A Századvég felmérésében feltérképezte, hogy a politikai szempontból aktív magyarok – önbevallásuk szerint – mely politikai erőt támogatták április 3-án, illetve jelenleg melyik párttal szimpatizálnak, majd összehasonlította az eredményeket. A kutatási adatok tanúsága szerint a kormánypártok támogatottsága érdemben nem változott az elmúlt hónapokban, a jobboldali tábor szilárdnak tekinthető.
A felmérés rámutat arra, hogy – önbevallásuk alapján – a válaszadók 52 százaléka szavazott a Fidesz–KDNP-szövetségre április 3-án, 51 százalékuk pedig jelenleg is a kormánypártokat támogatná egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson.
Ezzel szemben a balliberális tömb népszerűsége – a korábbiakban megindult tendenciát folytatva – tovább zuhant. Míg a politikailag aktív magyarok 35 százaléka – önbevallásuk szerint – áprilisban az ellenzéki összefogásra adta a szavazatát, addig napjainkban pusztán 25 százalékuk szimpatizál az egyesült baloldali erőkkel, amely tíz százalékpontos zsugorodást jelent a balliberális szavazótáborban.
Másképpen fogalmazva, az összefogott baloldali tömb az áprilisban rájuk voksolók több mint negyedének támogatását elveszítette.
A Századvég szerint a jelenség feltételezhetően azzal magyarázható, hogy a baloldali pártok – az orosz–ukrán háború és az ennek következményei által felfokozott politikai-gazdasági helyzetben is – saját belső válságukra és nem a magyar emberek jövőjét meghatározó kérdésekre fókuszálnak, amely jelentős kiábrándulást okozott a balliberális szavazók körében. Egyebek mellett komoly konfliktus robbant ki Márki-Zay Péter egykori miniszterelnök-jelölt körül annak kapcsán, hogy nehezen tud elszámolni a kampánypénzekkel. A Demokratikus Koalíció és a Momentum közti feszültségek miatt ugyanakkor május végén elmaradt a Fővárosi Közgyűlés ülése, a Jobbik elnöke, Jakab Péter pedig a saját párttársai nyomására kényszerült lemondásra a pártelnöki tisztségből. Miközben a baloldali erők figyelmét ehhez hasonló technikai, illetve hatalmi konfliktusok kötötték le, eltávolodtak saját választóiktól, valamint azok mindennapi problémáitól – mutat rá a Századvég.
| A cég egy korábbi kutatásából az is kiderül, hogy amennyiben a baloldal kormányozna Magyarországon és kivezetnék a hatóságilag rögzített rezsiárakat, akkor a villamosenergia-tarifák a jelenlegi több mint háromszorosára, míg a földgázszolgáltatások ára az öt és félszeresére emelkedne. A piaci árak bevezetése így összesen négy és félszeres költségnövekedéshez vezetne egy átlagos magyar háztartásban. A baloldali javaslat hatására kilencszázezer háztartásnak, azaz körülbelül 2,1 millió embernek kellene lemondania a kellő mértékben fűtött otthon kényelméről. Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője kifejtette, hogy amennyiben a baloldal kormányozna, akkor Magyarország – a bolgár példát követve – mindenképpen csatlakozott volna az olajembargóhoz, míg a Jobbik európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton a brüsszeli szankciós csomagról úgy vélekedett, hogy a javasolt szankciók jók és hatékonyak. |
A mostani közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy az ellenzéki összefogásból és annak pártjaiból kiábrándult szavazók a Mi Hazánk Mozgalomhoz és a Magyar Kétfarkú Kutya Párthoz vándoroltak. A felmérés alapján kijelenthető, hogy az ellenzéki összefogásról leszakadó szavazók tekintélyes részét sikeresen tudta megszólítani az említett két párt, ennek megfelelően a Mi Hazánk támogatottsága áprilisról júniusra 6-ról kilenc százalékra, míg a Kétfarkú Kutya párt bázisa háromról nyolc százalékra nőtt. Egyéb pártokra jelenleg a válaszadók két százaléka voksolna.
Borítókép: Választási plakátokat dobnak kukába az Egységben Magyarországért eredményváró rendezvényén, a Városligeti Műjégpályán az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
