Kedden ülésezett az Általános Ügyek Tanácsa Luxembourgban, ahol az illetékes miniszterek, soraikban Varga Judit igazságügyi miniszterrel, többek között az éves jogállamisági párbeszéd keretében tartottak országspecifikus meghallgatásokat. Összesen öt tagállam – Magyarország, Luxemburg, Málta, Ausztria és Hollandia – 2021-es jogállamisági jelentéseiben foglaltakat vették górcső alá. Mivel nemrég hazánkban és Máltán is parlamenti választásokat tartottak, a francia EU-elnökség időben elcsúsztatta a jogállamisági párbeszéd újabb fordulóját, amelyre így kedden került sor.
Clement Beaune a francia EU-elnökség képviseletében az ülést követő sajtótájékoztatóján nyomatékosította, hogy különbséget kell tenni az EU különböző jogállamisági eszközei, tehát a most terítékre került jogállamisági párbeszéd, a hetes cikkely szerinti eljárás, valamint az uniós források befagyasztását lehetővé tévő jogállamisági mechanizmus között. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország esetében például május végén tartják a következő meghallgatást a hetes cikkely égisze alatt. Azt az újságírói felvetést, hogy az ukrán háború megosztja a visegrádi országokat, tehát könnyebben előre lehetne lépni a hetes cikkellyel az uniós tanácsban, Beaune élesen elutasította.
Az ukrán krízisnek nincs köze a hetes cikkely szerinti eljáráshoz vagy a jogállamisági ügyekhez. Ha a jogállamiságról van szó, mindig határozottnak és pontosnak kell lennünk
– húzta alá.
