Nem új a Momentumot egyre kellemetlenebb helyzetbe hozó parlamenti bojkott ötlete. Hadházy Ákos már 2017-ben azzal került be a médiába, hogy arról beszélt, amennyiben a Fidesz–KDNP 2018-ban kétharmadot szerez a választásokon, úgy ő inkább nem is lesz parlamenti képviselő.
Ismert, a kormánypártok négy éve is kétharmaddal nyerték a választásokat, pontosan 133 képviselői helyet szerezve az Országgyűlésben.
Hadházy Ákos akkor még az LMP egyik társelnökeként a párt listájának második helyén jutott be az Országgyűlésbe. Emlékezetes volt, hogy két évvel korábban, 2016-ban Schiffer András lemondása után került be először a parlamentbe; előbb társelnöknek választották meg, majd a mandátumot is megkapta.
A biztos bevételt jelentő országgyűlési képviselői megbízatáshoz hamar hozzászokó
Hadházy Ákos az ígéretét végül nem tartotta be, nem a mandátumáról, hanem az LMP-ben betöltött tisztségeiről mondott le,
majd ki is lépett a pártból. Emellett pedig
a 199 képviselő közül egyedüliként bojkottálta az Országgyűlés 2018-as alakuló ülését.
– Azért beszéltem a tisztességtelenül létrejött parlamentről, és azért tiltakoztam azzal, hogy nem mentem el a nyitó ülésre, mert ez a jövőre nézve nagyon fontos üzenettel bír – vetítette előre akkor egy televíziós szereplésében Hadházy Ákos, amikor arról kérdezték, mi volt a célja a bojkottal. Egy másik alkalommal azt tudakolták tőle, hogy ha az LMP-ből kilépett, a párt listáján szerzett mandátumáról miért nem mond le, erre azt mondta, eleget dolgozott a pozícióért.
Valószínűleg nem is véletlen, hogy idén Hadházy Ákos már nem is volt rajta a baloldali pártok közös listáján, azonban a Momentum felkarolta, és egyéni képviselőként a hat párt jelöltjeként indulhatott Zuglóban, ahol győzött is.
Az immáron a Momentum frakciójához csatlakozó politikus idén is előhozakodott a bojkott ötletével, Fekete-Győr András pedig mint az olimpiaellenes pártban frissen megválasztott frakcióvezető helyeselte is az ötletet.
Mint mondta, a Hadházy-modellt akarják megsokszorosítani az új Országgyűlésben.
A Momentum választáson elért eredménye azonban ezt már eleve nehezítette, hiszen a párt öt országgyűlési képviselője (köztük Hadházy Ákos) is egyéniben szerzett mandátumot. Helyi politikusok a bojkott felvetése után jelezték is, hogy azt nem tartják jó ötletnek, hiszen ezzel a politikusokat megválasztó állampolgárok képviselete is gyengül.
Nem véletlen, hogy Orosz Anna, a Momentum XI. kerületben megválasztott képviselője pár nap múlva egyértelműsítette, hogy felveszi mandátumát, mert nem hagyhatja cserben sem az újbudaiakat, főleg nem azokat a baloldali aktivistákat, akik a siker elérésében segítették.
Fekete-Győrék bejelentése annyira megzavarta a párt szimpatizánsait, hogy végül
az egykori pártelnöknek is egyértelműsítenie kellett, hogy felveszik mandátumaikat.
– A parlament ugyanis az a hely, ahol a Magyarország sorsát befolyásoló törvényeket vitatják meg és fogadják el – szabadkozott Fekete-Győr.
Az alakuló ülés bojkottja mellett ekkor még kitartott a Momentum, azonban a tegnapi, pártok közötti tárgyaláson kiderült, hogy ha így tesz, abban az esetben
Fekete-Győr Andrást nem fogják megválasztani frakcióvezetőnek, és a Momentum politikusai a bizottsági helyeiket is bukhatják.
Kocsis Máté ezzel kapcsolatban megjegyezte: a momentumos politikus „belegabalyodott a saját lábába, elcselezte magát, nem tud belőle kijönni”, mivel már szeretne abból visszakozni, hogy pártja nem vesz részt a parlament alakuló ülésén, amit a sajátjai nem engednek.
Borítókép: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő beszél a baloldali pártok demonstrációján Budapesten a Szabad sajtó útján 2019. március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapján (Fotó: MTI/Mónus Márton)