mellett az erkölcsi integritását is többen megkérdőjelezték.

Budapest, 2010. május 14. Róna Péter közgazdász. MTI Fotó: Magócsi Márton Fotó: Magócsi Márton

Róna Péter személyében olyan ellentmondásos figurát jelölt a baloldal köztársasági elnöknek, akivel kapcsolatban már az is kérdéses, hogy Magyarország érdekeit képviselné-e egyáltalán. A korábban az LMP programírójaként is tevékenykedő jogász-közgazdász egy alkalommal nyíltan beszélt arról, hogy nem hazájaként tekint az országra. – Arra a fájdalmas következtetésre jutottam, hogy ez nem az én hazám. Egyszerűen nem tartozom ide. Tizennégy éves voltam, amikor elmentem, és majdnem ötven, amikor visszajöttem a rendszerváltás idején – magyarázta a Magyar Hangnak adott 2019-es interjúban, hogy a 2018-as választások után miért hagyta el végleg az országot. Hazánkkal kapcsolatos, meglehetősen kedvezőtlen véleményét sem rejtette véka alá az említett interjúban: „egyfajta keresztény mázzal leöntött pogány erkölcstan és életfelfogás alakult ki az országban, ami egészen más, mint a nyugati keresztény felfogás”. Szerinte Magyarországot a „balkáni politikai kultúra jellemzi, és ma fel sem vennék az unióba”.

CIA-s segítség az érvényesüléshez

Róna 1956-ban emigrált a családjával, s a rendszerváltásig Amerikában és az Egyesült Királyságban élt. Abban, hogy sikerült a tengerentúlra kijutniuk a forradalom után, fontos szerepet játszottak az üzletember édesanyjának a titkosszolgálati kapcsolatai. „Anyám bement az amerikai követségre, és jelentkezett, hogy Amerikába szeretnénk menni. Oda nagyon nehezen engedték be az embereket. A kérvényhez ki kellett tölteni egy kérdőívet, és abban benne volt, hogy valamikor a CIC (vagyis a CIA elődje – a szerk.) alkalmazottja volt. A papírt elküldték Washingtonba, hogy nézzenek utána. Visszajött, hogy igen, csak­ugyan ott dolgozott, és mielőtt visszatért Magyarországra, nagyon kedvező értékelést kapott. Így aztán mehettünk Amerikába” – fejtette ki Róna a róla szóló könyvben. Az Élet, meg minden című podcastben a közgazdász arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államokban a CIA segített nekik szállást és munkát találni. „Később találtunk valakit, aki hajlandó volt minket befogadni. Pontosabban a CIA keresett valakit, aki Washingtonban segített elhelyezkedni, és az átmeneti időre befogadott minket. Anyámnak a többi magyar emigránshoz képest viszonylag hamar volt állása” – fogalmazott.

Bár Róna Péter saját bevallása szerint mostanában kevesebbet foglalkozik Magyarországgal és a magyar közügyekkel, mégis előszeretettel nyilvánul meg hazai belpolitikai kérdésekben. Amellett, hogy jellemzően szakmailag megkérdőjelezhető álláspontot képvisel, az emberek mindennapi problémái iránt is érzéketlennek mutatkozik, s a referendumokon kinyilvánított népakaratra sincs mindig tekintettel.

Pazarlásnak beállított rezsicsökkentés

Néhány évvel ezelőtt egy fórumon a rezsicsökkentést is erősen bírálta, sőt odáig ment, hogy azt hangoztatta, az intézkedés pazarláshoz vezet, aminek pedig szerinte az lesz a következménye, hogy „nő az energiafüggőségünk és romlik a folyó fizetési mérleg”. – Hogy van az, hogy ebben az országban nincs senki, aki felállna és képes lenne előadni, hogy hát Orbán úr, hát ne hülyéskedjen, ez marhaság. A világ ezt nem így csinálja. Hát hol tartunk? – fakadt ki Róna a fórumon, ám az idő nem őt igazolta: az energiaárak megugrása miatt egyes nyugat-európai országok fogyasztói akár ötszörös áremelkedést szenvedtek el.

