A harmadfokon eljáró Kúria szeptember 20-ra és 26-ra tűzte ki a volt jobbikos politikus, Kovács Béla ügyét – tudta meg a Magyar Nemzet. Várható, hogy az eljárás nemzetbiztonsági okok miatt nagyrészt zárt ajtók mögött zajlik majd. A Kovács Béla elleni nyomozás során ugyanis számos olyan minősített adat keletkezhetett, amelyek nyilvánosságra kerülése ma is veszélyeztetné hazánk érdekeit.
– Nem vagyok kém, soha nem is voltam az, nem kaptam semmilyen kiképzést. Természetesen hazamegyek Budapestre szeptemberben, hogy részt vegyek a tárgyaláson, és bebizonyítsam, nem követtem el bűncselekményt – szögezte le lapunknak a Moszkvában egykori egyetemén óraadó tanárként tevékenykedő, egyébként közgazdász Kovács Béla, a Jobbik korábbi európai parlamenti képviselője.
A volt politikus az ukrajnai háború miatt bevezetett nemzetközi szankciók következtében egyelőre nem tudja elhagyni Oroszországot, így most Moszkvában várja, hogy rendeződjön a helyzet.
Kovácsot az Európai Unió kárára elkövetett költségvetési csalással és az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádhatóság szerint a képviselő 2012 és 2014 februárja között a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz katonai hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.
Kovács egyébként a 2000-s évek közepén tűnt fel a pártban, amelyet anyagilag is támogatott, valamint ő felelt azért, hogy az eredetileg oroszellenes Jobbik külpolitikai irányvonala megváltozott, s nyitott Moszkva felé.
A büntetőeljárásnak súlyos politikai következményei is voltak. Kovács kilépett a pártjából, majd EP-mandátuma lejárta után szakított a politikai pályával is. A vádirat szerint Kovács Béla operatív feladata volt az is, hogy olyan politikai csoportosulást hozzon létre az EU-ban, amelynek célja az unió politikájának gyengítése, Oroszország hatalmi érdekeinek megfelelően. Ez a leírás a Jobbik volt politikusának tevékeny részvételével 2009-ben Budapesten megalakított Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségére illik rá. A Jobbik egykori EP-képviselője kincstárnoka lett az EU szélsőjobboldali, orosz kapcsolatrendszerrel bíró pártjait tömörítő szervezetének, amelynek 2013 és 2015 között elnöke is volt.
Emlékezetes: a Fővárosi Ítélőtábla 2021. június 23-án marasztalta el Kovácsot, aki az ítéleti tényállás szerint előkészületeket tett, hogy az oroszoknak kémkedjen az unió intézményei ellen.
A volt jobbikos politikust 2020-ban első fokon a Budapest Környéki Törvényszéken bűncselekmény hiányában még felmentették a kémkedés vádja alól, bár Holdampf Gusztáv bíró kimondta, hogy Kovácsot beszervezték és kiképezték. Akkor az Európai Unió kárára elkövetett költségvetési csalás miatt a politikust hatszázezer forint pénzbüntetésre, valamint egy év hat hónap, végrehajtásában három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A fellebbviteli főügyészség szerint Kovács Bélát nemcsak beszervezte az egyik orosz titkosszolgálat, hanem kémkedett is az unió intézményei ellen, pontosabban előkészületeket tett a kémkedésre. Az ítélőtábla, egyetértve a vádhatósággal, az unió intézményei elleni kémkedés kísérletéért − és az unió kárára elkövetett költségvetési csalásért − végül két év szabadságvesztésre ítélte, a büntetés végrehajtását öt évre felfüggesztve.
Mivel első és másodfokon részben ellentétes ítélet született a kémkedés tekintetében, valamint a vádhatóság és a védelem is fellebbezett, az ügy harmadfokon került a Kúria elé.
