Szimbolikus, hogy a Reménytelen-szifonban történt Mede Márton tragédiája

A sportban többé-kevésbé ismert a pálya, kiszámíthatók a körülmények, de a jósvafői Kossuth-barlang az más, főleg a feltáratlan részei, amelyeket évtizedek óta kutatnak. És még így is bekövetkezhet egy agyaglavina, amely elzárja a visszautat.

A jósvafői Kossuth-barlang Reménytelen-szifonjának feltáratlan részét kutatta Mede Márton, aki vasárnap, 42 évesen vesztette életét, miután agyaglavina sodorta el és temette részben maga alá. Holttestét kedden este találták meg búvártársai. A mentőbúvárok a kutató-mentőbúvárt... A Hableány-katasztrófa hősét, a tűzoltóság búvárját az egész testület és a búvártársadalom és minden jóérzésű ember gyászolja.

A világhálón is sorra emlékeznek a búvárra. Például egy pécsi nyugdíjas is.

Megrázó olvasni, hogy búvármentők próbálták menteni a mentőbúvárt, és mostanra kiderült, hogy hiába...

– írta közösségi oldalán Folkmann Miklós pécsi nyugdíjas tanár. Megemlékezését teljes egészében közöljük.

„A híradásokból láthattuk, hogy a TEK koordinálja, felszerelésével segíti a mentést, aztán az összefüggés is érthető lett, merthogy a keresett búvár Mede Márton volt, aki a Hableány-katasztrófa utáni mentésben, kutatásban a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltó-főtörzsőrmestereként vett részt, és ezért Pintér Sándor kitüntette a Rendkívüli Helytállásért érdemjel ezüst fokozatával...

A Hableány áldozatainak felkutatásában és felszínre hozatalában is ott volt bajtársaival 2019-ben Mede Márton tűzoltó búvár, aki az elsők között merült a megáradt Dunában a roncshoz
Fotó: Bach Máté

Az akkori számos interjúk egyikében egy búvár sport- és bajtársa azt nyilatkozta a naív kérdésre, hogy »aki nem fél, az vagy hazudik, vagy őrült«. Valószínű, hogy Mede Márton is félt, de bízott magában, a tudásában – joggal, hiszen például 2012-ben a tájékozódási búvár Eb-n ezüst- és bronzérmet is szerzett a sejtelmes szlalom- és csillagszámokban.

Mede Márton (balra) egy ezüst- és egy bronzérmet szerezett a 2012-es búvár Eb-n (Forrás: OBSZ)

Csak hát a sportban többé-kevésbé ismert a pálya, kiszámíthatók a körülmények, de a jósvafői Kossuth-barlang az más, pláne a feltáratlan részei, amelyeket évtizedek óta kutatnak szívósan. És még így is bekövetkezhet egy suvadás, vagyis agyaglavina, amely a legrosszabbkor, végzetesen elzárja a visszautat...

Szimbolikus, hogy a Reménytelen-szifonban történt a tragikus baleset, amelynek áldozatul esett a 42 éves fiatalember, akinek testét még nem is tudták felszínre hozni...

Őszinte részvétem a családjának, és barátainak, kollégáinak!” – írja a nyugalmazott pécsi tanár.

A félelem ott van mindannyiukban

A nyírlugosi Bakk Dániel maga is barlangász. Közösségi oldalán így emlékszik a barlangi búvárra:

„A mentést irányító hatóság sajtóközleménye alapján a jósvafői Kossuth-barlangban kutató Mede Márton barlangi búvár életének 42. évében elhunyt. Családja, barátai, kutatótársai, a mentőalakulatok és az egész barlangászközösség úgy volt vele, ahogy én az elmúlt napokban. Vártuk a fejleményeket, reménykedtünk, és gondolom, nem egyedül kértem a jó Isten közbenjárását, hogy sikeres legyen a mentés. Tragédia történt, ami elszomorít és gyásszal tölti szívünk. Bár sosem találkoztam vele személyesen, bizton állítom, hogy egy értékes lelket vesztett világunk és közösségünk. Egy ember, aki hétköznapjain tűzoltóként és búvárként ment másokat, szabadidejében pedig felfedezőként bővíti az emberiség tudását, az a bátorságnak és az igazi emberi erényeknek kétségkívül birtokában volt. Isten nyugossza őt, őszinte részvétem a családnak, hozzátartozóknak, barátainak és kutatótársainak!

Tudom, hogy családjaink és barátaink mindig aggodalommal vannak értünk, amikor havonta egyszer útra kelünk a csapattal Aggtelekre, hogy feltárjuk az ismeretlent és eljussunk oda, ahol embernek előtte még senki nem járt, ahogy azt Bede Márton is tette.

Ezért úgy érzem írnom kell pár sort, mert nem szoktam veletek beszélni ezekről. 

Tisztában vagyunk vele, hogy a felfedezetlen területek, ismert és ismeretlen veszélyeket tartogatnak, melyekre erőnk és tehetségünk szerint, óvatossággal és odafigyeléssel igyekszünk felkészülni, a felszínen maradók pedig Jó szerencsét!-tel köszönnek tőlünk, mikor leindulunk, mert tudjuk, hogy arra is szükség van. Amikor lent vagyunk, nem feltétlenül gondolunk a veszélyekre, mert hajt minket a kíváncsiság, erőt és biztonságérzetet ad nekünk csapatunk és társaink, akik ott vannak velünk.

Az érzés, amikor áttörést érünk el, amikor egy újabb szakasza tárul fel az ismeretlennek, az számomra leírhatatlan, de nekem minden fáradságot megér, és értelmet ad az életemnek. Épp ezért, amikor a héten újra útra kelünk, ne aggódjatok értem, csak kívánjatok jó szerencsét!

Végezetül, egy percre álljunk meg és gondoljunk Mede Mártonra, hajtsunk főt bátorsága előtt, aki pedig hívő, mondjon el most velem egy imát lelkéért. Legyen neki könnyű a föld!” 

Borítókép: Mede Márton (Fotó: OBSZ)