A csipkéspoloskák családjának jelenlegi ismereteink szerint 66 faja él Magyarországon – bocsátotta előre Kóbor Péter poloskaszakértő, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos munkatársa. A szakember elmondta, hogy az egyik problémás faj az őshonos körte-csipkéspoloska, amely főként alma- és körteültetvényekben tud károkat okozni, de a faj elleni védekezés megoldott. Emellett van két idegenhonos, inváziós faj, amelyekkel az ember sokkal gyakrabban találkozik. Ezek közül korábban jelent meg hazánkban a platán-csipkéspoloska, utóbb pedig annak egy közeli rokona, a tölgycsipkéspoloska. Ezeknek az állatoknak a nevéből következtethetünk arra, hogy mely növényeken okozhatnak problémát. – A platán-csipkéspoloska a városi környezetben és parkokban levő platánfákon él, gyakran nagy tömegben, és a szívogatásukkal károsítja a növény lombfelületét. Ez a faj egyelőre nem jelent akkora kertészeti problémát, hogy célzottan kelljen kezelni – emelte ki a poloskaszakértő.
A kártevő lombsárgulást okoz
Kóbor Péter kifejtette, hogy más a helyzet a tölgycsipkéspoloskával, amelynek a tölgyfajok a tápnövényei. Ez pedig azért jelent nagy problémát, mert a tölgyfajok sok erdős növénytársulásnak állományalkotó fafajai. A hazai erdők több, mint egynegyede (csaknem félmillió hektár) tölgyes. – A tölgycsipkéspoloskák ezeken a növényeken táplálkoznak, és a levéllemezek szívogatásával tesznek kárt. Nagyon sok olyan példát lehet látni a természetben, hogy ezek a kártevők lombsárgulást okoznak, ami jól megkülönböztethető az őszi vagy az aszály okozta lombelszíneződéstől. Ez a fotoszintézisre alkalmas lombfelület csökkenését és hosszabb távon az adott erdő egészségét veszélyezteti – hangsúlyozta a poloskaszakértő. Hozzátette: ahol a poloskák tápnövényei jelen vannak, ott ezek az állatok az emberrel is kapcsolatba tudnak kerülni. Egy-egy növényen ugyanis nagy tömegben vannak jelen. Így, ha egy lakóövezetben levő fán jelennek meg a csipkéspoloskák, akkor az otthonunkba is bejuthatnak.
Az embereket is irritálják
– Célzottan nem mennek be az emberi építményekbe, ellentétben az ázsiai márványos poloskával, amely egy szintén aktuálisan és potenciálisan gondot okozó inváziós faj. Ezek ősszel akár a lakóépületekbe is bevonulnak, és megpróbálnak telelőhelyet keresni, ezzel okozva kellemetlenséget. Mivel a csipkéspoloskák nagyon apró, néhány milliméteres állatok, inkább úgy kerülhetnek be a házakba, ha a növényekről behullanak vagy befújja őket a szél. Így kerülhetnek a kiteregetett ruhákra is, vagyis ebből a szempontból nem tudatosan okoznak gondot – hívta fel a figyelmet. Kóbor Péter kérdésre kitért arra is: a csipkéspoloskák fajai kifejezetten növényevők, az emberi vér nem táplálékuk, de ez nem jelenti azt, hogy ne okozhatnának kellemetlenséget nekünk. – Megszúrhatnak embereket is. Az állatok ugyanis próbaszívásokat végeznek, keresik, hogy azon az élőlényen, ahová kerültek, tudnak-e táplálkozni. A poloskák ilyenkor a szúró-szívó szájszervükkel először emésztőnedveket juttatnak az adott tápnövénybe, állatba, és próbaképpen az emberbe, és ezt az előemésztett folyadékot szívják fel – fogalmazott a poloskaszakértő. Az emésztőnedv helyi irritációt, gyulladást okozhat, de ezek elmúlnak, és komolyabb egészségügyi következményekkel nem kell számolnunk. Ha az állatok nagyobb számban kerülnek ránk, akkor persze jelentősen zavarók lehetnek a próbaszúrásaik.
Egyelőre nincs ellenszer
Kóbor Péter végül rámutatott arra, hogy a tölgyeseket, ahol nagyobb gondokat jelenthetnek a kártevők, jelen pillanatban még nem tudják megvédeni. Célzottan a faj ellen védekezi mód nem ismeretes, a probléma megoldására ugyanakkor intenzív kutatások folynak. Nemcsak nálunk, hiszen a tölgycsipkéspoloska máshol, így Európa több országában, a környező közép-európai államokban is komoly gondokat okozhat az ott levő jelentős faállományokban. – A probléma megoldása egyelőre várat magára, de a kutatásokat folytatni kell a tölgycsipkéspoloska folyamatos terjedése és gyakori, tömeges elszaporodása miatt jelentős károkat okozhat erdeinkben – jegyezte meg a szakember.
Borítókép: Csipkéspoloskák. (Fotó forrása: 123RF)
