Áldást adni a magyarságnak és a világnak

Mi, reformátusok – magyar református nemzetstratégia címmel rendezik meg a reformátusok idei szárszói konferenciáját csütörtöktől vasárnapig a balatonszárszói SDG Konferencia-központban. A péntek délelőtti előadás és kerekasztal-beszélgetés az önismeret és istenismeret a XXI. században témáját járta körbe, ennek keretében Balog Zoltán püspök a református nemzetstratégiáról is beszélt, amelynek lényege, hogy a reformátusok áldást adjanak a világnak, ezen belül a magyarságnak.

Forrás: Facebook

Szárszó a református gondolkodás és becsületesség, az evangélium és az irodalom találkozásának, az egyház és a nemzet szolgálatának, a hit és a magyarság iránti elkötelezettségnek a szimbóluma is. Az ébresztő és erjesztő munka szimbóluma.

Czine Mihály irodalomtörténész a híres 1943-as balatonszárszói konferencia ötvenedik évfordulóján így jellemezte a szárszói genius locit. Ahol 1928-tól a ’40-es évek végéig a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége (SDG), majd hosszú, kényszerű szünet után 1992-től a Magyarországi Református Egyház nyaranta megrendezte a hagyományos ifjúsági, majd értelmiségi konferenciát.

A 2010-es években ismét volt néhány év szünet, de 2017 óta (2020-at, a világjárvány miatti kényszerű kihagyást leszámítva) minden évben otthont ad az SDG Konferencia-központ a református értelmiség legfontosabb fórumának, amely a szervezők – a Magyarországi Református Egyház és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány – szándéka szerint nem pusztán elemzője, de egyre inkább alakítója is a hazai szellemi és közéletnek.

Ma is Isten szeretetéből tartatunk meg

Balog Zoltán püspök, a zsinat lelkészi elnöke előadásában kiemelte, hogy

Isten a magyar reformátusokat stratégiai jelentőséggel ruházta fel, olyan „kegyelmi kincstárral”, amellyel megajándékozhatják az egész magyarságot.

Ezért is természetes, hogy a református egyháznak legyen nemzetstratégiája, amelynek lényege, hogy áldást adjanak a világnak, ezen belül különösen a magyarságnak.

Ezzel kapcsolatban Balog Zoltán a Magyar Nemzet kérdésére kifejtette: 

A reformátusok közösségének megvan az a sajátossága, hogy mi az Isten igéje által teremtett közösségnek, nemzetrésznek értjük magunkat, és mi ezzel tudunk szolgálni az egész nemzetnek. Ezért alkottuk meg a nemzetstratégiánkat, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy az egész magyarság lássa és értse, ma is lehet és érdemes élni abból a tudásból, hogy az Isten szeretetéből vagyunk, és ebben van a megtartatásunk. Amikor nehéz idők jönnek, mint most, különösen fontos hangsúlyozni, hogy azok a bibliai értékek, amelyekhez a magyar reformátusok évszázadok óta hűségesek, ma is alkalmasak arra, hogy megtartsanak és boldoggá tegyenek bennünket.

Balog Zoltán püspök, Lánczi András filozófus, Tapolyai Emőke pszichológus és Hajdú Zoltán Levente, a református egyház missziói szolgálatának szakmai vezetője. Fotó: Facebook

A református püspök azt is hangsúlyozta lapunknak, hogy nem elég, ha a reformátusokat „csak” a közhasznú szolgálataikból, szolgáltatásaikból ismeri a társadalom. Ugyanis jó iskolát, kórházat, idősek otthonát más is tud fenntartani, működtetni, de a református intézményekben megvan az a sajátos lelki, szellemi többlet – aminek jól látszania is kell –, hogy itt olyan emberek dolgoznak, akik a saját életükben megtapasztalták a hit megtartó erejét, és ezt tovább akarják adni másoknak szolgáló életükkel.

Biztos fogódzók a fiataloknak

Balog Zoltán nagyon fontosnak nevezte a fiatalokkal való foglalkozást, ezen belül a hitoktatást. A Kárpát-medencében már mintegy háromszázezer iskolás gyerek részesül református hitoktatásban, s ennek egyre nagyobb jelentősége van, mert

a tömegmédia és a közösségi média által uralt értékválságos, kaotikus világunkban jól látható a gyerekek, fiatalok identitásának relativizálódása, gyengülése.

Ezért biztos fogódzókat, támpontokat szeretnének adni, útjelző táblákat fölállítani a fiataloknak, amelyek megbízhatóan működtek és megtartották a magyar közösségeket az elmúlt ötszáz, illetve ezer évben. – Ha ezeket a fiatalokat hitelesen és szeretettel meg tudjuk szólítani, hogy ők a hittant ne kötelező leckének, ne kényszernek, hanem igazi segítségnek tartsák – amihez persze lelkileg és nyelvileg is meg kell újulnunk –, akkor töltjük be a küldetésünket – fogalmazott.

A zsinat lelkészi elnöke előadásában arról is beszélt, ahhoz, hogy szeretetben és egyúttal hatékonyan képviselje az egyház a Szentírásban megismert igazságot, azaz az isteni kinyilatkoztatást – amely önmagunk és Isten ismeretének fő forrása –, egyfelől az szükséges, hogy a reformátusok megértsék és kövessék is Isten igéjét mindennapi életükben. Másfelől az egyházon belül működő lelki és szellemi műhelyeket össze kell kapcsolni, s a párbeszédet, együttműködést úgy megszervezni, hogy az egyházban külön-külön meglevő tudást egyesítsék, így magasabb szintre emeljék.

Ennek egyik jó példája a szárszói értelmiségi konferencia, amelynek – mint Pásztor Dániel püspök fogalmazott – nagy hagyománya van, de nem válhat hagyományőrző egyesületté, ahogyan a református egyház sem.

Nem szabad feladni az igazságot

A jó egyháznak nem kell méricskélnie, hogy hányan járnak vasárnap templomba, hanem olyannak kell lennie, hogy mindenki számára rendelkezésre áll

– ezt már Bogárdi Szabó István korábbi püspök és zsinati elnök, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára mondta a kerekasztal-beszélgetés során. Mai világunkban az emberek többsége nem keres, hanem kivár. Ezért szerinte szembe kell nézni azzal, hogy a társadalom egy része elfogadja ugyan az egyház szolgálatait és szolgáltatásait, de már nem biztos, hogy elfogadja a vasárnapi istentiszteletre szóló meghívását is. Mégsem szabad feladni a Szentírásban kinyilatkoztatott igazságot valamiféle általános tolerancia és szeretetkultusz jegyében, mert akkor nincs esélyünk Isten és önmagunk megismerésére. Individualista korunkban alapkérdés, hogy az ember csak társas lényként, egy közösség tagjaként tudja magát megismerni és meghatározni.

Borítókép: Balog Zoltán a konferencián (Forrás: Facebook)