Róna Péter szakmai hozzáértését az őt köztársasági elnöknek jelölő baloldal egyes szereplői is kétségbe vonják, sőt van, aki az erkölcsi integritását is megkérdőjelezi. Simor András, a jegybanknak a Gyurcsány-kormány alatt kinevezett, korábbi elnöke azt idézte fel, hogy Róna finoman szólva sem volt sikeres a NABI (North American Bus Industries) igazgatósági elnökeként. Emlékeztetőül: a jogász-közgazdász és fia 2001-ben került a NABI-hoz. Ekkortól kezdve egyre több probléma merült fel a magyar cég gazdálkodásával kapcsolatban. Először a Deloitte könyvvizsgáló cég (itt dolgozott Simor András) felmondta a NABI-tól kapott megbízásokat, mert a társaságtól nem kapott meg időben dokumentumokat. A könyvvizsgáló több kifogással élt a NABI gazdálkodásával kapcsolatban, például a cég nem teljesítette 72,5 millió dolláros tartozását a bankoknak. Simor egyébként egy „teljesen erkölcstelen” figurának nevezte Rónát, s úgy vélte, „ha valaki üzletembereket megkérdez Budapesten, akiknek volt kapcsolata Rónával, sok jót nem hall róla”.

Az egykori jegybankelnökéhez hasonló nézeteinek adott hangot Békesi László, a Horn-kormány pénzügyminisztere is. Szerinte ugyanis Róna Péter „egy ellentmondásos, gátlástalanul törtető figura”. Király Júlia, Márki-Zay Péter gazdasági kabinetjének az egyik tagja pedig amikor megtudta, hogy a szivárványkoalíció kit látná szívesen az államfői székben, kijelentette, hogy nem vállal nyilvános szerepléseket a baloldal kampányában. A jegybank egykori alelnöki szakpolitikus társainak írott levélben azzal magyarázta döntését, hogy a Rónára vonatkozó kérdésre nem tudna mást válaszolni, mint hogy a baloldali köztársaságielnök-jelölt egy „huncut pici gazember”.

Zavaros nézetek

Érdekesség: bár Róna rendszerint közgazdászként hivatkozik magára, Hont András podcastműsorában kiderült, hogy nem rendelkezik hagyományos értelemben vett felsőfokú közgazdászvégzettséggel. Bár jogi diplomáját Oxfordban szerezte, alkotmányossági kérdésekben mégis meglehetősen zavaros nézetei vannak. Juszt László Magánbeszélgetések című műsorában például kívánatosnak nevezte, hogy a baloldal győzelme esetén népszavazást rendezzenek az új alkotmányról, amelyet szerinte egyebek mellett különböző civil (!) és nem kormányzati szervezetek (NGO-k) (!) fogalmaznának meg. Tehát az alaptörvényt egyszerűen figyelmen kívül hagyná, aminek bármilyen módosításához pedig a parlamenti képviselők kétharmadának a szavazata lenne szükséges. Márki-Zay Péter – és több balliberális alkotmánybíró – is hasonló nézeteknek adtak hangot, s szerintük egy baloldali kormány egyszerűen feles többséggel, tehát a szükséges felhatalmazás nélkül írhatná át az alaptörvényt. A jogállamiság eszméjével összeegyeztethetetlen felvetéseket politikai oldaltól függetlenül bírálták jogi szakemberek, politikusok és az értelmiségiek egyéb csoportjai is.

Róna Péter a bevándorlással összefüggésben is a magyar társadalom többségétől gyökeresen idegen nézeteket képvisel. A Népszavának 2015-ben, a migrációs válság idején adott interjúban például úgy fogalmazott, hogy „én a Mercedes vezérigazgatójával értek egyet, aki szerint a most ide jött emigránsok rendkívül motiváltak”. Migrációpárti elképzeléseit a népességcsökkenéssel igazolta, szerinte Magyarországnak „óriási szüksége lenne bevándorlókra”, akik nélkül „ez az ország összeomlik”. A Fricz Tamással 2018-ban folytatott vitájában pedig Róna úgy vélte, hogy „Magyarországon illegális bevándorlási veszély nincs, illegális bevándorlást az égvilágon senki sem támogatott, Soros György ilyet soha nem mondott”. Ironikus, hogy Hont András említett, múlt hónapi podcastjában Róna már azt állította, hogy a déli határzárat nem bontaná le.

Borítókép: Róna Péter közgazdász (Fotó: MTI/ Magócsi Márton)