Húsz éve, 2002. május 9-én 12 óra 23 perckor érkezett az első riasztás a rendőrségre: valami történt a móri Erste-bankfiókban, az ügyfelek nem jönnek ki, a bejárati ajtó kulcsra zárva, az ablakokon lövésnyomok. A bejelentő lányát és vejét várta a bankfiók előtt, ám késtek. Az azóta elhunyt férfi odament a bejárati ajtóhoz, ahol egy papírlapra írt üzenet várta: „Technikai okok miatt zárva”. Aggódva körbejárta a bankfiók épületét, és a hátsó ablakok egyikén lövésnyomokat fedezett fel.
Egy móri rendőrjárőr pár érkezett elsőként. Egyikük, egy zászlós az egyik hátsó ablakot benyomta, bemászott, majd falfehéren jött ki.
Mindenhol lelőtt emberek feküdtek. A három ügyfél, egy biztosítási ügynök, a biztonsági őr, a fiókvezető és két alkalmazott. Az első bejelentő veje átlőtt fejjel egyszer csak feltápászkodott, és céltalanul elindult a helyszínelők felé. A csak aznapra helyettesítőnek érkezett pénztároslány is mutatott még életjeleket. Mindkettőjüket kórházba szállították, ám ott belehaltak az élettel összeegyeztethetetlen fejsérülésekbe.
A helyszínelés alatt már az egész rendőri vezetés Móron volt. Óriási nyomás alatt dolgoztak a rendőrök. Rablógyilkosokat kerestek.
Akkoriban kezdtek elszaporodni a lőfegyveres rablások, igaz, életet még nem követeltek, de egyre durvábbak voltak az elkövetők. Az egyik szervezett bűnözői csoport a zálogházi rablóbanda volt.
Sorra rabolták ki országszerte a zálogházakat. Miskolcon is, s a rablók Lillafüred felé menekültek. A Csanyik-völgy bejáratánál az Eger felől érkező rendőrök elállták az útjukat és tűzharc robbant ki. Az egyik rabló lövést kapott, el is fogták, társai azonban kitörtek. Az adatok szerint Farkas Róbert és Horváth Szilárd is a társak között volt. A móri mészárlás miatt felállított külön nyomozócsoport érthetően elővette a fegyveres rablók ügyeit, köztük a zálogháziakét is. Az, hogy tűzpárbajt vívtak Diósgyőrnél a rendőrökkel, elég volt ahhoz, hogy még a mészárlás napján a két megszökött, ám ismert bűnözőt kezdjék el körözni a móri mészárlás kapcsán.
Farkas Róbert nyomtalanul eltűnt, azóta sincs róla hír, a nyomozók szerint megölhették és elásták valahol. Társa, Horváth Szilárd néhány nap múlva egy tévéstáb kamerája előtt feladta, majd tisztázta magát a móri nyolcas gyilkosság alól.
Kaiserre vallott a bandatag
A nyomozók sorra vették az ismert fegyveres rablókat. Az egyik nap eljutottak a csepeli rablóbandáig, ott is Kiglits Attiláig, aki azonnal vallomást tett. A rendőrök egyre izgatottabban hallgatták. Kaiser Ede és Hajdú László tervezte, hogy kirabolják a móri Erste-bankfiókot! Kiglits a bandájuk tagjaként tudott erről. A tanú vádalkut akart, elmond mindent, de cserébe kéri a vérdíjat – ekkor már húszmillió forint volt kitűzve a nyomravezetőnek –, valamint mentességet az általa elkövetett bűncselekmények alól. A vádalku megköttetett, Kiglits beszélt. Arról, hogy
Kaiser udvarolt Mórra egy kislánynak, és eközben feltérképezte a móri Erste-bankifókot, sőt mondta is, hogy könnyű kirabolni, hiszen alig van biztonsági védelem, mindössze egy őr van, fényképezőgép videokamera helyett.
Kiglits szerint később már nem hallott a tervről, ám amikor a hírekből megtudta, kirabolták a fiókot, azonnal beugrott Kaiser és Hajdú. Utóbbi idegenlégiós volt korábban, Kaisernek pedig a móri rablás utáni napokban láthatóan sok pénze lett.
