Varga Judit kiemelte: ez akár a nemzeti konzervatív kormány védjegyének is tekinthető, különösen figyelembe véve azt, hogy milyen utat járt be a magyar vidék a történelemben.
A kommunista ideológia alapján a vidéket meg kellett fosztani mindentől, ami tájegységbeli sajátosságát, kultúráját és életmódját kifejezi. Így elvesztette régi fényét, a tömeges államosítások pedig elvették mindazt, amiért sokak szülei és nagyszülei »vért izzadva« megdolgoztak
– mondta.
Hozzátette: a rendszerváltoztatás után a baloldali kormányzás sem kedvezett a vidéknek: más eszközökkel ugyan, de újra mélyíteni kezdték a kistelepülések és a városok közti szakadékot, és elhibázott politikával, sorozatos megszorításokkal soha nem látott szegénységbe sodorták a falvakat, községeket, az ott élő embereket.
Végül 2010-ben az új, keresztény, konzervatív, nemzeti kabinet az emberekkel együtt »megálljt parancsolt ennek a kudarcos sorozatnak« azzal, hogy a széthúzás helyett az összetartást, a külföldi nagytőke kiszolgálása helyett a magyar emberek érdekeinek érvényesítését választotta
– közölte a tárcavezető.
Jelezte, hogy a kormány célul tűzte ki, hogy olyan országot hagyjon a következő generációkra, ahol a mai emberek gyermekeit és unokáit is biztos és kiszámítható jövő várja.
Ehhez azonban nem elegendők a szavak, tettekre van szükség: olyan intézkedésekre, amelyek hosszú távon is stabil lábakra helyezik a vidéket és az ott élőket
– hangsúlyozta Varga Judit. Kifejtette: ennek szellemében a kormány országos vidékfejlesztésbe kezdett és meghirdette az egyszerűen megpályázható, gyors lefutási idejű, rugalmas Magyar falu programot, amelynek hároméves összesített költségvetési kiadása mára meghaladja a hatszázmilliárd forintot.
