Valódi zöldkalandok erdőben, vízen és két keréken

Kikapcsolódni a környezetünkért és természeti kincseinkért maximálisan felelősséget vállalva is lehet: erről szólnak a 2017 óta pályázható Vándortáborok, amelyek a sport, a természetjárás és a vízitúrázás örömeit kapcsolják össze a honismerettel és a környezettudatos szemlélettel. A pedagógusok akkreditált túravezető tanfolyamokon vehetnek részt, a gyerekek pedig megtapasztalhatják a valódi közösségekben rejlő erőt, miközben a legszebb magyar természeti kincseket fedezik fel.

Group of school children with teacher and windmill model on field trip in nature.

Idén nyáron már csaknem kilencszáz turnusban, több mint húszezren indulhattak el gyalogosan, kenuval vagy biciklivel vándortáborozni, hogy képzett tanárok és túrakísérők segítségével megismerjék az ország kulturális értékeit és legszebb útvonalait diákok és pedagógusok egyaránt.

Az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda által 2017-ben létrehozott Vándortábor program célja az aktív kikapcsolódás biztosításán túl, hogy az iskolás gyerekek a nyári szünidő alatt a természetben megtanulják elkerülni a túlfogyasztást és felfedezzék az ökológiai lábnyom minimalizálásának fontosságát.

Az egyhetes kenus, gyalogos vagy kerékpáros kirándulások alkalmával a gyerekek kiépített útvonalakon, szervezett keretek között ismerkedhetnek meg a környezettudatosság fontosságával.

Az év legzöldebb hete

– A mai gyerekek éppen úgy rá tudnak csatlakozni a természetben szervezett programokra, mint a korábbi generációk – állapította meg Kovács Boldizsár, az Országos Erdei Egyesület munkatársa és az Erdei vándortáborprogram projektfelelőse, akitől lapunk megtudta, hogy idén már tizenkét varázslatos útvonalon indulhattak el a gyerekek táborozni.

Elárulta, hogy a telefon az első napokban ugyan még előkerül, de a vándortáborozó diákok hamar otthon érzik magukat az erdőben.

– Mi úgy hívjuk az erdei vándortábort, hogy az év legzöldebb hete. Nagyon figyelünk rá, hogy a szervezés és az üzemeltetés minél fenntarthatóbban, minél természetközelibb módon valósuljon meg, a programok alatt pedig az iskolások végig környezettudatos üzenetekkel találkoznak – fogalmazott a program koordinátora.

Kovács Boldizsár hangsúlyozta: az egyhetes táborozás alatti fő célkitűzésük, hogy minél kisebb legyen a táborozók ökológiai lábnyoma. Elárulta, hogy a program zömmel nomád, sátras táborhelyeken, erdei környezetben zajlik, így még közelebb kerülnek a gyerekek a természethez. Példaként azt az útvonalat említette, ahol a gyerekek az első nap felülnek a pálházi kisvasútra, berobognak a Zemplén szívébe, és a táborozás végéig nem térnek vissza a civilizációba. A projektfelelős kifejtette, hogy a természetközeliség ellenére a legtöbb telepített sátortábor közelében van valamilyen kiépített infrastruktúra, a táborozók ellátása érdekében.

Arról is mesélt Kovács Boldizsár, hogy a programkínálatba gyakran beépülnek ismeretterjesztő elemek is: az Erdei vándortáborprogramot az Országos Erdészeti Egyesület koordinálja, minden egyes útvonalat az állami erdőgazdasággal közösen alakítanak ki, az üzemeltetésben pedig az állami erdőgazdaság munkatársai segítenek. – Az erdőpedagógusaiknak pedig az ismeretátadásban van fontos szerepe – ismertette.

Képzett pedagógusok

A Vándortáborprogram fontos eleme a Testnevelési Egyetemmel közös akkreditált pedagógus-továbbképzés, melynek köszönhetően már nagyjából 1500 pedagógus elvégezte a gyalogos vándortábor-vezető képzést. – A tanárok egynapos elméleti képzésen, majd terepen, egy erdei iskolában vagy turistaházban töltött hétvégén sajátítják el az erdei pedagógiai módszereket, tájékozódást és a túravezetést – számolt be a képzésről Kovács Boldizsár, hozzátéve: semmilyen érdekesség mellett nem mennek el. – Ilyen például a Pannon Csillagda a Bakonyban vagy a Zselici Csillagpark – mesélt a gyerekek kedvelt programjairól a projektfelelős.

