Áldást adni a magyarságnak és a világnak

Mi, reformátusok – magyar református nemzetstratégia címmel rendezik meg a reformátusok idei szárszói konferenciáját csütörtöktől vasárnapig a balatonszárszói SDG Konferencia-központban. A péntek délelőtti előadás és kerekasztal-beszélgetés az önismeret és istenismeret a XXI. században témáját járta körbe, ennek keretében Balog Zoltán püspök a református nemzetstratégiáról is beszélt, amelynek lényege, hogy a reformátusok áldást adjanak a világnak, ezen belül a magyarságnak.

Forrás: Facebook

Balog Zoltán püspök, Lánczi András filozófus, Tapolyai Emőke pszichológus és Hajdú Zoltán Levente, a református egyház missziói szolgálatának szakmai vezetője. Fotó: Facebook

A református püspök azt is hangsúlyozta lapunknak, hogy nem elég, ha a reformátusokat „csak” a közhasznú szolgálataikból, szolgáltatásaikból ismeri a társadalom. Ugyanis jó iskolát, kórházat, idősek otthonát más is tud fenntartani, működtetni, de a református intézményekben megvan az a sajátos lelki, szellemi többlet – aminek jól látszania is kell –, hogy itt olyan emberek dolgoznak, akik a saját életükben megtapasztalták a hit megtartó erejét, és ezt tovább akarják adni másoknak szolgáló életükkel.

Biztos fogódzók a fiataloknak

Balog Zoltán nagyon fontosnak nevezte a fiatalokkal való foglalkozást, ezen belül a hitoktatást. A Kárpát-medencében már mintegy háromszázezer iskolás gyerek részesül református hitoktatásban, s ennek egyre nagyobb jelentősége van, mert

a tömegmédia és a közösségi média által uralt értékválságos, kaotikus világunkban jól látható a gyerekek, fiatalok identitásának relativizálódása, gyengülése.

Ezért biztos fogódzókat, támpontokat szeretnének adni, útjelző táblákat fölállítani a fiataloknak, amelyek megbízhatóan működtek és megtartották a magyar közösségeket az elmúlt ötszáz, illetve ezer évben. – Ha ezeket a fiatalokat hitelesen és szeretettel meg tudjuk szólítani, hogy ők a hittant ne kötelező leckének, ne kényszernek, hanem igazi segítségnek tartsák – amihez persze lelkileg és nyelvileg is meg kell újulnunk –, akkor töltjük be a küldetésünket – fogalmazott.

A zsinat lelkészi elnöke előadásában arról is beszélt, ahhoz, hogy szeretetben és egyúttal hatékonyan képviselje az egyház a Szentírásban megismert igazságot, azaz az isteni kinyilatkoztatást – amely önmagunk és Isten ismeretének fő forrása –, egyfelől az szükséges, hogy a reformátusok megértsék és kövessék is Isten igéjét mindennapi életükben. Másfelől az egyházon belül működő lelki és szellemi műhelyeket össze kell kapcsolni, s a párbeszédet, együttműködést úgy megszervezni, hogy az egyházban külön-külön meglevő tudást egyesítsék, így magasabb szintre emeljék.

Ennek egyik jó példája a szárszói értelmiségi konferencia, amelynek – mint Pásztor Dániel püspök fogalmazott – nagy hagyománya van, de nem válhat hagyományőrző egyesületté, ahogyan a református egyház sem.

Nem szabad feladni az igazságot

A jó egyháznak nem kell méricskélnie, hogy hányan járnak vasárnap templomba, hanem olyannak kell lennie, hogy mindenki számára rendelkezésre áll

– ezt már Bogárdi Szabó István korábbi püspök és zsinati elnök, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára mondta a kerekasztal-beszélgetés során. Mai világunkban az emberek többsége nem keres, hanem kivár. Ezért szerinte szembe kell nézni azzal, hogy a társadalom egy része elfogadja ugyan az egyház szolgálatait és szolgáltatásait, de már nem biztos, hogy elfogadja a vasárnapi istentiszteletre szóló meghívását is. Mégsem szabad feladni a Szentírásban kinyilatkoztatott igazságot valamiféle általános tolerancia és szeretetkultusz jegyében, mert akkor nincs esélyünk Isten és önmagunk megismerésére. Individualista korunkban alapkérdés, hogy az ember csak társas lényként, egy közösség tagjaként tudja magát megismerni és meghatározni.

Borítókép: Balog Zoltán a konferencián (Forrás: Facebook)