időjárás 1°C Balázs 2023. február 3.
logo

Czeglédy Csabával szemben Budai Gyulának adott igazat az Alkotmánybíróság

Forrás: Index.hu
2022.03.05. 09:21 2022.03.05. 09:25
Czeglédy Csabával szemben Budai Gyulának adott igazat az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában megsemmisítette azokat a bírósági ítéleteket, amelyek szerint Budai Gyula fideszes politikus a 2018-as választások kampányidőszakában elhangzott kijelentései alkalmasak voltak Czeglédy Csaba baloldali politikus jó hírnevének megsértésére – szúrta ki az Index. Az Alkotmánybíróság döntését indokolva rámutatott, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban kialakultak a plurális politikai nyilvánosság működésének sajátosságai, amelyek között a közéleti viták során elhangzottakat a társadalom kellő körültekintéssel tudja értékelni.

Czeglédy Csaba baloldali politikus még 2018 tavaszán, az országgyűlési választások kampányidőszakában beperelte Budai Gyulát, amiért a fideszes parlamenti képviselő, a külügyminisztérium külpiacok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa – egy bulvárlap tudósítása szerint – sajtótájékoztatóján a következőket mondta:

Kész Zoltánnak, Veszprém országgyűlési képviselőjének válaszolnia kell arra, hol van az a pénz, amelyet Czeglédy Csaba szocialista politikustól kapott 2014-es választási kampányának finanszírozására. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Czeglédy és bűnszervezete támogatja a baloldali és álfüggetlen jelöltek kampányát, köztük Kész Zoltánét is, akinek ötvenmillió forintot adott erre a célra. 

Az a kérdés, hol van ez a pénz, mire használta fel ezt az összeget Kész Zoltán. Fölvetődik a kérdés, hogy Kész egyeztetett-e Gyurcsány Ferenccel, a Demokratikus Koalíció elnökével, valamint az MSZP vezetésével kampánya finanszírozásával kapcsolatban.

„Két, egymástól független tanú állítása szerint a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy pénzzel támogatta Kész kampányát, az érdekeltségébe tartozó Human Operátor Zrt. által foglalkoztatott diákok pedig munkájukkal segítették a kampányt.”

Czeglédy Csaba a közlések miatt személyiségi jogi pert indított. Az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék azonban a jó hírneve megsértésének megállapítására és sérelemdíj megfizetésére irányuló keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság 2019 novemberében hozott ítéletében kimondta, hogy Budai Gyula.

a sajtóban megjelent cikkeket nem torzította el, nem hamisította meg, nem tüntette fel hamis színben, a jelentős közérdeklődésre számot tartó ügyben álláspontját fejtette ki, véleménye nem volt indokolatlanul bántó, sértő, lealázó, ezért a bíróság megítélése szerint a felperes elsődleges és másodlagos kereseti kérelme sem alapos.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a sajtótájékoztatón elhangzó kijelentések megsértették a felperes jó hírnévhez való jogát – írja az Index.hu.

Az ítélet szerint a helyesen megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság téves jogi következtetésre jutott, márpedig a demokratikus közvélemény egy választási kampányban is csak valós információk alapján kibontakozó vita mentén alakulhat. Ezért az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság tévedett akkor, amikor arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozó politikai véleményét fejtette csupán ki.

A jogerős ítélet ellen Budai Gyula felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, ám a Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta. Indoklásában kifejtette, hogy az indítványozónak a közlései előtt lehetősége lett volna tájékozódni, és ennek során kellő gondosság alapján állításai ténytartalmának valóságalapjáról meggyőződni.

Budai Gyula ezt követően jogi képviselője útján az Alkotmánybírósághoz fordult. 

Alkotmányjogi panaszuk szerint a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria ítélete Alaptörvény-sértő, mivel követelményként fogalmazza meg, hogy az indítványozónak a sajtóban frissen megjelent információk tényalapjáról meg kellett volna győződnie, mielőtt azokra a sajtótájékoztatón hivatkozott volna, ami jelentős mértékben korlátozza a közszereplők politikai véleményformálását.

Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta Budaiék alkotmányjogi panaszát

határozat, amelynek előadó alkotmánybírója Schanda Balázs volt, megállapította, hogy az indítványozó által tett kijelentések alapjául egy folyó bűnügyi nyomozás szolgált, így az indítványozó által megfogalmazott azon állítás, amely szerint a másik politikus bűnszervezetet tart fenn, ugyan túlzó, meghökkentő kijelentés, de egyértelműen a politikusok közötti vitában megjelenő, leegyszerűsítő jellegű, általánosító kifejezés volt, így értékítéletnek tekinthető. 

A kijelentés tehát az alkotmánybírósági gyakorlat szerint véleménynyilvánítási elemet tartalmaz, ezért az Alaptörvény oltalma alatt áll. A határozat indoklása szerint a választási időszakra kiváltképp vonatkoztatható az, amire az Alkotmánybíróság a politikusok egymás közti vitájával kapcsolatban már korábban is rámutatott:

az ő esetükben a személyüket ért bírálatot és minősítést a társadalmi nyilvánosság eleve másként, a demokratikus vita szükségszerű részeként, jellemzően a különböző politikai érdekek mentén értelmezendő megnyilvánulásként kezeli. Magyarországon az elmúlt időszakban kialakultak a plurális politikai nyilvánosság működésének sajátosságai, amelyek között a közéleti viták során elhangzottakat a társadalom kellő körültekintéssel tudja értékelni.

Az Index.hu szerint, mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság teljes ülése megállapította, hogy az eljáró bíróságok az indítványozó sajtótájékoztatón tett kijelentéseit nem az Alaptörvénnyel összhangban ítélték meg, ezért a támadott ítéleteket megsemmisítette.

A határozathoz Horváth Attila alkotmánybíró különvéleményt csatolt, mert nem értett egyet azzal a megállapítással, hogy létezhetnek olyan körülmények, amelyek között a hamis tényállítás a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt állhat.

Örök erkölcsi elvárás, etikai szabály, hogy az emberek mondjanak igazat, ne hazudjanak egymásnak. Fontosnak tartom, hogy az Alkotmánybíróság a döntéseivel ezt az erkölcsi elvárást hozza közelebb az alkotmányjogi gyakorlathoz. Különösen megalapozott volna ez az elvárás a közelgő választások előtt annak reményében, hogy kedvező hatással lehet a kampányra

– hívta fel a figyelmet különvéleményében Horváth Attila.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Budai Gyula, a Fidesz képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. február 21-én (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.