Félmillióan voltak a békemeneten

A kampány hajrájában szervezett békemeneteken 2014-ben és 2018-ban is több százezren vettek részt, a rendezvényeket követően pedig négy, illetve nyolc éve is kétharmados győzelmet arattak a kormánypártok. A keddi felvonuláson a szervezők közlése szerint ötszázezren voltak jelen, ami erős bizonyítéka annak, hogy a Fidesz–KDNP-nek továbbra is jelentős a támogatottsága.

2022. 03. 16. 18:54
békemenet
Békemenet Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még az alapítókat, az első menet fő szervezőit is meglepte az a hatalmas méretű embertömeg, amely töretlen lelkesedéssel, ezúttal a nemzeti szuverenitásunk, a polgári-nemzeti értékeink és a kormányfő politikája melletti kiálláson túl a háború elutasítása okán is demonstrált

– közölte a békemenetről a Magyar Nemzet kérdésére ifj. Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) szóvivője. – Erősek vagyunk, egységesek vagyunk és készen állunk megvédeni hazánkat és az elmúlt 12 év eredményeit – ezt üzenték a békemenet résztvevői a magyar baloldalnak, Brüsszelnek és azon külföldi spekulánsoknak, a „Soros Györgyöknek”, akiknek célja egyértelműen restaurálni a 2010 előtti szocialista–liberális időszakot. Amit a Városháza körül és a zuglói baloldali parkolási botrány kapcsán látunk, az semmi ahhoz képest, amire készülnek az ellenzéki oldalon. A tömeg erre is választ adott, hogy ebből a baloldali vircsaftból nem kér soha többet – tette hozzá.

Nyílik az olló

– Ma úgy tűnik, a nemzeti-polgári oldal minden fontosabb területen szemlátomást felülmúlja a baloldalt, a válságra adott válaszok, a felelős kormányzás képessége, de az emberek mozgósítását is tekintve is  – rögzítette ifj. Lomnici. A szóvivő szerint várható volt, hogy a baloldal provokálni próbálja majd a békemenet résztvevőit, ugyanakkor felemelő volt hallani, ahogy a tömeg egy pillanat alatt elnyomta a háborús uszító rigmusokat a „Ria, ria, Hungária!”-t skandálva. – Az elmúlt hónapokban azt láthattuk, hogy egyre nyílik az olló a gyengélkedő, meghasonlott baloldali ellenzék és az erős, egységes nemzeti jobboldal között. Ezt nem csupán a közvélemény-kutatásokból, de az emberek szeméből is ki lehetett olvasni – húzta alá a CÖF–CÖKA munkatársa. Mint mondta, akik tegnap jelenlétükkel tanúságot tettek a kormány és a miniszterelnök politikája mellett, tudatában voltak annak, milyen veszéllyel járna, ha baloldali kormánya lenne az országnak. – Katonákat és fegyvereket küldenének a háborúba, és soha nem látott energetikai és gazdasági válságba sodornák hazánkat. Hálát, örömet és eltökéltséget lehetett látni a résztvevőkön, ami egyúttal nagyon jó esélyeket vetít előre április 3-át illetően, az országgyűlési választás és a gyermekvédelmi referendum vonatkozásában – jegyezte meg ifj. Lomnici.

Április 3-án ítélet születik

A kormány által megtett intézkedések a magyarság érdekeit követik, a miniszterelnök beszéde pedig erőt sugározott, amit félmillióan hallgattak meg annak ellenére, hogy az ellenzék magyarellenes, több sebből vérző, összetákolt nagygyűlését ugyanabban az időben hívták össze

– írta közleményében Csizmadia László, a CÖF–CÖKA elnöke. Mint mondta, ismét megmutatkozott a közösség összefogása, ereje az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nemzeti ünnepén. – Megtörtént a kommunistákat és fasisztákat együtt képviselő ellenzéki pártok hattyúdala – jelentette ki Csizmadia, aki úgy fogalmazott: a népfelség az április 3-i országgyűlési választásokon mondhat ítéletet, ennek indoklásához pedig történelmi alapot adott a március 15-i békemenet. 

Ahogy azt lapunk is megírta, a keddi békemeneten több százezren vettek részt, a hatalmas tömeg miatt pedig a hivatalos kezdés előtt fél órával már el kellett indítani a rendezvényt. A beszámolók szerint a felvonulás végén a színültig megtelt Kossuth térre vezető Alkotmány utcában sem fértek el a résztvevők.

Akár kétharmad is lehet

Említésre méltó, hogy hasonló volt a helyzet 2014-ben és 2018-ban is, mivel mindkét évben az országgyűlési választás kampányában tartották a békemenetet, és nyolc, valamint négy éve is több százezren vettek részt a rendezvényeken. A 2014-es országgyűlési választások előtt egy héttel megtartott hatodik megmozdulás a szervezők szerint minden idők legnagyobb békemenete volt, és egészen biztosan hozzájárult a Fidesz második kétharmados győzelméhez. 

A harmadik Orbán-kormány ciklusának végén, három héttel a ­2018-as országgyűlési választások előtt megrendezett hetedik békemenet is csaknem négyszázezer embert mozdított meg. Három és fél év kihagyás után tavaly ismét útjára indult a felvonulás. Az október 23-ra meghirdetett eseményen – több százezer résztvevővel – a tizenöt évvel ezelőtti gyurcsányi rendőrterrorra is emlékeztek. A békemenet a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezése. A 2012 januárjában tartott első meneten „Nem leszünk gyarmat!” jelszóval mintegy négyszázezren álltak ki a hazai és nemzetközi támadások kereszttüzébe került Orbán-kormány mellett. Ilyen hatalmas tömeg hazánkban még soha nem demonstrált egy fennálló kormány mellett.

Borítókép: Békemenet (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.