Ami a Lupis Brókerházat illeti, milliárdos brókerbotrány tört ki körülötte 1994 elején, de ez sem a Corvinus színpadán, sem a Forbes Jaksityot ajnározó cikkében nem került elő – írja a Drót.info.
Számunkra és sok, hozzánk hasonló idősebb vagy akár minket követő generáció képviselői számára lezajlott a rendszerváltás. Cégeinkben, társadalmi és civil, illetve tudományos tevékenységeink révén minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy Magyarországon modern, jól szabályozott, szabad versenyes piacgazdaság és demokrácia legyen.
Talán az „otthon” szó azért maradhatott ki a jaksityi tevékenységek helyszínei közül, mert miközben Orbánék a demokráciáért harcoltak az utcán, Jaksity apukája a Minisztertanácsban építette a népi demokráciát.
De hallgassuk tovább a szocibrókert: „Magyarország nemhogy nem vetkőzte le szörnyű XX. századi múltjának elhordott ruházatát, hanem némileg átszabva újra magára kanyarította. A szocialista tervgazdaság és a haveri kapitalizmus sajátos keveréke jött létre…”
Nem meglepő módon: a jól csengő 1984-es évben Jaksity apja a tervhivatalban volt beosztásban, előtte pedig Belgrádban volt diplomáciai kiküldetésben, ahova vitte a fiát is.
Ami pedig a haveri kapitalizmust illeti: Jaksity esetében ezzel a pedigrével, a Medgyessy Péter melletti 2002-es informális tanácsadói státusából adódóan tényleg a haveri szocializmus lenne a pontosabb kifejezés.
A milliárdos azonban nem érzi, hogy kisebb arccal kellene közlekednie, hanem folytatja: „Igen, Magyarország beteg, a szó minden értelmében véve.” Meglehet, hogy végre kellett volna hajtani Gyurcsány 2008-as Új tulajdonosi programját, amelyet Jaksity a privatizáció újraindítása miatt üdvözölt. És akkor most külföldi kézben lehetne az MVM meg a paksi atomerőmű, a Szerencsejáték Zrt. és a posta is. Legalább néhány spekuláns ezzel is jól járt volna.
Jaksity természetesen a demográfiához is ért: „[…] teljesen eredménytelenül próbáljuk növelni a születések számát.” Amikor 2010 környékén felmerült, hogy Jaksity lehetne Bajnai helyén, akkor 1,25 gyermek jutott minden szülőképes korban lévő nőre, ez 1,59-re nőtt.
A főbróker a végére a gátlásait levetkőzve „mániákus autodidaktának” és rendszerváltás elkezdőjének nevezte magát, feltehetően 1989–90-re utalva.
„Sokkal inkább azért, mert kihívásként, feladatként, mi több, küldetésként fogtuk fel, hogy az egyetem falai között és azon kívül – csak megjegyzem, önök előtt egy mániákus autodidakta áll –, megszerzett tudásunkat kamatoztatva és szorgalmunkra alapozva tegyük meg a tőlünk telhetőt azért, hogy egy jobb országban élhessünk. Nem zéró összegű játszmában, mások megkárosításával, hanem környezetünk és magunk együttes felemelésével gondoltuk ezt elérni. És így is cselekedtünk. Sajnos nem ez lett a követendő példa. A leggazdagabb magyarok jelentős része egykori állami vagyon romjain vagy a jelenlegit megcsapolva és EU-s támogatásokkal felturbózva éli felhőtlen vagy még inkább felelőtlen életét. Én önöknek azt mondom, kedves végzősök, hogy önök lesznek az a generáció, amelynek a feladata, amit mi elkezdtünk, a rendszerváltás végleges befejezése.”
Remélhetőleg nem szakadt rá otthon a plafon dr. Jaksity György, az igazgatási és jogügyi főosztály főelőadójának 1973-as KISZ-érdemrendjére. Abban is csak bízni lehet, hogy a mások megkárosítása című erkölcsi leckénél nem jutott az előadó eszébe a Lupis 1994. februári csődeljárása, hiszen ő már 1993 novemberében másik brókercéget hozott létre.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Jaksity György (Fotó: MTI/Kovács Attila)
