A magyar államiság dicső helyszíne

Két évvel ezelőtt a Magyar Patrióták Közössége javaslatára a Parlament a rákosmezei Királydombot nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Bár a pandémia és a háború miatt egyelőre még nem történtek fejlesztések a területen, de a tervek között szerepel a független középkori Magyar Királyság életének egyik legfontosabb színhelyén egy országzászlós emlékmű felállítása.

Budapest, 2020. december 16. A rákosmezei Királydomb 2020. december 16-án. Az Országgyûlés megszavazta a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló javaslatot. A középkori Magyar Királyság országgyûléseinek hagyományos színhelyét jelentõ Királydomb a fõváros X. kerületében, a Nagyicce utca, Pilisi utca és Dorogi utca által határolt területen helyezkedik el. A domb nyugati oldala mára lakóházakkal beépült, ugyanakkor a magaslat keleti része jelenleg is szabadon megközelíthetõ terület, így a nemzeti emlékhely funkciójának betöltésére alkalmas. MTI/Mohai Balázs Fotó: MTI/Mohai Balázs

Kőbányán, a Kerepesi út közelében, a Rákosmezőnek hívott területen helyezkedik el a Királydomb. A terület évszázadokon keresztül az országgyűlések helyszíne volt, mígnem a török hódoltság véget nem vetett ennek.

Pár száz évvel később, a Magyar Patrióták Közössége javaslatára 2020. december 16-án a rákosmezei Királydombot a Parlament ellenszavazat nélkül nemzeti emlékhellyé nyilvánította.

 A Patrióták elnöke, Hetzmann Róbert a Magyar Nemzet megkeresésére úgy fogalmazott: Az egyesületük egyik fontos munkája az ismeretterjesztés, a magyar történelem elfeledett századainak feltárása. Kiemelt feladatuk az is, hogy a magyar történelemhez köthető helyekre felhívják a figyelmet. 

– Ennek jegyében rámutatunk olyan történelmi emlékekre, amelyek nincsenek a helyükön kezelve

 – indokolta a Patrióták elnöke, hogy miért kezdeményezték Rákosmező nemzeti emlékhellyé nyilvánítását. Hozzátette: a Királydomb mint a középkori magyar országgyűlések tere, legalább olyan fontos helyszín szerinte, mint Ópusztaszer.

Mint fogalmazott: ugyan semmi kézzelfogható műemlék nincs és nem is volt a területen, de azt lehet biztosan tudni, hogy a Rákosmező és a Királydomb volt az ország legfőbb fóruma több száz évig. Az erről szóló honlapon úgy fogalmaznak: az első országgyűlést a Rákos mezején 1277-ben, IV. (Kun) László király idejében tartották, egy már a korábbi évszázadokban is gyülekező helynek használt területen. 

Az ő uralkodása alatt a kezdik Rákosmezőt az „ország közepének” nevezni, természetesen nem földrajzi, hanem politikai értelemben. Mint írják, Magyarország több városában tartottak országgyűléseket, azok általános helyszíne Rákosmező volt, így nem véletlenül az ország legfontosabb ügyeit eldöntő gyűlések színhelyeként maradt fenn a köztudatban. Rákosmezőn választották királlyá Károly Róbertet, Hunyadi Mátyást, és innen indult ki az eredetileg keresztes háborúnak induló Dózsa-féle jobbágyfelkelés. Leghíresebbé mégis az 1505-ben kiadott rákosi végzés tette, amelyben a Rákosmezőn összegyűlt nemesek kimondták, hogy csak magyar származású uralkodót választanak királlyá.

Fotó: Mirkó István

Hetzmann Róbert lapunknak kiemelte: Ez a terület a folyamatosan terjeszkedő fővárosban található és féltették, hogy az építkezések miatt teljesen eltűnik és nem tud egy méltó emlékhely itt megvalósulni. A tervek szerint az Országgyűlés által 2020-ban meghozott törvény értelmében a Királydombot a többi emlékhelyről már ismert, egységes és könnyen felismerhetővé sztélé fogja jelölni a jövőben. A Patrióták elnöke hozzátette: Itt kezdődik a munkájuk új szakasza, amihez minden magyar ember segítsége szükséges. Kiemelte: Innentől kezdve jogszabályi védelem alatt áll a Királydomb és így többek között nem lehet ingatlanfejlesztési célokra használni. 

Hetzmann Róbert elmondta azt is, a pandémia és a háború miatt egyelőre még nem történtek fejlesztések a területen, de mint kiemelte, csüggedésre sincs ok, ugyanis terveik között szerepel a független középkori Magyar Királyság életének egyik legfontosabb színhelyén egy országzászlós emlékmű felállítása.Ugyanakkor, tavaly óta a Patrióták megszervezik a Királyfeszt elnevezésű hagyományőrző rendezvényt, amely a középkor hangulatát hivatott megeleveníteni.

Az elnök úgy fogalmazott: az elmúlt 500 évben ezen a területen semmi nem volt, holott a Királydombnak szerves kapcsolata van a magyar középkorral, amely egy aranykor volt a nemzeti történelmünkben. Mint kifejtette: ez a hely egyszerre jelképezi a Szent István-i Magyarországot és a szuverenitást.

Borítókép: Budapest Királydomb (Fotó: MTI/Mohai Balázs)