Az elnökhelyettes bemutatta az intézet által készített rangsort, amelyben a nőket segítő, őket „előnyös helyzetbe hozó lehetőségek” alapján vizsgálták a különböző országokat. – A rangsorban Magyarország – Svédország mögött, Finnországgal holtversenyben – a második helyen végzett – ismertette az eredményt.
Molnár Balázs szólt arról is, hogy
Magyarországon a nők elsöprő többségének az életében az anyaság meghatározó,
ugyanakkor a társadalomnak érdeke az is, hogy szakmai jövőjükbe fektetett erőfeszítések se vesszenek kárba, ezért vezette be a kormány a diplomás gyedet, valamint a gyermeket vállaló nők diákhitel-mérséklését, illetve elengedését.
Az elnökhelyettes a pozitív tendenciák között említette, hogy Magyarországon megállt a gyermekvállalási kor kitolódása, és nőtt a megszületett gyerekek száma 2020-ban a 2016–2019-es évek átlagához viszonyítva.
– Mindez bizonyítja, hogy átfogó családpolitikai intézkedésekkel még a világjárvány hatásait is tompítani lehet
– emelte ki Molnár Balázs.
Cáfolva azt a kritikát, miszerint „a magyar családpolitika a tűzhelyhez szeretné láncolni a nőket”, elmondta, hogy a nők foglalkoztatási rátája 13 százalékkal nőtt 2010 óta, ezt pedig segítette például a bölcsődei férőhelyek számának növelése is.
– A magyarok családcentrikusak, életüket házasságban, gyerekekkel képzelik el,
a gyermekvállalási korban lévő nők átlagosan 2,33 gyereket terveznek, de továbbra is jelentős az eltérés a tervezett és a vállalt gyerekek száma között,
ezért komoly szemléletváltásra lenne szükség, amely nem a nők „hobbijának”, hanem a társadalom közös ügyének tekinti a gyerekvállalást – mutatott rá Molnár Balázs.
Borítókép: Király Nóra (Fotó: Facebook)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!