– A szerződésmódosítás egy olyan téma az Európai Unióban, amelyhez óvatosan nyúl az Európai Tanács és az Európai Bizottság is. A mi véleményünk az, hogy változtatni kell a jelenlegi szerződéses kereteken. Hiszen a lisszaboni keretrendszer tette azt lehetővé, hogy a nemzetek szuverenitásának rovására az intézményrendszer egy lopakodó hatáskörbővítésbe kezdhessen – nyilatkozta Varga Judit pénteken Tusnádfürdőn Az Európai Unió jövőképe című pódiumbeszélgetésen.
Választóvonalak a közös és a nemzeti területek között
Magyarország igazságügyi minisztere elmondta, a magyar kormány azt javasolja, hogy „erősítsük meg úgy az EU-s szerződéseket, hogy tegyük még világosabbá, melyek a választóvonalak a közösen gyakorolt hatáskörterület és a nemzeti önrendelkezés területei között”. A tárcavezető szerint az, hogy
mit nevezünk családnak, mit gondolunk a bevándorlásról, mit gondolunk saját kulturális gyökereinkről, az a nemzeti önrendelkezés hatáskörében kellene, hogy maradjon.
Míg a közösen gyakorolt hatáskörterület lehetne például egy közös európai hadsereg irányítása. A liberális többség ezt egy másik irányba szeretné módosítani. Szeretnék eltörölni azt a lehetőséget, hogy amikor már az elemi nemzeti érdekek sérülnek, akkor egy ország vétózhasson.
– Itt szeretném leszögezni, téves az a terminológia, amely folyamatosan vétójogot emleget. Ráadásul a vétó ilyen negatív kontextusba helyezve úgy tűnik, mintha egy állandó akadékoskodást jelentene. A szerződések, amelyekhez mi csatlakoztunk, arról szólnak, hogy van egy konszenzusra törekvő döntéshozatali kultúra az Európai Unióban.
Eszerint eleve csak olyan javaslat kerülhet az asztalra, amelyben a javaslattevő mindenkivel egyeztetett, és mindenki érdekét figyelembe vette
– magyarázta Varga Judit. A miniszter szerint Magyarország szerencséje az erős politikai legitimáció. Ilyet Lengyelország tudhat még a magáénak. A tárcavezető úgy véli, nem véletlen, hogy ezzel a két országgal van problémája az uniónak.
A folyosói beszélgetésekből azonban világosan látszik, nagyon sok ország örül annak, hogy mi a józanság talaján rendelkezünk azzal a politikai legitimációval, hogy egész hangosan tudjuk nemcsak a saját, hanem a közösség érdekeit is védeni. Sokszor a javaslataikkal ellenében. Hiszen amikor az olajembargót is javasolták, nem számolták ki, ez hogyan fogja érinteni a közösséget
– részletezte. Varga Judit szerint az ukrajnai háború és az energiaválság által kialakuló recessziós hangulat lehetővé teszi, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló vita a valós problémák felé kanyarodjon.
Szorosabb együttműködés vagy szétzúzás
Kelemen Hunor szerint az EU politikai elitje hatalomtechnikai döntéseket tol előtérbe, amikor a konszenzusos döntéshozatal elvetését próbálja elfogadtatni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy gondolja, az EU megújulása nem korlátozódhat csakis hatalomtechnikai kérdésekre.
Ha lesz változás, ennek tartalmi változásnak kell lennie
– fogalmazott. Azt sem tartotta elfogadhatónak, hogy nemzetek fölötti pártlistákra lehessen szavazni az EP-választásokon, és a „dublini szavazó mondjon véleményt a kézdivásárhelyi jelöltről”. Kelemen Hunor azt is hozzátette, ha módosítják az EU-szerződést, az új szerződésnek perspektívát kell nyújtania az őshonos nemzeti kisebbségek számára is. A politikus szerint az ukrajnai háború vagy szorosabb együttműködésre kényszeríti az EU-t, vagy teljesen szétzúzza.
Borítókép: Varga Judit (Fotó: Veres Nándor)
