Az orosz invázió következtében gyermekek tömege éli át a háború borzalmait, amely a mentális egészségükre nézve hosszú távú, de akár életre szóló következményekkel járhat. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője szerint a háborúban közvetlenül érintett gyermekeket leginkább a poszttraumás stressz szindróma kialakulásának veszélye fenyegeti, ugyanakkor a menekültek is komoly pszichés betegségeknek vannak kitéve. Reményiné Csekeő Borbála hangsúlyozta: a gyermekek kezelése nagyon fontos, a traumák feldolgozása azonban csak akkor tud elkezdődni, amikor a gyermekek már biztonságban vannak.
Fontos hangsúlyozni, hogy megfelelő kezelés híján ezek a betegségek nem múlnak el, sőt az érintettek fokozott érzékenységet mutatnak más pszichológiai problémákkal szemben is.
Az arab és a zsidó diákokon végzett kutatások ugyanis beigazolták, hogy a háborúnak közvetlenül kitett serdülők, valamint a háború hatásai miatt poszttraumás stressz szindrómában szenvedők esetében sokkal magasabb a kábítószer-használat aránya. Szintén negatív következmény, hogy azok a gyermekek, akik tanúi voltak a háborúknak, felnőttkorukra nagyobb valószínűséggel küzdenek depresszióval és szorongással, nem utolsósorban pedig a teljesítményükre is kihat.
A pszichés problémáknak azonban nemcsak a háború borzalmait közvetlenül átélt, hanem a menekült gyermekek is ki vannak szolgáltatva, mivel ők egyszerre szenvednek az otthonuk hirtelen elhagyása és az ismeretlen kultúrához való alkalmazkodás következményeitől. Ezt az időszakot egyre gyakrabban a „másodlagos trauma” időszakának nevezik, mivel a menekült gyermekek olyan új ingerekkel és körülményekkel találják szembe magukat, amelyek szintén jelentős mértékben megzavarják a megszokott működésüket.
Kisgyermekes kárpátaljai menekültek érkeznek a magyar-ukrán határon a Beregsurányi határátkelőnél 2022.02.25-án. Fotó: Kurucz Árpád
A legfontosabb a biztonság
Reményiné Csekeő Borbála szerint az otthon elvesztése, a hozzátartozók erőszakos halála és a teljes bizonytalanság megélése olyan tapasztalatok, amelyeknek a feldolgozásához általában hosszú pszichoterápiás munka szükséges. Ráadásul azokról a gyermekekről még nem is esett szó, akiket közvetlenül fizikailag bántalmaztak, megerőszakoltak, vagy akiknek maradandó testi sérüléseket okoztak a bombázások – fűzte hozzá. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője szintén megerősítette, hogy
a háborúban közvetlenül érintett gyermekeket leginkább a PTSD kialakulásának a veszélye fenyegeti, a menekültek pedig – kezelés híján – szintén komoly, egyebek mellett a depresszió, a szorongásos betegségek kialakulása, a függőségek és a deviáns viselkedés veszélyeinek vannak kitéve.
A pszichológus ugyanakkor rámutatott, hogy a traumák feldolgozása csak akkor kezdődhet el, amikor a gyermekek már biztonságban vannak. A biztonság viszont nem ott attól fogva értendő, hogy éppen nem bombázzák a házukat: a gyermekek akkor érzik magukat biztonságban, amikor a világ kiszámítható, a körülöttük lévő felnőttek megbízhatóak, gondoskodóak, és az alapvető testi-lelki szükségleteiket is ki tudják elégíteni – húzta alá. A szakember szerint a Magyarországra érkező ukrán gyermekek esetében is nagyon fontos lenne a traumák feldolgozásához hatékony kezelést nyújtani, de fontos hangsúlyozni, hogy a háborútól függetlenül is sokan szorulnak segítségre. A gyermekpszichológiai és pszichiátriai ellátás azonban nagyon túlterhelt, ezért kérdéses, hogy a menekült gyermekeknek lesz-e bármilyen segítségük.
A háború nem lehet tabu
Arra, hogy szülőként hogyan beszélgessünk a gyermekünkkel a szomszédunkban dúló háborúról, Reményiné Csekeő Borbála kiemelte:
ahogy minden más bizonytalan, nehéz érzelmekkel teli helyzetben, most is az a lényeg, hogy a téma ne legyen tabu, egy-egy beszélgetés ugyanis segíthet nekik kifejezni a gondolataikat, megfogalmazni a félelmeiket.
Mint mondta, a szülők feladata kibírni és elfogadni a gyermekek negatív érzéseit és megnyilvánulásait is, amelyeket sem megkérdőjelezni, sem elbagatellizálni nem szabad. A Kék Vonal szakmai vezetője szerint nem szabad a gyermekeket magukra hagyni, amikor beszélgetni szeretnének a hallott hírekről. Szülőként ugyanakkor nem szabad megijedni a kérdéseiktől sem, de figyelni kell a gyermek vagy a kamasz valós igényeire, és hangsúlyozni azt, hogy ő most személy szerint biztonságban van. Emellett a szülőknek mintát lehet mutatni abban, hogy ők személy szerint hogyan küzdenek meg a félelmekkel és a frusztrációval, továbbá a jótékonysági szervezetek és civil személyek segítő hozzáállásáról is érdemes beszélni.
Borítókép: Ukrajnai menekültek a Nyugati pályaudvaron (Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
