A korrupciós ügybe keveredett Horváth Csabán és Tóth Csabán kívül egy harmadik szocialista politikus, Molnár Zsolt körül is egyre forróbb a levegő. A költségvetési csalással gyanúsított Fuzik Zsolt állítja, a politikus vesztegetési pénzeket fogadott el tőle – írja a Mandiner.
A Mandiner megkereste Tarlós István volt főpolgármester, miután a zuglói parkolási ügyeket és a BKV informatikai fejlesztéseit is érintő korrupciós botrány kapcsán baloldali politikusok, illetve médiumok az ő nevét is megemlítették. Tarlós a Mandinernek nyilatkozva rámutatott: a BKV önállóan gazdálkodó, saját mérlegbeszámolóra kötelezett cég, amely a saját belső folyamataiért felelősséggel tartozik.
Az én időmben a cég belső életébe nem avatkoztunk. Ami a BKV információs rendszerét illeti, a legutóbbi időben napvilágot látott újsághírek alapján én utánanéztem a dolognak. Két, nevében összetéveszthető cég is szerepel a BKV vs. zuglói parkolás történetben, az egyik a SiS Info Kft. a másik a SiS Parking Kft.
– írta a volt főpolgármester.
A két közlekedési céget, a BKV-t és a BKK-t is szerinte a mai napig sokan összekeverik. Most a BKV-ről van szó, ami a nagyobbik a kettő közül, ők bonyolítják le ténylegesen a fővárosi közösségi (tömeg)közlekedést.
Tarlós közölte:
A főváros háza táján minap igyekeztek általánosan egyben kezelni a BKV belső informatikai szerződéseit az állítólagos zuglói parkolási korrupcióval.
Karácsony Gergely és Horváth Csaba ennek kapcsán a médiában rafinált módon a Tarlós főpolgármestersége idején szófordulattal sejtelmeskedik. Sunyi terelés.
Ilyet lehet mondani, hiszen ugyanúgy igaz, mint ahogy Karácsony főpolgármestersége idején tört ki az orosz–ukrán háború. Személyi összefonódásokat soha nem lehet kizárni, de a BKV szerződésének semmi köze a zuglói szerződéshez. A BKV a belső, saját informatikai rendszere üzemeltetésére 2009-ben, ha már az ellenzéki terminológiájához igazodunk, Demszky Gábor főpolgármestersége idején a cég kötött egy hosszú, tíz évre szóló szerződést a Synergonnal.
Valamikor, menet közben tulajdonosváltás történt, így jogutódlással valaki átvette a munkát is, a személyi összetételeket állítása szerint a volt főpolgármester nem ismeri. Ez a szerződés járt le valamikor 2019 július környékén.
Ekkor a BKV saját hatáskörben, pályázat keretében, a fővárostól teljesen függetlenül szerződött a SiS info Kft.-vel.
A városvezetés mit sem tudott erről, nem is kellett tudnia, mivel a megbízás olyan munkákat tartalmazott, mint a BKV belső levelezése, vállalatirányítása, bérszámfejtése, raktározási tevékenysége, saját számlázása, a forgalomirányítás, vagyis csupa BKV-s saját tevékenység. Emellett a kft. biztosította a gépeket, szoftvereket is. 2020. december táján újra tulajdonosváltás történt, akkor is valami jogutódlás következett be
– részletezte Tarlós, aki szerint az akkor szűk másfél éve Karácsony Gergely főpolgármestersége idején működő cég nem Karácsony Gergely intézkedése alapján szállt ki, de a személyi összetételeket most nem ismeri.
Mindebből még semmi nem következne, ám e pontnál kap értelmet a vihart kavart „számlagyár” ügy. „A nyomozó hatóság nyilván kideríti majd, kikkel, hogy, hol működött számlagyár. A BKV szempontjából az a lényeg, hogy az inkriminált kft. a BKV-nál folytatott-e ilyen tiltott tevékenységet, vagy másutt, csak éppen abban az időben dolgozott a BKV-nak is. A jelenlegi információk szerint a számlagyár nem a BKV-nál üzemelt. Ha így van, akkor »számlagyár« ügyben a BKV intakt” – véli Tarlós.
