Mintegy harminc műemlék újul és újult meg a 2016-ban indult Nemzeti kastély- és Nemzeti várprogram első ütemében, mintegy hatvanmilliárd forintból. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) közreműködésével a magyar kormány az állami vagyon részét képező kiemelkedő értékű kastélyok és várak megőrzését, bemutatását és turisztikai célú fejlesztését stratégiai fontosságú kérdésként kezeli, kiemelkedő társadalompolitikai jelentőséggel. Virág Zsolt, a kastélyprogram miniszteri biztosa lapunknak úgy fogalmazott, a program az ország egész területét lefedi, művészettörténeti szempontból a legszínvonalasabb épületek szerepelnek benne, nemzetközi szintre emelve a kastély- és várláncot, amely a magyar épített örökség egyik legfontosabb megjelenítője lesz.
Szellemi újjászületés
– A program célja, hogy a műemlék-helyreállítás és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett egy egységes, Európában is unikális, jól értékesíthető turisztikai termékcsomag valósuljon meg, amely valóban érdekli a látogatókat. Egy-egy vár vagy kastély szinte mindig az adott település egyik jelképe, szimbolikus értékű helyszín, különleges helyet foglal el a köztudatban, ezért fontos a helyi identitás erősítése – hangsúlyozta Virág Zsolt, hozzátéve, a várak, kastélyok a fejlesztési koncepció alapján egyre inkább közösségi térként is szolgálnak, ha a vendég jól érzi magát bennük, jelentősen több időt tölt el, és ez növeli a bevételt, amelyekből a műemlékek fenntarthatók. – Fontos tehát az épületek szellemi újjászületése is: fizikai rehabilitációjuk mellett a szellemi rehabilitációjuk is megvalósul. A várak, majd a kastélyok évszázadokon keresztül a magyar és az európai kultúra fellegvárai voltak, most a 21. századi igényeknek megfelelően újraértelmezett formában kapják vissza ezt a szerepüket, jól illeszkedve az épületek műemléki adottságaihoz – emelte ki a miniszteri biztos. Mint fogalmazott, olyan közösségi és kulturális tereket alakítanak ki, amelyek különböző művészeti ágakat felölelő programokat kínálnak a látogatóknak.