Az energiapiacokat is érintő nyomásgyakorlás
A cikkében újabb és keményebb szankciókat is követelt Oroszország ellen, mert szerinte az addig meghozott uniós intézkedések nem elég hatékonyak.
Hozhatunk, és hoznunk is kell további szankciókat Oroszország ellen, az eddig nem érintett területekre, így az energiapiacokra is kiterjesztve a korlátozásokat. (…) Ennek megakadályozására azonban a mostani szankciók elégtelenek, kiterjedtebb, átfogó gazdasági nyomás kell, amely az energiapiacokat is érinti.
Jávor szerint – írja az Origó – le kell állítani minden jelentős orosz beruházást az EU-ban, beleértve Paks II-t, be kell fagyasztani a Gazprom tulajdonjogát négy németországi, egy cseh és egy osztrák föld alatti gáztározója felett a betárolt földgázzal együtt, be kell zárni az olyan intézményeket, mint a Budapestre települt Nemzetközi Beruházási Bank, és le kell állítani az olaj- és gázszállításokat is.
Ez fájni fog Európának, különösen azoknak az országoknak, amelyek szoros függésben vannak Oroszországgal vagy jelentős üzleti érdekeik vannak. A költségek magasak. Megfizetjük a tanulópénzt azért, mert nem tanultunk a történelemből.Jávor Benedek tehát gyakorlatilag minden orosz energiahordozótól, a földgáztól és a kőolajtól is megfosztaná Európát, így Magyarországot is, valamint leállítaná a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházását.
Drasztikus áremelkedéseket hoznának a szankciók
A baloldali politikus által említett tanulópénz azt jelentené, hogy
a magyar háztartásoknak azonnal drasztikus rezsiár-emelkedést kellene elszenvedniük, a jelenlegi díj akár a négyszeresére is növekedne.
Ezenkívül leállna az ipar, súlyos gondok jelentkeznének a közlekedésben, az élelmiszeriparban is, az élet minden területén beláthatatlan következményekkel járna a Jávor szerint elkerülhetetlen totális bojkott Oroszországgal szemben. Ezt egyébként meghatározó európai hatalmak sem támogatják, Németország már egyértelművé tette, hogy az energetika területén nem vezethetnek be teljes körű szankciókat, az orosz gáz és kőolaj számukra nélkülözhetetlen jelenleg.
Legutóbb éppen kedden erősítette meg a német kormányfő, Olaf Scholz, hogy Németország továbbra is elutasítja az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett büntetőintézkedések kiterjesztését az energiaszektorra. A kancellár úgy fogalmazott, hogy az energiaembargót elutasító állásponton van sok-sok más tagország is, amelyek nagyon függenek az orosz szén-, földgáz- és olajimporttól, még Németországnál is erősebben, és senkit nem szabad magára hagyni.
A német kormányszóvivő pedig még hétfőn közölte, a berlini kormány fenntartja azt az álláspontját, hogy nem tudja nélkülözni az orosz olajimportot. A hétfői unió külügyminiszteri csúcsértekezlet után Szijjártó Péter ismét határozottan állást foglalt a további szankciók ellen.
Ne okozzunk nagyobb kárt magunknak, mint annak, akit szankcionálni akarunk.– mondta a büntetőintézkedésekről, hozzátéve: nem szabad európai uniós országok energiaellátását kockáztatni. Mint fogalmazott, Magyarország elvégezte a házi feladatát, a földgázrendszere hat szomszédos országgal is össze van kötve. Amennyiben a „környéken” nem termelnek ki újabb földgázforrásokat, akkor viszont lehetetlen eredményesen beszélni az újabb források bevonásáról.
Amíg ez a helyzet, a mi vörös vonalaink világosak, korlátozó intézkedéseket nem fogunk támogatni – jelentette ki a külügyminiszter.
Tekerjék el a gázcsapot!
Ismert, hogy az elmúlt hetekben több baloldali politikus is arról beszélt, hogy fegyvereket kellene küldenünk Ukrajnába, illetve le kellene állítani az orosz gázimportot, „zárjuk el a csapokat”, és függesszük fel a Paks II beruházást.
Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt több fórumon és interjúkban is azt követelte a kormánytól, hogy állítsa le Paks II engedélyezési eljárását.
Orosz–ukrán háború 
