Nemcsak a testünk, a lelkünk is megbetegedhet. A társadalom általánosan romló szellemi-lelki állapota, századunk lelki-egészségi zavarai és a gyóntatás kereteit meghaladó problémák egyre gyakoribb megjelenése hívták életre a már nyolc éve működő Kilátót. Szakembereik várólistája és a modell mintájára alakuló új segítő csoportok mind azt jelzik, hogy óriási szükség van erre a fajta szolgálatra. Ahogyan Sólyom Beáta látja: nemcsak mint ingyenes lelkigondozói lehetőség képvisel nagy értéket a modell, de az élő egyházhoz is belépési pont lehet.
Új kihívásokra új válaszok
A ferences lelkiségben működő mentálhigiénés szolgálat a WHO baljós előrejelzéseivel megegyező tapasztalatokkal mutat rá, hogy századunk legsürgetőbb egészségügyi problémái lelki eredetűek.
– A ferences rend karizmája a gyóntatás, így a testvérek felismerték: egyre gyakrabban fordulnak hozzájuk olyan problémákkal, amelyek bőven túlmutatnak a gyóntatás keretein – mondta lapunknak Sólyom Beáta szolgálatvezető, aki a Kilátó egyik lelkigondozója is.
Hozzátette: Az atyák felismerték, hogy a papok és a segítőik nincsenek felkészülve és kiképezve arra, hogy a mentális problémákkal, pszichiátriai eredetű megbetegedésekkel küzdő embereknek szakszerű segítséget nyújtsanak. Hogy válaszokat adjanak az új kihívásokra, Varga Kapisztrán ferences rendi szerzetes, a lelkigondozói szolgálat vezetője 2015-ben bekapcsolódott a Kilátó munkájába. Rövidesen a Ferences Rendtartomány lett az intézménnyé formálódott Kilátó fenntartója is.
– A szentségi pasztoráció keretein kívül eső problémákra „reagáló” csoportok indulhatnak a Kilátóban: szolgálatunk a plébániai tevékenységet kiegészítő lelkigondozás – ismertette a Kilátó lelkigondozója lapunkkal. Sólyom Beátától megtudtuk: nem kizárólag hívők keresik fel őket, azonban ez nem okoz nehézséget számukra, hiszen a Kilátó szakembereinek pszichológiai felkészültsége is van.
Elárulta, hogy a lélektan mindenhatóságának a kísértése pontosan azért nincs jelen a munkájukban, mert a lelkigondozói képzésen a teológia az a fundamentum, amelyre épül a pszichológia. Illetve mentálhigiénés végzettségű munkatársaik életének, munkájának is az élő istenkapcsolat az alapja. Céljuk, hogy a gyóntatói/lelkivezetői és a mentálhigiénés tevékenységek ne egymás ellen, hanem sajátos eszközeikkel egymást kiegészítve működjenek.
– A különbség a lelkigondozói és a terapeuta hozzáállásában az, hogy a terapeuta az ember működési mechanizmusait vizsgálja, összefüggéseket keres. A lelkigondozó azonban felteszi a kérdést: ki az ember? – fogalmazott.
– Sokkal nehezebb egy torz istenképpel vagy egy mágikus gondolkodással megküzdeni, mint egy nem hívő embert kísérni – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy ezeket a torz képeket gyakran megbetegítő szülői minták, a rossz családi tapasztalatok és az elhanyagoló vagy éppen a teljesítménycentrikus nevelés okozzák.
A gyógyítás lelkisége
A Kilátó segítő beszélgetései, amelyeket képzett mentálhigiénés szakemberek és lelkigondozók vezetnek, ingyenesek, teljesen anonimak, azokon előre egyeztetett időpontban bárki részt vehet. Sólyom Beáta ismertette: egy folyamat lehet pár alkalmas, de egy egész éven át tartó kísérés is, attól függően, hogy kinek mire van szüksége. Ezenkívül a szolgálat csoportos foglalkozásokat is tart, amelyek már nem térítésmentesek: bibliodráma, önismereti és tematikus pszichodrámacsoportok, gyermekdráma, gyászcsoport, anyóscsoport, művészetterápia, meseterápia, kisgyermekes anyacsoport is indult már. A lelkigondozó úgy látja, hogy legfőbb feladatuk fényt deríteni arra, hogy mi az, ami a nehézségekkel küzdő embert elválasztja saját belső lényegétől, Istentől, és hogy miért nem képes az életet a maga teljességében megélni.
„A bűn mindaz, ami távolra visz Istentől, és mindaz Istentől van, ami az életre vezet” – idézte fel Sólyom Beáta Varga Kapisztrán atyának a Kilátó évzáró szentmiséjén elhangzott szavait.
Hozzátette: a bűnközpontú hozzáállás helyett ebben a szellemben igyekeznek kísérni a hozzájuk fordulókat.
– Rengeteg munkánk van, és nagyon nehéz eseteink vannak, ezenkívül gyakran a továbbküldés is fejtörést okoz, mert sokszor visszatérnek hozzánk. A klinikai szakpszichológusoknak, pszichiátereknek fel kell mérniük, milyen óriási erőforrás a hit leendő pácienseik számára – húzta alá a szolgálatvezető.
A Kilátó munkatársai a delegáláshoz létrehoztak és folyamatosan frissítenek egy, az elakadások és lelki zavarok valamennyi területére kiterjedő továbbküldőlistát.
A lelkigondozói szolgálat emberállománya statikus, ahogyan Sólyom Beáta fogalmazott: sokan a kezdetektől a Kilátóban dolgoznak.
– A munkatársak összetételében nincs változás. Ha egy munkatársunk mégis elmegy, azonnal találunk valakit a helyére. Ritkán fordul elő, hogy új embert vennénk fel, ez egy régi, jól bevált csapat – közölte a szakember.
Elárulta azt is, hogy az utóbbi pár évben örvendetes változások indultak el: sorra alakulnak a Kilátó mintájára a kisebb segítő szervezetek, csoportok.
Gyakran megkeresik őket, hogy a tapasztalataikról, szervezeti működésükről érdeklődjenek. Így jött létre a közelmúltban a pécsi pálosok új alapítású lelkigondozói helye: a Pálos Lelki Központ is. De a modell is bátoríthatta Budapesten a Karolina út és Bocskai út sarkán lévő SarokPont nevű közösségi teret is, ahol szeretetvendégségeket tartanak, gyászfeldolgozó vagy mentálhigiénés csoportokat indítanak, és közös imádságokra várják az érdeklődőket.