A mészárlás rekonstrukciója (a cikkhez csatolt videóban látható) szerint a két fegyveres a bankfiókba lépett, egyikük lefújta a csak fényképezésre alkalmas kamerát, a másik hasba lőtte a fegyvere után nyúló őrt. Utóbbi elkövető kiment és kulcsra zárta a bejárati ajtót, társa pedig mindenkit lelőtt. A zárt ajtó mögött álló, kívülről szemlélődő szemtanú szerint nekitámaszkodott az üvegnek. A szemtanú pontos személyleírást adott az ajtóban állóról, ami alapján fantomrajz készült.
Elfogták Kaiser Edét, majd Hajdú Lászlót. A szemtanú felismerte Kaiserben az ajtóban állót, ám a tenyérnyomat nem egyezett Kaiserével.
Ennek ellenére a nyomozók, majd az ügyészség és a bíróság is bizonyítottnak találta, hogy Kaiser Ede részt vett a rablógyilkosságban. A vádirat több részében is meglehetősen furcsa. Mint például az, hogy Kaiser Ede ismeretlen társa ismeretlen időben, ismeretlentől beszerzett lőfegyverekkel vett részt a mészárlásban. Hajdú László nem is került Mór miatt a vádlottak padjára, rablásokért azonban elítélték. A börtönben nevet változtatott és azóta már szabadult.
Kaiser Ede jogerősen életfogytiglani fegyházat kapott Mór miatt, de megdöbbentő fordulat történt.
Nagy László és Weiszdorn Róbert
Egy amatőr régész fémkeresővel kutatta Tatabánya közelében a Vértest, és pisztolyokra, illetve fegyveralkatrészekre bukkant. Az egyik pisztolyról megállapította a fegyverszakértő, hogy a veszprémi postást azzal lőtték agyon. A Nemzeti Nyomozó Iroda két, a veszprémi gyilkossággal foglalkozó nyomozója viszonylag gyorsan azonosította a tatabányai Weiszdorn Róbertet, majd Nagy Lászlót. Utóbbi ujjnyomata ott volt a megtalált fegyveralkatrészek egyikén. A kihallgatások során előbb még csak a veszprémi postásgyilkosságot rótták Nagy terhére, Weiszdorn ekkor még hallgatott.
Nagy az egyik kihallgatásán megszólalt, »A móri fegyvert megtalálták?«, kérdezte. A nyomozók azonnal rohantak vissza Nagy lakótelepi lakásába, és felforgatták az egészet. Az egyik szekrény alsó része nyithatónak bizonyult, és mögötte fegyverek lapultak, köztük egy Skorpion. Ilyen fegyverrel végezték ki az áldozatokat Móron. A fegyverszakértő aztán kimondta: ez volt a gyilkos fegyver Móron.
Weiszdorn beszélni kezdett. Elmondta, ketten jártak Móron. Amíg Nagy lövöldözött, ő a bejárati ajtó mögött állt és elküldte az érkezőket. A nyomozók azonban azt is megállapították, hogy a biztonsági őrt ő lőtte hasba, majd Nagy fejbe lőtte.
Időközben Kaiser Edét perújítás keretében felmentették a móri mélszárlás vádja alól, ám további fegyveres rablások miatt 18 év fegyházat kapott azzal, hogy nem szabadulhat feltételesen. Végül 2020-ban szabadult, miután letöltötte a büntetését; állítólag külföldre költözött.
Nagy László még a tárgyalás kezdete előtt felakasztotta magát a cellájában, Weiszdornt pedig életfogytiglani fegyházra ítélték. A szemtanú által elmondottak alapján készült fantomrajz kísértetiesen hasonlít Weiszdornra, mint ahogy Kaiser is mutat hasonlóságot vele, az ajtó üvegén azonban Weiszdorn tenyerének lenyomatát rögzítették.
Nagy László börtönnaplójából kiderült, hogy legalább tizenhárom embert ölt meg.
Borítókép: Nagy László rendőrök gyűrűjében (Fotó: rendőrségi felvétel)
