Egyértelműen Magyarország, a magyar ipar és a lakosság érdekeivel ellentétes az a baloldali követelés, amelyet egyre hangosabban szorgalmaznak a politikusaik. Először Dobrev Klára a Demokratikus Koalíció részéről jelentette ki a napokban, hogy az európai gáztartalékok egy évre, tehát ez év végéig elegendőek, Magyarországon még ennél is több van, ezért át kellene gondolni az energiapolitikánkat. Kedden pedig Kocsis-Cake Olivió, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese az ATV Start című műsorában fejtette ki, hogy
szerinte le kell állítani a hazánkba érkező orosz gázszállítást, gátolva ezzel azt a pénzbevételt, amelyből Oroszország háborúzhat.
Eltekintve attól, hogy Moszkva összes energetikai típusú bevételéből a magyar gáz tétele nyilvánvalóan nem a jelentősebb összegek között van, ezek a baloldali követelések több más szempontból is súlyos ténybeli tévedéseken alapulnak.
Emellett enyhe kifejezés, hogy nem veszik figyelembe Magyarország érdekeit, hiszen egy ilyen lépés valóra váltása kifejezetten veszélyeztetné a hazai ipar működését – így a munkahelyeket és a fizetéseket –, a legvégső esetben pedig az otthonok téli fűtését.
Keverednek a gondolatok
– Összemossa a baloldal a rövid- és a hosszútávú ellátási lehetőségeket, a javaslataik között rendre a közép- vagy hosszútávú megoldások bukkannak fel, amelyek a jelen helyzetben nem nyújtják az orosz gáz helyettesítését – mondta lapunknak Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.
– A narratívájuk szerint az orosz gáz helyettesíthető, csak drága lesz. Viszont ez rövid távon nem igaz, hiszen jelenleg az európai gáztárolók töltöttségi szintje harminc százalék alatt van, ami a fűtési szezon végére húsz százalék alá eshet. Ez azt jelenti, hogy az áprilisban kezdődő betárolási időszakra rekordalacsonyak lesznek a készletek, igaz, a mostani fűtési szezon ellátása nincs veszélyben. Ha a fennmaradó betárolt gázhoz hozzá vesszük a belföldi termelést és az egyéb importlehetőségeket, akkor a nyári időszak fogyasztása a legtöbb tagállamban ellátható. De ennyi nem elég, hiszen a nyár a télre való felkészülés időszaka, ilyenkor kell a tárolókat feltölteni a megfelelő mértékig, és mivel most rekordalacsony szintről indul a felkészülés, a tavalyinál jóval nagyobb tételekre lenne szükség – fejtette ki a szakértő, hangsúlyozva, hogy
ha most leállna az orosz gáz szállítása, akkor télre egészen biztosan nem állna rendelkezésre elegendő energiahordozó Európában ahhoz, hogy az a fűtési szezonban felmerülő igényeknek megfeleljen.
Élelmiszerhiány, infláció, munkahelyek elvesztése, fűtés nélküli otthonok...
Ez pedig korábban nem látott problémákhoz vezetne: emlékezhetünk, hogy az elmúlt fél évben milyen problémákat okoztak a műtrágyagyártásban a magas gázárak – üzemeket kellett leállítani, gyártást korlátozni –, ami komoly hatást gyakorolt az élelmiszer-ellátási láncokra is. Ha a következő ősszel még súlyosabb a helyzet,
a gáz hiánya akár élelmezési problémákat is okozhat.
Elemzői konszenzus szerint egy ilyen állapot azonnal recesszióba taszítani az egész Európai Uniót, az infláció megduplázódhat. Ha nincsen elég földgáz, akkor az iparvállalatok felhasználását kell korlátozni, erre volt is példa Nyugat-Európában az elmúlt évben. Utoljára pedig a lakossági ellátások korlátozására is van esély – ez a legvégső lépés, de ha nincsen gáz, akkor nincsen más lehetőség. Hortay Olivér rávilágított:
Jelenleg úgy tudjuk a leginkább támogatni Ukrajnát, hogy segítséget nyújtunk a menekülőknek. De a baloldali javaslatok valóra váltásával ez is megszűnne, hiszen a menekültek olyan országba érkeznének, ahol fűtési és élelmezési, gazdasági problémák vannak, emberek veszítik el a munkájukat.
Nincs mese, nincs alternatív kapacitás
De miért is nem helyettesíthető rövid távon az orosz gáz alternatív forrásokból? A baloldal a Katarból származó cseppfolyósított gáz (LNG) importjának lehetőségére hivatkozik, ám ezzel több probléma is adódik. A világ egyik legnagyobb LNG-exportőre a szállítási kapacitásainak kilencven százalékát előre lekötötte hosszú távú szerződéssel, főleg ázsiai vevőknek. Ezeket fel kellene mondania ahhoz, hogy Európába irányíthassa a tankereket, erre pedig igen csekély az esély, vagy ha megvalósul, akkor is óriási a költsége. Felmerült az a lehetőség is, hogy a Katarból Ázsiába szállított LNG ott eltárolnák gáz halmazállapotban, majd szükség esetén újra cseppfolyósítanák és szállítanák Európába – belátható, hogy ennek az erőforráspazarlásnak milyen hatalmas költségei lennének.
További probléma, hogy Európának nem áll rendelkezésére a baloldali elképzelések megvalósításához elegendő LNG-fogadó kapacitás. Valamivel több, mint harminc terminál működik,
az import éves szinten tízmilliárd köbméter (gáz halmazállapotban), míg az orosz vezetékes behozatal 170-180 milliárd köbméter,
vagyis jelentős a különbség, LNG-terminált építeni pedig két-három évbe telik a legjobb esetben is. Ezek közép- és hosszútávon persze fontos erőfeszítések, de 2022 őszének problémájára nem adnak választ.
Borítókép: Gázelosztó állomás a Krím-félszigeten 2015-ben (Fotó: Taras Litvinenko/Sputnik via AFP)
Orosz–ukrán háború