Kovács Boldizsár lapunknak elárulta: kis lépésekben, de folyamatosan tervezik az útvonalak kiterjesztését, bővítését is, monitorozzák az igényeket.

– Ezek a programok kiválóan alkalmasak arra, hogy a gyerekek megismerjék Magyarország természeti kincseit: bővül a honismeretünk, erősödik a hazaszeretetünk, így akik évről évre visszatérnek a vándortáborba, büszkévé válnak a nemzeti identitásukra is – hangsúlyozta.

Csapatkohézió a vízen

– A vándortáborok közül a legkényelmesebb és a legbiztonságosabb a vízitúra – ismertette véleményét a nem mindennapos vízi kalandokról Pajor Tibor, a Vízi vándortábor főszervezője.

Beszédes, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel közösen szervezett tábor túráira idén a meghirdetett helyek kilencven százaléka három napon belül betelt.

Az egyhetes, államilag támogatott táborokon a vízitúrázás iránt érdeklődő gyerekek a Szigetközt, a Dunakanyart, a Felső-Tiszát, a Bodrogot, Körösöket és a Tisza-tavat bejáró kenus túraútvonalakon nemcsak az evezést, de a vízi közlekedés szabályait és a kimondottan a vízitúrákra alkalmazható elsősegélynyújtó ismereteket is elsajátíthatják.

– A pedagógusoknak is meg kell ismerkedniük a vízi közlekedés szabályaival, de megtanulják a vízből mentést és az újraélesztést is – ismertette Pajor Tibor szervező a részleteket. Elárulta: ha nagyobb létszámú csoport érkezik, akkor a hajózási szabályzatnak megfelelően egy kísérő motorcsónak is jelen van.

Beszámolt arról is, hogy már nyolc önálló vízi vándorútvonaluk van, és két vegyes szakasz is: az egyik a Körösöknél, ami kerékpáros és vízi is egyben, a másik ilyen útvonal pedig a Murán, Dél-Zalában található, ahol gyalogtúrával kapcsolódik össze az evezés.

– A Dunakanyar környékére szervezett túrákon a gyerekek felmennek a Rám-szakadékba vagy a Prédikálószékre, egy másik napon pedig megnézik Szentendre belvárosát: minél több szárazföldi programot iktatunk be, annál jobban élvezik a túrát– beszélt a tapasztalatairól a főszervező.

– Fontos, hogy az infrastruktúra – vizesblokkok, megfelelő szolgáltatók kiválasztása az étkeztetéshez – meglegyen azokon a partszakaszokon, ahová tartunk – fogalmazott Pajor Tibor. Hozzátette: nagyon komoly munka előzte meg a táborhelyek kialakítását, és a hajózható folyószakaszok kiválasztását.

Egy kalandos útvonalról is beszámolt a főszervező. – A Rábán tartott vízitúrához gumicsónakokat kellett beszerezni, amelyekkel biztonságosan lehet evezni a kanyargós, sekély folyószakaszokon, ez külön élmény a diákoknak.

Beszámolt lapunknak arról is, hogy a túravezetők tökéletesen ismerik a vízfelületet, tisztában vannak az őket körülvevő környezettel, így az ismeretanyag átadásában is fontos szerepet játszanak. – Ezt elősegítendő útvonalfüzeteket is kiadtak, amelyek az élővilágról, a folyóról és az érdekességekről tudósítanak – tudtuk meg Pajor Tibortól.

– Sok gyermeknek itt tetszik meg az evezés, emiatt később kipróbálja magát egy sportegyesületben is, talán így közvetetten hozzájárulunk a vízi sportok nagyjainak gyarapításához is.

