időjárás 13°C Malvin 2022. október 1.
logo

Aszódi Attila: A háború tükrében elengedhetetlen az energiastratégiák újragondolása

Magyar Nemzet
2022.06.03. 12:46 2022.06.03. 13:41
Aszódi Attila: A háború tükrében elengedhetetlen az energiastratégiák újragondolása

A klímavédelmi feladatok és a járvány okozta gazdasági válság problémájára február 24-től rárakódott Oroszország Ukrajna ellen indított offenzívája, a háború negatív hatása, ami az orosz fenyegetések és az európai közösség szankciós javaslatai, majd intézkedései nyomán alapvetően kérdőjelezi meg, hogy a konvencionális energiahordozókban szegény Európai Unió tagországai hogyan is haladhatnak tovább az eddigi nemzeti energiastratégiákban lefektetett elvek mentén. Aszódi Attila, a BME TTK Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanárának a Green Policy Center felkérésére írt tanulmánya a magyar energiapolitika jövőjéről.

„Úgy hiányzott ez nekünk, mint üveges tótnak a hanyatt esés” – talán ez a mondás írja le a legjobban a helyzetünket. Évek óta keressük a fenntarthatósági feltételeknek is megfelelő választ arra a kérdésre, hogy a klímavédelmi célokat teljesítendő hogyan tudjuk lecsökkenteni a fejlett társadalmak szén-dioxid kibocsátását – írja Aszódi Attila. Mint fogalmaz, a feladat már önmagában is nemes, de a helyzet komplexitását jelentősen fokozta a koronavírus járvány által okozott gazdasági válság és a zavarok, amelyeket a járvány miatti lezárások az ellátási láncokban okoztak. A szakértő szerint sok kormány felismerte, hogy válsághelyzetben valójában arra az ipari termelésre lehet számítani igazán, ami a saját határokon belül található, továbbá az importkitettség kockázatai egyértelműen megnövekedtek. 

A klímavédelmi feladatok és a járvány okozta gazdasági válság problémájára február 24-től rárakódott Oroszország Ukrajna ellen indított offenzívája, a háború negatív hatása, ami az orosz fenyegetések és az európai közösség szankciós javaslatai, majd intézkedései nyomán alapvetően kérdőjelezi meg, hogy a konvencionális energiahordozókban szegény Európai Unió tagországai hogyan is haladhatnak tovább az eddigi nemzeti energiastratégiákban lefektetett elvek mentén.

Aszódi Attila szerint a probléma nem egyszerűen abban áll, hogy az Oroszországból származó energiahordozók importját szükséges csökkenteni a magas importfüggőségből származó kockázatok csökkentésére. A gond sokkal inkább abból származik, hogy a nemzetállamok energiastratégiáit megalkotóknak ebben a helyzetben őszintén ki kellene mondaniuk: azok az erőmű fejlesztési forgatókönyvek, amelyeket évek óta a megújuló energiahordozók fejlesztéseként pozicionáltak, de valójában a földgáz mint elsődleges energiahordozó fokozottabb felhasználásával járnának, a jelen helyzetben egyik pillanatról a másikra megvalósíthatatlanná váltak.

A szakértő tanulmányában felhívja a figyelmet: ha az Oroszországból Európába importált földgázmennyiség egy az egyben kiesne, nyilván lehetne fokozni valamennyire Norvégiából vagy Észak-Afrikából az importot, lehet valamennyire takarékoskodni is, és lehet a világpiacról cseppfolyósított földgázt behozni, de így is marad évi körülbelül százmilliárd köbméter földgáz, aminek a pótlásához szükséges forrás ma nem ismert.

A jelenlegi helyzet további következménye – amiről meglehetősen kevés szó esik mostanság –, hogy a földgázbázison megtermelt villamos energia az európai árampiacokon nagyon sok esetben ármeghatározó. A földgáz árának növekedése a földgáz bázison megtermelt villamos energia termelési egységköltségét evidensen emeli, ráadásul ezeknél az erőműveknél a költségek akár háromnegyede is az energiahordozó árából származó úgynevezett változó költség. Ebből tehát az is következik, hogy az áram ára a nagykereskedelmi piacokon tartósan magas szinten maradhat, ha nem sikerül alternatív forrásokból alacsonyabb árú földgázt beszerezni. És ilyen forrás ma nem látszik.

Aszódi Attila szerint ebből az következik, hogy az európai árampiacokon a korábbi évek árszínvonalához képest sokkal magasabb árakra lehet számítani rövid, közép- és hosszú távon is.

Aszódi Attila úgy véli, hogy a klímavédelmi intézkedések és a járvány utáni kilábalás adta nehézségek közepette sem hiányzott az orosz–ukrán konfliktus, ami csak fokozta az energetikára nehezedő nyomást és a kihívásaink komplexitását. A jelen helyzetben a korábban készített energiastratégiák újragondolásra szorulnak, ezért az újratervezés elengedhetetlen.

A szakértő szerint most szembesülünk azzal igazán, hogy mekkora hiba volt az a nyugat-európai zöld politika, ami módszeresen és rendszeresen üldözte az atomenergiát, és aminek következtében a nukleáris ipari kompetenciák és erőmű létesítési kapacitások jelentősen lecsökkentek Európában. Minden korábbinál nagyobb szükség lenne most az európai atomerőmű építési képességek felfejlesztésére. 

A meglévő reaktorok kiégett üzemanyaga formájában hatalmas energiahordozó készletek vannak az Európai Unió területén, amit negyedik generációs reaktorokban ki lehet használni a jövőben, más energiahordozók importja helyett. Ehhez ilyen negyedik generációs reaktorokat kell fejleszteni és építeni.

Azt is fel kell ismerni, hogy a megújulók önmagukban nem fogják megoldani a komplex problémáinkat, főleg nem az időjárásfüggő megújulók. A zöldhidrogén és a hidrogéntárolás egy fontos új kiegészítő technológia, de nincsen vele érdemi villamos ipari tapasztalatunk, így ma nem hihetjük, hogy a hidrogén az egyetlen és tökéletes végső megoldás az energiatárolási kérdések rendezésére.

Észre kell venni, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja teljesen új peremfeltételeket teremtett az európai energia- és biztonságpolitikának. Újratervezés szükséges! – zárja Aszódi Attila.

A tanulmány teljes terjedelmében a linkre kattintva olvasható.

Aszódi Attila a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, a 2003-as áprilisi paksi üzemzavart követően 2004 júniusáig Paksra kiküldött miniszteri biztosként tevékenykedett, a fukusimai balesetet követően pedig az Európai Bizottság szakértőjeként vett részt az európai atomerőművek célzott biztonsági felülvizsgálatában. 1999-től 2014-ig (egy év megszakítással) a BME Oktatóreaktor vezetője. 2004–2014 között Intézetünk igazgatója volt, a termohidraulika és reaktorbiztonság kutatási területek gondozója. Gyakran fejti ki szakmai véleményét energetikai, energiapolitikai kérdésekben. Oktatási tevékenységén túl nyilvános előadásokkal, médiamegjelenésekkel küzd egy fenntartható energiarendszer kialakításáért és az atomenergia lakossági elfogadottságáért. Három gyermek, két lány és egy fiú édesapja, kevés szabadidejében szívesen fotózik. 

Borítókép: Illusztráció (forrás: Green Policy Center)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.