Nem tehetjük ki célpontnak honfitársainkat
– jelentette ki Horváth József a Magyar Nemzetnek annak kapcsán, miért nem szabad átengedni fegyvereket és katonákat Magyarországon át az Oroszországgal hadban álló Ukrajnába. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint amikor két ország között egy éles, fegyveres konfliktus van, akkor Magyarországnak a történelmi tapasztalatai okán is körültekintően, megfontoltan kell minden lépését megtenni.
A legfontosabb, hogy mind a két hadviselő fél tisztában legyen azzal, Magyarország semmilyen szinten nem óhajt részt venni ebben a fegyveres konfliktusban. Az Ukrajna felől érkező háborús menekülteket minden mérlegelést mellőzve befogadjuk. A nemzetközi és hazai humanitárius szervezetek, a magyar emberek és a magyar állam segélyszállítmányait átengedjük Ukrajnába.
Ezzel mind a két félnek jelezzük, hogy Magyarország emberbaráti segítséget nyújt, ám a fegyveres konfliktusba nem óhajt belekeveredni – fogalmazott. Mint említette, az elmúlt száz év tapasztalatai azt mutatják a magyarság számára, hogy adott esetben elég egy végzetes lépés egy háborús konfliktus során a térségünkben, és visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el.
Arra, hogy mi történne, ha átengednénk fegyvereket vagy katonákat, Horváth József kifejtette: amennyiben átengedünk egy ilyen szállítmányt, azt az oroszok egyértelműen hadüzenetként foghatják fel, és a fegyverszállítmányok Kárpátaljára érve egyértelműen célpontok lesznek, ott pedig honfitársaink élnek, magyar embereket veszélyeztetne egy támadás.
Nem engedhetjük, hogy ez megtörténjen – szögezte le, majd hozzátette, hogy szolidárisak vagyunk a megtámadott Ukrajnával, ugyanakkor nekünk a magyar emberek és Magyarország biztonságát kell első helyre helyezni.
– Úgy gondolom, ezt az ukránok is megértik, hiszen nem felejtik, nem felejthetik el, hogy korábban sebesült ukrán katonák gyógyultak nálunk; most is jeleztük, hogy hajlandók vagyunk egészségügyi segítséget nyújtani. Mindez azonban nem jelentheti azt, hogy kalandor politikával, bármilyen szinten is beavatkozzunk a fegyveres konfliktusba, hiszen a beavatkozás az anyaországi és a határon túli magyarokra ütne vissza – részletezte a tanácsadó, aki szerint az ellenzék ezt nem akarja megérteni.
Hogy is értené, hiszen ez az ellenzék olyan tanácsadókra hallgat, akik alapvetően nem a magyar, hanem a külföldi érdekeket jelenítik meg. Mint a magyar belpolitikai életben már oly sokszor, a Soros-szervezetek által generált befolyásolási törekvések ebben a háborús folyamatban is tetten érhetők, hiszen Soros Györgynek és a mögötte lévő tőkéscsoportoknak nagyon komoly gazdasági érdekeltségeik vannak Ukrajnában is.
Értelemszerűen ezért is igyekeznek ezt a konfliktust minél szélesebb körre kiterjeszteni és nnemzetközi konfliktussá szélesíteni – mutatott rá Horváth József.
A biztonságpolitikai tanácsadó emlékeztetett: Magyarország már az 1990-es évek elején, a délszláv háború kirobbanásakor megmutatta, hogy hajlandó és képes az erejét messze túlhaladó módon is segíteni háborús menekülteket, ugyanakkor elhatárolódik attól, hogy bármilyen szinten belekeveredjen, vagy beavatkozzon a fegyveres konfliktusba. – A harminc évvel ezelőtti politika sikeres volt, és ezért most sem szabad semmilyen kalandor vállalkozásba beavatkozni, illetve külföldi érdekek mentén a jól felfogott nemzeti érdekeinket kockára tenni – összegezte Horváth József.
Borítókép: Fegyverszállítmány (Fotó: EyePress via AFP)
Orosz–ukrán háború 
