Róna Péter személyében olyan ellentmondásos figurát jelölt a baloldal köztársasági elnöknek, akivel kapcsolatban már az is kérdéses, hogy Magyarország érdekeit képviselné-e egyáltalán. A korábban az LMP programírójaként is tevékenykedő jogász-közgazdász egy alkalommal nyíltan beszélt arról, hogy nem hazájaként tekint az országra. – Arra a fájdalmas következtetésre jutottam, hogy ez nem az én hazám. Egyszerűen nem tartozom ide. Tizennégy éves voltam, amikor elmentem, és majdnem ötven, amikor visszajöttem a rendszerváltás idején – magyarázta a Magyar Hangnak adott 2019-es interjúban, hogy a 2018-as választások után miért hagyta el végleg az országot. Hazánkkal kapcsolatos, meglehetősen kedvezőtlen véleményét sem rejtette véka alá az említett interjúban: „egyfajta keresztény mázzal leöntött pogány erkölcstan és életfelfogás alakult ki az országban, ami egészen más, mint a nyugati keresztény felfogás”. Szerinte Magyarországot a „balkáni politikai kultúra jellemzi, és ma fel sem vennék az unióba”.
CIA-s segítség az érvényesüléshez
Róna 1956-ban emigrált a családjával, s a rendszerváltásig Amerikában és az Egyesült Királyságban élt. Abban, hogy sikerült a tengerentúlra kijutniuk a forradalom után, fontos szerepet játszottak az üzletember édesanyjának a titkosszolgálati kapcsolatai. „Anyám bement az amerikai követségre, és jelentkezett, hogy Amerikába szeretnénk menni. Oda nagyon nehezen engedték be az embereket. A kérvényhez ki kellett tölteni egy kérdőívet, és abban benne volt, hogy valamikor a CIC (vagyis a CIA elődje – a szerk.) alkalmazottja volt. A papírt elküldték Washingtonba, hogy nézzenek utána. Visszajött, hogy igen, csakugyan ott dolgozott, és mielőtt visszatért Magyarországra, nagyon kedvező értékelést kapott. Így aztán mehettünk Amerikába” – fejtette ki Róna a róla szóló könyvben. Az Élet, meg minden című podcastben a közgazdász arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államokban a CIA segített nekik szállást és munkát találni. „Később találtunk valakit, aki hajlandó volt minket befogadni. Pontosabban a CIA keresett valakit, aki Washingtonban segített elhelyezkedni, és az átmeneti időre befogadott minket. Anyámnak a többi magyar emigránshoz képest viszonylag hamar volt állása” – fogalmazott.