Hosszú évekkel ezelőtt a hazai önkormányzatok, különösképpen a városok elkészítették az integrált településfejlesztési stratégiájukat, amely helyben meghatározta a fejlődés irányát. Így volt ez a Győr-Moson-Sopron megyei Kapuváron is, ahol így felkészülten várták a pályázati támogatásokat.
Hámori György polgármester elmondta, hogy amikor ezt a koncepciót helyben megalkották, akkor a várost tíz fejlesztési területre bontották. S minden egyes körzetben elkészítették azoknak a beruházásoknak a terveit, amelyekre a megítélésük szerint az adott területen szükség volt. Tették ezt úgy, hogy akkor még nem látták, azokból mi valósulhat meg, és mire lesz később forrás, de úgy gondolták, jobb készen állni a kihívásokra.
– Hogy az előre gondolkodás mennyire kifizetődő, az akkor derült ki, amikor megjelentek az első európai uniós pályázati lehetőségek. Nem tettünk mást, mint igyekeztünk a meglevő terveket és az elérhető pályázatokat összepárosítani. Ezzel fontos pillanatokban nagyon sok időt takarítottunk meg – emelte ki Hámori György.
Jól jöttek az állami támogatások
Az első körben a fejlesztésnél azokra a beruházásokra koncentráltak, amelyekre – a meglátásuk szerint – a kapuvári emberek mindennapi életéhez kellett. Felújították az óvodákat, az iskolákat, illetve a város központját, és próbálták élhetőbbé tenni a települést. Emellett keresték a turizmus és az iparfejlesztés területén megjelenő lehetőségeket is, és azt tapasztalták, hogy az ő elképzeléseik és a pályázati kiírások összecsengnek.
Fontos kiemelni, hogy egy idő után az európai uniós pályázati lehetőségek mellett megjelentek az egyedi kormányzati döntéssel elnyerhető központi források is. Ebben nagy segítséget kaptunk Gyopáros Alpártól, a térség Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselőjétől, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztostól. Ezeknek köszönhetően az elmúlt években az európai uniós támogatásokhoz hasonló nagyságú kormányzati segítséget kapott a város
– fogalmazott Kapuvár első embere.
Az első lépéseket követően, amikor főként a meglévő infrastruktúrát fejlesztették, próbálták azokat a szolgáltatásokat bővíteni vagy elindítani, amelyekre nagy igény volt a településen. Ilyen volt egyebek mellett az idősek gondozásának kérdése. Eddig az ellátásra szoruló kapuvári időseket más településekre vitték, ami mindenkinek nehézségeket okozott. Gondot jelentett a családnak, mert az idős embert szállítani kellett, de a nyugdíjas is megszenvedte a helyzetet, mert nem szívesen szakadt ki a megszokott környezetéből.
Megújul a fürdő, épül a tanuszoda
– A kormány egyedi támogatásának köszönhetően azonban sikerült egy bentlakásos idősek otthonát építenünk, a fejlesztés két ütemére összesen 1,3 milliárd forintot kaptunk. Az első ütem elkészült a berendezésekkel, felszerelési tárgyakkal együtt. A fejlesztés második része befejezés előtt áll, az elkészült intézmény minden szempontból megfelel a mai kor követelményeinek, így egészségügyi ellátásban is, szinte kórházi körülményeket tud biztosítani a bentlakóknak. A szobákon kívül közösségi terek, önálló melegítő konyha, étterem áll majd az ellátottak rendelkezésére – mondta el a polgármester.
A kapuváriak szintén nagyon várták a leromlott állapotú fürdő felújítását, amire összesen 900 millió forintot biztosított az állam. Az első lépcsőben rendbe teszik a gyógyvizes minősítésű kutat, és újra bekapcsolják azt a rendszerbe, a második ütemben felújítják a csőhálózatot, amelyen keresztül a meleg gyógyvíz érkezik a létesítménybe. Végül magát a fürdőt is fejlesztik. Hámori György tájékoztatása szerint mind a három ütemmel jól állnak.
