Elemér 2024. február 28.
logo
Az exjobbikos EP-képviselő ígéri, hazajön Moszkvából a budapesti tárgyalásra

Őszre kiderül, kém-e Kovács Béla

Szemán László János
2022.06.22. 06:10
Őszre kiderül, kém-e Kovács Béla

Szeptemberre tűzte ki a Kúria Kovács Béla volt jobbikos EP-képviselő kémkedési és költségvetési csalási ügyét – értesült a Magyar Nemzet. Az érintett lapunknak leszögezte: a tárgyalásra hazajön Moszkvából, mert – mint állítja – nem kém, és soha nem is volt az. Az egykori képviselő jelenleg nem tudja elhagyni Oroszországot a háború miatt bevezetett nemzetközi szankciók miatt.

A harmadfokon eljáró Kúria szeptember 20-ra és 26-ra tűzte ki a volt jobbikos politikus, Kovács Béla ügyét – tudta meg a Magyar Nemzet. Várható, hogy az eljárás nemzetbiztonsági okok ­miatt nagyrészt zárt ajtók mögött zajlik majd. A Kovács Béla elleni nyomozás során ugyanis számos olyan minősített adat keletkezhetett, amelyek nyilvánosságra kerülése ma is veszélyeztetné hazánk érdekeit. 

– Nem vagyok kém, soha nem is voltam az, nem kaptam semmilyen kiképzést. Természetesen hazamegyek Budapestre szeptemberben, hogy részt vegyek a tárgyaláson, és bebizonyítsam, nem követtem el bűncselekményt – szögezte le lapunknak a Moszkvában egykori egyetemén óraadó tanárként tevékenykedő, egyébként közgazdász Kovács Béla, a Jobbik korábbi euró­pai parlamenti képviselője. 

A volt politikus az ukrajnai háború miatt bevezetett nemzetközi szank­ciók következtében egyelőre nem tudja elhagyni Oroszországot, így most Moszkvában várja, hogy rendeződjön a helyzet. 

Kovácsot az Európai Unió kárára elkövetett költségvetési csalással és az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádhatóság szerint a képviselő 2012 és 2014 februárja között a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz katonai hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.
Kovács egyébként a 2000-s évek közepén tűnt fel a pártban, amelyet anyagilag is támogatott, valamint ő felelt azért, hogy az eredetileg oroszellenes Jobbik külpolitikai irányvonala megváltozott, s nyitott Moszkva felé. 

A büntetőeljárásnak súlyos politikai következményei is voltak. Kovács kilépett a pártjából, majd EP-mandátuma lejárta után szakított a politikai pályával is. A vádirat szerint Kovács Béla operatív feladata volt az is, hogy olyan politikai csoportosulást hozzon létre az EU-ban, amelynek célja az unió politikájának gyengítése, Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően. Ez a leírás a Jobbik volt politikusának tevékeny részvételével 2009-ben Budapesten megalakított Euró­pai Nemzeti Mozgalmak Szövetségére illik rá. A Jobbik egykori EP-képviselője kincstárnoka lett az EU szélsőjobboldali, orosz kapcsolatrendszerrel bíró pártjait tömörítő szervezetének, amelynek 2013 és 2015 között elnöke is volt. 

Emlékezetes: a Fővárosi Ítélőtábla 2021. június 23-án marasztalta el Kovácsot, aki az ítéleti tényállás szerint előkészületeket tett, hogy az oroszoknak kémkedjen az unió intézményei ellen. 

A volt jobbikos politikust 2020-ban első fokon a Budapest Környéki Törvényszéken bűncselekmény hiányában még felmentették a kémkedés vádja alól, bár Holdampf Gusztáv bíró kimondta, hogy Kovácsot beszervezték és kiképezték. Akkor az Európai Unió kárára elkövetett költségvetési csalás miatt a politikust hatszázezer forint pénzbüntetésre, valamint egy év hat hónap, végrehajtásában három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A fellebbviteli főügyészség szerint Kovács Bélát nemcsak beszervezte az egyik orosz titkos­szolgálat, hanem kémkedett is az unió intézményei ellen, pontosabban előkészületeket tett a kémkedésre. Az ítélőtábla, egyetértve a vádhatósággal, az unió intézményei elleni kémkedés kísérle­téért − és az unió kárára elkövetett költségvetési csalásért − végül két év szabadságvesztésre ítélte, a büntetés végrehajtását öt évre felfüggesztve. 

Mivel első és másodfokon részben ellentétes ítélet született a kémkedés tekintetében, valamint a vádhatóság és a védelem is fellebbezett, az ügy harmadfokon került a Kúria elé. 

 

Kovács Béla volt az első, akit az Euró­pai Unió intézményei elleni – előkészületi szakban lévő – kémkedésért elítéltek Magyarországon. 

Amikor az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014-ben feljelentette őt, a büntető törvénykönyvben csak a kémkedés bűncselekmény szerepelt, ám – Kovács Béla szerint egyenesen a személyére szabva – módosították a Btk.-t, és azóta önálló tényállásként szerepel benne az Európai Unió intézményei elleni kémkedés is.

Borítókép: Kovács Béla

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.