Karácsony Gergely a halogatás és a felelősségáthárítás nagymestere

A Lánchíd felújítása másfél évet csúszott, a projekt pedig több mint négymilliárd forinttal drágult. A főváros vezetése a felelősség vállalása helyett inkább a kormány hibáztatásában látta a menekülőutat. A Blaha Lujza tér felújítása szintén másfél évet csúszott, miközben 2019 októberében az új baloldali budapesti vezetés lényegé­ben kész terveket vett át. A késlekedés eredményeként egyrészt megdrágult a projekt, másrészt komoly forgalmi káoszt okozott a belvárosban. Miután Karácsonyék a biodóm beruházásával sem boldogultak, ebben az esetben is a kormánytól várták a megoldást.

20211010 Budapest Kormányváltó nagygyűlés fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet képen: Karácsony Gergely főpolgármester Fotó: Kurucz Árpád

A Blaha Lujza tér felújítása

A Lánchíd-projekt csúszása leginkább a budapestieknek fájt, a felújítás ugyanis egyszerre indult el a Blaha Lujza tér és a pesti alsórakpart egy szakaszának rekonstrukciójával, ami még úgy is komoly forgalmi káoszt okozott a fővárosban, hogy a nyári tanítási szünet időszakára esett, amikor valamelyest kisebb a forgalom, mint tanév közben.

A tér renoválási munkái 2021 júliu­sának közepén kezdődtek, ami szintén körülbelül másfél éves csúszást jelent az eredeti tervekhez képest, 

Karácsonynak hivatalba lépése után ugyanis az egyik első dolga volt a Blaha Lujza téri munkálatok leállítása, a tervek felülvizsgálata. Ez önmagában azt jelentette, hogy a tér korábbi terveinek elkészítésére folyósított 150 millió forint a kukában landolt.

A főpolgármester ezen döntésének is a budapestiek itták meg a levét: az eredeti tervekhez képest a projekt négyszázmillióval drágult, és a korábban egyéves építkezés ideje legalább másfél évre nőtt – amennyiben a tervezet időben elkészül majd. Ám számos jel mutat arra, hogy nem fog: tavaly ősszel és idén februárban a Metropol vette szemügyre az építkezést, a lapnak nyilatkozó munkások pedig azt mondták, hogy többet fociznak a téren levő aluljáróban, mint amennyit dolgoznak.

A biodóm kérdéses sorsa

Nem lehet tudni, mi lesz a Fővárosi Állat- és Növénykert területén helyet kapott, impozáns biodóm épületével. A kormány többször is emelte a projekt költségvetését, amelyet a fővárossal együttműködve terveztek elkészíteni. A legutolsó számok szerint eddig 43 milliárd forintba került az építkezés és húszmilliárd forint kellene a befejezéshez.

A főváros feljelentést tett a projekt kapcsán, hogy kiderüljenek az esetleges szabálytalanságok, ám a hatóságok bűncselekmény hiányára hivatkozva nem indítottak eljárást.

A probléma forrása az volt, hogy a beruházást sokáig Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója felügyelte, aki nem építész szakember, és jóhiszeműen próbált eljárni, amikor igyekezett a kivitelezéskor a lehető legjobb anyagokat használni.

A drágulás igazi oka viszont, hogy a beszerezni kívánt egzotikus növény- és állatfajok rendkívüli módon megdrágultak a világpiacon. A fővárosi vezetés reakció­ja a problémákra immár tipikusnak volt mondható: igyekeztek ismét a kormányra hárítani a felelősséget.

Budapest vezetése úgy látja, nincs más megoldás, mint hogy átadja a biodómot az államnak azért, hogy az minél előbb látogatható legyen a nagyközönség számára

– jelentette ki Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes 2021 októberé­ben. Mindez azt is jelenti, hogy a főváros azon az áron is igyekszik megszabadulni a projekttől, hogy a biodóm és a hozzá tartozó Pannon park telkét is az államra írja át. Ez az ingatlan eddig a főváros tulajdona volt.

Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: Kurucz Árpád)