– Kaptunk támogatást a Belügyminisztériumtól is, ezekből utakat tettünk rendbe, de ugyanerre a célra érkezett további kormányzati segítség is – fűzte hozzá. Kapuvár polgármestere örömmel számolt be arról is, hogy bekerültek a tanuszoda programba. Ennek köszönhetően hamarosan elkészül a város új tanuszodája, amely szeptembertől járási feladatokat is ellát majd. Közben, főként szintén állami támogatásokból megújultak a településen a katolikus egyház templomai is.
A város fejlődését egyre inkább segíti, hogy folyamatosan bővül a település ipari parkja. – A város valamikori nagy cégei, a vagongyár és a húsüzem, megszűntek. A feladatunk az volt, hogy a többi meglevő vállalkozást megmentsük, segítsük, és közben új befektetőket csábítsunk Kapuvárra. Ez sikerült, így idővel az élelmiszeripar és a gépgyártás helyett az elektronika lett a húzóágazat. Két komoly céget is le tudtunk telepíteni a városban, az egyik egy prémium kategóriás vasalókat gyártó svájci vállalat, a másik egy kínai érdekeltségű társaság, amely szintén kormányzati támogatással érkezett hozzánk. Mind a két cég folyamatosan fejleszt, és egyre több munkafolyamatot telepít hozzánk, és ezzel mind jobban gyarapszik majd a város helyi adóbevétele. Emellett az önkormányzat az ipari parkban működtet egy inkubátorházat, ahol feltörekvő cégeket támogatunk, illetve a városi cég is székhelyet kapott a területen. A fejlődés annak is köszönhető, hogy 2020 decemberében átadták az M85-ös gyorsforgalmi utat, amire régen vártak már a térségben élők – mutatott rá Kapuvár első embere.
Virágzik a civil élet is a városban
Éppen a megszűnt húsüzem helyén, az egyik oldalon telkeket alakította ki, a terület másik felén pedig barnamezős beruházásban, pályázati pénzből jelentős beruházások indultak. Komplett szabadidőparkot alakítanak ki, a szolgáltatóház és a Rábaköz legnagyobb játszótere már elkészült. S ezen a területen, a Magyar Kosárlabda Szövetséggel közösen, taós támogatásokból épül majd egy multifunkcionális tornacsarnok is.
A létesítményt elsősorban a kosárlabda utánpótlásképzésre használják majd, de más sporttevékenységre is alkalmas lesz, és a tervek szerint városi rendezvényeket is tartanak majd benne.
Hámori György beszámolt arról is: a város vezetésének komoly kihívást jelent az, hogy több ezer olyan, főként Kelet-Magyarországról érkezett ember lakik helyben, aki nem jelentkezik be az önkormányzatnál. Ők jellemzően Ausztriában dolgoznak, de a szolgáltatásokat a településen veszik igénybe. Ezzel az az érdekes helyzet állt elő, hogy a város lakossága csökken, miközben a Kapuváron élők száma növekszik. Többek között ennek érdekében fejlesztették, bővítették a különböző intézményeket.
Fontos, hogy a településen csaknem ötven civil szervezet működik, a leghangsúlyosabb talán a néptáncoktatás, amiben több mint háromszáz fiatal vesz részt. Ezt a képzést egy művészeti iskola is segíti. A hagyományok ápolása nagyon fontos a jövő nemzedéke szempontjából, és ez közösséget is teremt
– hangsúlyozta.
Bár sok minden megvalósult Kapuváron az elmúlt években, de további fejlesztéseket terveznek. Folytatnák a belterületi utak felújítását és a kerékpárút-hálózat bővítését. Emellett egy modern interaktív emlékhelyet szeretnének kialakítani a mosontarcsai hídnál, amely az osztrák–magyar határon található. Ez az 1956-os történelmi események nyomán vált ismertté, mivel földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően tízezrek keltek át rajta a Hanság-főcsatornán Ausztriába. A tervek megvannak, már csak forrás kell hozzá. Kapuvár vezetése abban reménykedik, hogy miként eddig, úgy ezután is megkapják majd a szükséges támogatást.
Borítókép: Hámori György polgármester jelezte: hamarosan elkészül a bentlakásos idősek otthona (Fotó: Mirkó István)