Ami a zuglói parkolási korrupciót illeti
A volt főpolgármester közlését a továbbiakban teljes terjedelemben közöljük:
Én szerettem volna központosítani a fővárosi parkolási rendszert, de voltak kerületek, akik foggal-körömmel ragaszkodtak ennek lebonyolításához. A fővárosi önkormányzat az én időmben nem kötött parkolási szerződést. A zuglói ügy nem 2019-ben volt igazán botrányos, hanem még 2017-ben. A zuglói fizetős parkolás bevezetését épp Karácsony Gergely követelte, tőle szokatlan agresszivitással. Ennek elvileg írásos nyoma is van. Formálisan a fizető parkolásról az elvi döntést (Karácsony Gergely javaslatára) ugyan a főváros hozta meg, de aztán a pályáztatást, szerződéskötést Zugló végezte, a pénzt is mindig csak ők szedték be.
(Azaz ha követjük az ellenzék mi esetünkben szándékolt kommunikációs logikáját, akkor bizony Karácsony Gergely polgármestersége idején).
A botrány azért volt, mert akkor az ATV Egyenes beszéd című műsorában Karácsony Gergely panaszosan kifejtette, hogy az a szerződés szerinte egy piszkos mutyi. A 444, a Népszava most is azt harsogja, hogy a szavazásnál Zuglóban Karácsony Gergely tartózkodott. Ez annál nagyobb baj, mivel utána 2017 júliusban szemrebbenés nélkül személyesen ő írta alá azt a szerződést, épp a SiS Parking Kft.-vel, amelyiket most emlegetik a zuglói parkolási korrupció kapcsán. Az pedig nem igaz, hogy az előzmények ismeretében köteles lett volna ezt a szerződést – még a rendelkezésre álló újratárgyalást is mellőzve – aláírni. Sőt.
Megjegyzendő még három dolog:
1. A BKV a SiS Parking Kft.-vel soha nem állt jogviszonyban. A fővárosi önkormányzat pedig (legalábbis 2010–19 között) még kevésbé. Zuglóban viszont nem egy önkormányzati cég szerződött, hanem maga az önkormányzat, épp a SiS Parking Kft.-vel. A személyi összefüggésekről ott többet lehetett tudni, mint a BKV-nál. Ez annál is inkább igaz, mert a BKV-val most is visszatérően összefüggésbe hozott Fuzik 2011 óta, azaz több mint tíz éve nem áll a BKV alkalmazásában.
2. Az a sejtetés (Karácsony Gergely és Horváth Csaba), hogy a 2019-s BKV-szerződés hatással lehetett volna 2016–17-es zuglói korrupciós ügyekre, nyilvánvaló képtelenség.
2016–2017-ben Horváth Csaba egyáltalán mit keresett Zuglóban?
Miért nem azzal védekezik, hogy abban az időben neki semmi köze nem volt a zuglói önkormányzat szerződéseihez? De nem ezt mondta, hanem kiflivajazásról, meg a nyomozók hangulatáról mesélt.
3. A zuglói parkolási szerződés megkötésének idején a zuglói képviselő-testületben – a híresztelésekkel ellentétben – egyértelmű baloldali–liberális többség volt, és az MSZP már Karácsony Gergely mindenkori jelölő szervezetének számított.
Van még valami, amiről semmi határozottat nem állítok – írja a Mandiner – csak leírom egymás mellé azt, ami tényszerűen megtörtént, és más-más időpontban meg is jelent a médiában.
1. A kritikusnak tekinthető zuglói időszakban (2016–2019 között) a zuglói polgármester Karácsony Gergely volt.
2. Most az a Hadházy ott a parlamenti képviselőjelölt, aki 2021 elején-közepén sértődött volt és alaposan kutakodott Zuglóban. Ugyanis Hadházy ellenében sokáig a most meggyanúsított MSZP-képviselőt kívánta az ellenzék indítani, akit az utolsó előtti pillanatig Karácsony is teljes mellszélességgel támogatott. (Szóban levő MSZP-s képviselővel egyébként Karácsonynak éveken át köztudomásúan értelmezhetetlenül hullámzó kapcsolata volt, amiről ő maga ellentmondásosan nyilatkozgatott).
3. Kiderült azóta, hogy Hadházy és Márki-Zay rokonok.
4. Ezt követően az ellenzéki előválasztási folyamat finisében Karácsony az első forduló eredményével, és saját folyamatos, aktuális nyilatkozataival teljes logikai ellentétben, egy – az előválasztás számaihoz képest jelentéktelen merítésű „felmérésre” hivatkozva – az utolsó pillanatban, egyik napról a másikra váratlanul visszalépett. Anélkül, hogy erről a jelölő szervezetét (MSZP) tájékoztatta volna.
Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: Tarlós István (Fotó: Kurucz Árpád)
Parkolási korrupció
