Elítélték a rendőrgyilkos hungarista szervezetének nyolc tagját

A Magyar Nemzeti Arcvonal nyolc tagját ítélte el a bíróság különböző mértékű szabadságvesztésre, illetve egyiküket pénzbüntetésre. Valamennyiüktől fegyverarzenált foglaltak le, Kalasnyikovokat, Scorpiókat, Uzikat, precíziós puskákat, pisztolyokat és egy gránátlövő RPG-t. Emellett lőszereket és robbanóanyagot. Vezetőjük a rendőrgyilkosságért életfogytiglani fegyházra ítélt id. Győrkös István volt.

Ez alapján három vádlottat végrehajtandó, négy vádlottat felfüggesztett börtönbüntetésre, nyolcadik társukat pedig pénzbüntetésre ítélte.

 Az ítélet nem jogerős, a főügyészség a vádlottak terhére kiszabott büntetések súlyosításáért jelent be fellebbezést.

A közösség tagja elleni erőszak előkészületével is megvádoltak közül az egyik a rendőrgyilkos, MNA-alapító Győrkös István egyik fia.

 

Lelőtte a tisztet

Id. Győrkös István bőnyi házában 2016. október 26-án reggel három rendőr – az MNA elleni nyomozás részeként – házkutatást akart tartani, a hungarista a házba jogszerűen belépők egyikére, Pálvölgyi Péter rendőr alezredesre egy engedély nélkül megszerzett, éleslőszerrel töltött Kalasnyikov gépkarabéllyal rövid sorozatot adott le. A lövedékek egyike a fején eltalálta a rendőrt, aki a helyszínen életét vesztette. Győrkös életfogytiglani fegyházat kapott jogerősen azzal, hogy 25 év letöltése után helyezhető csak feltételesen szabadlábra.

A Magyar Nemzeti Arcvonal alapítója hiába tett tanúvallomást baráti tűzről, jogerősen elítélték rendőrgyilkosságért
Fotó: MTI/Varga György

 

Győrkös, az MNA és a Jobbik

Gyorsan kínossá vált a Jobbik számára a bőnyi rendőrgyilkosság, holott a hungarista szervezet és maga Győrkös számos ponton kapcsolódott  a mára a Gyurcsány-párttal is szövetkező egykori radikális párt politikusaihoz. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője ugyancsak tagja volt az MNA-nak. Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig egy interjúban elismerte, hogy jóban van Tyiri­tyánnal, aki szellemi atyjaként tekint Győrkösre. A szervezet tagjai gyakori résztvevői voltak a Jobbik rendezvényeinek, ám a párt vezetése a szervezeti szintű együttműködést nem ismerte el. A Jobbik néppártosodásnak nevezett baloldalra tagozódása miatt a Betyársereg politikai szárnya mozgalommá alakult Erő és Elszántság néven.

 

Hungarista szervezet

Boross Zsigmond Attila „Győrkös István mint a rendvédelem folyamatos célszemélye – tanulságos nyomozások” címmel ezt írta a Belügyi Szemlében id. Győrkös Istvánról. „Első politikai produktumként 1989-ben megalakította gyermekeivel és szűk követői körével a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok nevű szervezetet. A működéshez jelentős pénzügyi segítséget kapott nyugati hungarista és neonáci köröktől.
A hungarizmust is több szervezet és irányzat képviselte Magyarországon a rendszerváltás után. Győrkös István magát a Hungarista Mozgalom nyilas emigráció által felruházott kizárólagos hazai vezetőjének hirdette, begyűjtve így az anyagi támogatások zömét. Kiteljesedő szervezetépítésében jelentős állomást jelentett a Gottfried Küssel letartóztatásával végződő, osztrák nemzetiszocialista puccskísérlethez kapcsolódó eljárás. A büntetőeljárás és az ahhoz kapcsolódó médianyilvánosság lehetőségeit kihasználva 1992-től Magyar Nemzeti Arcvonal néven működtette szervezetét, amelynek központja a militáns aktivisták kiképzéseinek is helyet biztosító bőnyi (családi) birtok lett. […]

[…] a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal együttes feljelentésére az Országos Rendőr-főkapitányság 1992 januárjában nyomozást rendelt el a régi büntető törvénykönyv egy új törvényi tényállása alapján, „az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása” alapos gyanúja miatt Győrkös István és hat társa ellen. Győrkös lakásában házkutatást tartottak, és egy szovjet gyártmányú karabélyt, ötszáz lőszert, katonai felszerelést és nagy mennyiségű nemzetiszocialista, hungarista propagandaanyagot foglaltak le.
Akkori vallomása beszédes. „Mindig nemzetiszocialista gondolkodású voltam. Hittem és hiszek a nemzetiszocializmus nemzetfelemelő erejében. Vártam a rendszerváltást, úgy gondolva, hogy a demokratikus változások következtében szabadon, legálisan lehetőségem nyílik arra, hogy ezért az eszméért valamit tehessek. Célomat legálisan, becsületesen akartam megvalósítani, de erre a rendszerváltás utáni események nem adtak lehetőséget. Azok a diszkriminatív alkotmánycikkelyek, amelyek oly jellemzőek a sztálini típusú alkotmányokra, nem változtak, továbbra sem nyílt lehetőség a legális munkára. Sok tépelődés után, mert fel tudtam mérni annak a lépésnek a következményét, amit meg akartam tenni, elhatároztam, hogy tőlem telhetően elkövetek mindent annak érdekében, hogy a nemzetiszocialista gondolat legális lehetőséget kapjon a létezésére. […]”

Borítókép: Valóságos fegyverraktárat foglalt le annak idején a szélsőséges szervezetnél a hatóság (Fotó: Teknős Miklós)