Magyarország-ellenes a gázcsap elzárásának ötlete

Az ipar és az élelmiszer-ellátás akadozásához, az infláció megduplázódásához, munkahelyek elvesztéséhez és fűtetlen otthonokhoz vezetne az a baloldali javaslat, hogy Magyarország ne fogadjon több földgázt Oroszországtól. Nincs alternatíva egyik napról a másikra.

UKRAINE-RUSSIA-ENERGY-GAS-TRADE Fotó: Europress/AFP/SERGEI SUPINSKY

ha most leállna az orosz gáz szállítása, akkor télre egészen biztosan nem állna rendelkezésre elegendő energiahordozó Európában ahhoz, hogy az a fűtési szezonban felmerülő igényeknek megfeleljen.

Élelmiszerhiány, infláció, munkahelyek elvesztése, fűtés nélküli otthonok...

Ez pedig korábban nem látott problémákhoz vezetne: emlékezhetünk, hogy az elmúlt fél évben milyen problémákat okoztak a műtrágyagyártásban a magas gázárak – üzemeket kellett leállítani, gyártást korlátozni –, ami komoly hatást gyakorolt az élelmiszer-ellátási láncokra is. Ha a következő ősszel még súlyosabb a helyzet,

a gáz hiánya akár élelmezési problémákat is okozhat.

Elemzői konszenzus szerint egy ilyen állapot azonnal recesszióba taszítani az egész Európai Uniót, az infláció megduplázódhat. Ha nincsen elég földgáz, akkor az iparvállalatok felhasználását kell korlátozni, erre volt is példa Nyugat-Európában az elmúlt évben. Utoljára pedig a lakossági ellátások korlátozására is van esély – ez a legvégső lépés, de ha nincsen gáz, akkor nincsen más lehetőség. Hortay Olivér rávilágított:

Jelenleg úgy tudjuk a leginkább támogatni Ukrajnát, hogy segítséget nyújtunk a menekülőknek. De a baloldali javaslatok valóra váltásával ez is megszűnne, hiszen a menekültek olyan országba érkeznének, ahol fűtési és élelmezési, gazdasági problémák vannak, emberek veszítik el a munkájukat.

Nincs mese, nincs alternatív kapacitás

De miért is nem helyettesíthető rövid távon az orosz gáz alternatív forrásokból? A baloldal a Katarból származó cseppfolyósított gáz (LNG) importjának lehetőségére hivatkozik, ám ezzel több probléma is adódik. A világ egyik legnagyobb LNG-exportőre a szállítási kapacitásainak kilencven százalékát előre lekötötte hosszú távú szerződéssel, főleg ázsiai vevőknek. Ezeket fel kellene mondania ahhoz, hogy Európába irányíthassa a tankereket, erre pedig igen csekély az esély, vagy ha megvalósul, akkor is óriási a költsége. Felmerült az a lehetőség is, hogy a Katarból Ázsiába szállított LNG ott eltárolnák gáz halmazállapotban, majd szükség esetén újra cseppfolyósítanák és szállítanák Európába – belátható, hogy ennek az erőforráspazarlásnak milyen hatalmas költségei lennének.

További probléma, hogy Európának nem áll rendelkezésére a baloldali elképzelések megvalósításához elegendő LNG-fogadó kapacitás. Valamivel több, mint harminc terminál működik, 

az import éves szinten tízmilliárd köbméter (gáz halmazállapotban), míg az orosz vezetékes behozatal 170-180 milliárd köbméter,

vagyis jelentős a különbség, LNG-terminált építeni pedig két-három évbe telik a legjobb esetben is. Ezek közép- és hosszútávon persze fontos erőfeszítések, de 2022 őszének problémájára nem adnak választ.

Borítókép: Gázelosztó állomás a Krím-félszigeten 2015-ben (Fotó: Taras Litvinenko/Sputnik via AFP)