Akkor lesz esélyünk túlélni a következő évtizedeket, ha olyan Magyarországon élünk, ahol még Vásárhelyi Mária is szabadon fröcsöghet, ha ettől érzi jobban magát
– nyilatkozta az Adrót.hu oldalnak Demeter Szilárd. A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója szerint
a legnehezebb dolog megvédeni mindenki szabadságát.
– Akkor is, ha téged köpköd éppen – tette hozzá.
Demeter Szilárdot a miniinterjúban a választásokról kérdezték, amire elmondta, hogy a gyermeke szemszögéből néz a világra egy ilyen döntés előtt. – Olyan kormányzatra és törvényhozásra lesz szükségünk, amely tudja a sokrétű válságot menedzselni, illetve képes a mi érdekeinknek megfelelően dönteni nagy nemzetközi nyomás közepette is – fejtette ki.
A gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatosan világosan kijelentette; mind a négy kérdésre nemmel fog válaszolni.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az az állítás, hogy létezik nemzeti kultúra, ma már politikai állásfoglalásnak számít. – Ezért szoktam azt mondani, hogy a kultúrharc fókusza nem Magyarországon belül van és nem is jelen idejű: az a tétje, hogy száz év múlva kik, milyen nyelven, milyen kultúrát teremtenek és hordoznak itt a Kárpát-medencében – fejtegette Demeter.
Szerinte egyébként nem az április 3-i választás a lényeg, hanem az utána következő időszak. – Túl az életveszélyen, ha belegondolunk a háború szándékolt és nem szándékolt következményeibe, akkor nehéz idők következnek.
Az energiaárakon, egyéb nyersanyagproblémákon túl csak egy apró szál: tegnap az ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy ugyan kevesebb búzát tudnak vetni, de elég lesz országa élelmezéséhez. Ez viszont azt is jelenti, hogy nem jut exportra
– magyarázta.
A filozófusvégzettségű múzeumigazgató emlékeztetett; Oroszország már korlátozza a gabonafélék exportját. – Ebből viszont az következik, hogy a Közel-Kelet és Afrika közel kéttucatnyi országában, amelyek Ukrajnából és Oroszországból importálták a gabonát, vagy nagyon megdrágul az alapvető élelmiszer, vagy nem lesz.
Mindkét esetben zűrzavar lesz (lásd egyiptomi éhséglázadások), ami újabb migrációs hullám kiváltója lehet.
És most nem másfél milliós nagyságrendekről beszélünk: a NATO – katonai titkosszolgálati információkra alapozva – már 2015–2016-ban úgy számolt, hogy a következő években, évtizedekben legkevesebb 80 millióan indulnak neki Európának csak a szubszaharai térségből! Ez a folyamat fog most felgyorsulni – fejtette ki Demeter Szilárd.
Borítókép: Demeter Szilárd (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)