Kiemelte továbbá, hogy a gyerekeknek a kenuban együtt kell dolgozniuk, egymásra vannak utalva, ezért óriási a közösségteremtő ereje a vízi vándortáboroknak. – De nemcsak hajónként kell egységet alkotniuk, hanem az egész csapattal is – fogalmazott a csapatkohézió fontosságáról a projektvezető.

Napi hatvan kilométer

– A Bringás vándortábor nagyszerű lehetőség arra, hogy a gyerekek ráébredjenek, a kerékpár egy közlekedési eszköz is: hazatérve hatnak a szüleikre, így akár leválthatják a mindennapos autóhasználatot is biciklizésre – véli Pénzes Erzsébet, a kerékpáros táborok projektvezetője.

A Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetséggel közösen szervezett vándortáboraikban 2022-ben már az Őrségben, a Felső-Tiszavidéken, a Balaton-felvidéken, a Vértes–Velencei-tó térségében, a Bükk–Aggteleki-hegységben, a Zemplénben, az Alpokalja–Fertő-tájon, a Cserháttól indulva a Dunakanyarig, a Dráva mentén, Székelyföldön, a Cserehátban, az Érmellékben és a Körösök völgyében is lehetőség nyílik a biciklis túrázásra.

A projektvezető elárulta, hogy sok hozzájuk érkező gyermek abszolút kezdő, egyáltalán nem szokott biciklizni, ám az egy hét alatt megtapasztalják: letekerni öt-tíz, de akár naponta hatvan kilométert sima ügy. De nemcsak rekreációs szempontból fontos a biciklizés – fűzte hozzá a projektvezető – hiszen a kerékpározás közvetett gazdasági és környezetvédelmi hatásait jól ismerjük már. Ráadásul – mint mondta – a táborban a gyerekek elsajátítják a KRESZ-t is az első napokban, amit menet közben kiválóan megtanulnak alkalmazni is.

Megtudtuk: a legkisebb csoport 15-16 kerékpárosból áll, a legnagyobb pedig 26 fős – beleszámítva a túrakísérőket és a pedagógusokat is.

– A pedagógusok nagy része azért érkezik hozzánk az akkreditált vándortábor-vezető képzés elvégzése után, mert szeretne bekapcsolódni a tábori munkába és érdekelt a környezettudatos szemlélet továbbadásában. Bízunk abban, hogy az oktatást is megérinti a vándortábor projekt – fejtette ki a célokat a program vezetője.

Elárulta: a túrakísérő feladatai közé tartozik, hogy ismerje az adott területet, tudjon a látnivalókról beszélni, de komoly élményprogramokat is kínálnak. A csoportok egy hét alatt – nehézségi szinttől függően – 150-250 kilométert tesznek meg, és egy-két naponta váltanak táborhelyet. Azt vallják: fontos, hogy folyamatosan strukturálják a gyerekek idejét, élményattrakciókat kapjanak. Ha van élmény: a kulturális és környezeti ismereteket is könnyebben be tudják fogadni. A bringás vándortáborban nem csak bicikliznek a gyerekek, rengeteg program kapcsolódik hozzá a tájháztól az íjászaton át a horgászatig, az evezésbe bekapcsolódástól a strandoláson át a múzeumlátogatásig – számolt be róla a programvezető.

Országos hálózat

Az Aktív Magyarország programnak köszönhetően óriási kiterjedésű Magyarországon a kerékpáros úthálózat, amelyet a vándortáborban is érintenek: Pénzes Erzsébet úgy fogalmazott: bejárható az egész ország a mintegy 2500 kilométeres kerékpáros útvonalon haladva. Hozzátette: rendkívül változatosak és biztonságosak ezek az utak, valamint minden szakaszuk biztonsággal leküzdhető gyerekekkel is.

– A gyerekek minden korban ugyanolyanok: szükségük van az élményekre és hogy lekössük a figyelmüket. A vándortáborok egyedülálló lehetőséget nyújtanak a környezettudatos szemléletet átadására és arra, hogy együtt építsük a fenntartható jövőt – mondta el lapunknak a szemléletváltásban bízva Pénzes Erzsébet főszervező.

Borítókép: A gyerekeknek természetközeli kikapcsolódást nyújtó nyári programokban szakképzett túravezetők, tanárok működnek közre (Fotó: 123RF)