Átadták a Magyar Szent István-rendet és a Magyar Érdemrend nagykeresztjét

A köznevelés és a kultúra legyen magyar és keresztény – mondta a kitüntetettek méltatásakor Novák Katalin köztársasági elnök.

Budapest, 2022. augusztus 20. Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a legmagasabb magyar állami kitüntetés, a Magyar Szent István Rend átadásán a Sándor-palotában 2022. augusztus 20-án. A kitüntetést Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekesnõ és Rofusz Ferenc Kossuth-díjas rajzfilmrendezõ, a nemzet mûvésze kapta. Az ünnepségen a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, az Antall-kormány mûvelõdési és közoktatási minisztere és Benkõ Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar volt fõnöke, korábbi honvédelmi miniszter vette át. MTI/Máthé Zoltán Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Miklósa Erika operaénekes és Rofusz Ferenc rajzfilmrendező kapta az idén a Magyar Szent István-rendet a nemzeti ünnep alkalmából.

A kitüntetéseket Novák Katalin köztársasági elnök adta át szombaton Budapesten, a Sándor-palotában.

A Magyar Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) díjban Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, antropológus, a Magyar Érdemrend nagykeresztje (katonai tagozat) elismerésben Benkő Tibor vezérezredes részesült.

Novák Katalin a Sándor-palota házigazdájaként ünnepi beszédében kifejezte tisztelgését a régmúlt és a mai kor hősei előtt is. Hozzátette, amikor aggódunk a jövő miatt, kapaszkodó az ünnep, olyan, mint egy oázis. Kijelentette: van rá esély és lehetőség, hogy átmentsünk valamit ebből az emelkedettségből. Megtiszteltetésének adott hangot, amiért átadhatja a Szent István-rendet két honfitársunknak is. 

Elsőként Rofusz Ferenc, Oscar-díjas rendezőt méltatta, melynek során rövid kitérőben ismertette az 1980-as év fontos történéseit, ezek között említve a rendező A légy című animációs kisfilmjének elkészültét. Az elnök felidézte, hogy még csak hároméves volt, amikor otthonában már a művészről beszéltek. Novák Katalin szerint nem lehet elfelejteni a rovar eleinte kellemes, majd kétségbeesett zümmögését a rövidfilmben. Az alkotás létrejöttét az akkori állami vezetők nem akarták, ezért kellett kivételeset létrehozni. – Rofusz ezt meg is tette, amiért büszkék vagyunk rá – mondta a köztársasági elnök. Ismertette, az alkotásért a művész Oscar-díjat kapott, melynek átvételét a kommunista vezetés megakadályozta az amerikai gálán. Emellett a hazai tevékenységét is gátolták, így pályafutását külföldön kényszerült folytatni. A köztársasági elnök elárulta, számára a rendező másik kedves alkotása Az utolsó vacsora című animációs rövidfilm, ami egy negyven éven tartó alkotói folyamat eredménye volt. 

Keresztény emberként felemelő élményt nyújtott neki az alkotás, melyben átérezhető, amint a szentséget kiszorítja a profán, a kultúrával együtt pedig az erkölcs is eltűnik

 – tette hozzá. Végül az elnök megköszönte az alkotónak, amit a nemzetért tett.

Miklósa Erika operaénekesre térve elmondta, az éneklés ősi tevékenység, amit nehéz úgy végezni, hogy mások tetszését elnyerje, de ez a művésznőnek sikerült. Kiemelte, az énekesnő története az újrakezdésről szól, és arról, hogy szükség van mentorokra, ezzel együtt pedig tehetséggondozásra és rengeteg munkára. Hangsúlyozta, Miklósa Erika abban is kivételes, hogy a színpadon dívaként viselkedik, de amikor lejön onnan, hétköznapi emberré válik, aki letörli a sminket, felköti a haját, ásót ragad, talicskát tol vagy éppen szemetet szed. Megjegyezte, 

„mindannyian tanulhatunk a művésznőtől, akinek a családért és gyermekekért folytatott küzdelméből erőt meríthetünk”.

Végül köszöntötte a díjazott jelen lévő szeretteit is.

Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató méltatásában Novák Katalin úgy vélekedett, sok helyen természetes a nemzeti kultúra és a nemzeti intézmények megléte, de van ahol az anyanyelv csak megtűrt dolog, amit nem állítanak a művészetek szolgálatába. Ehhez hasonlóan sokfelé nemzeti kulturális intézmény is csak elvétve létezik, a kultúra pedig csupán a múlt része. Egykor ez nálunk is így működött, a tankönyvekből ki akarták irtani, hátrányt és kényelmetlenséget jelentett büszkeség helyett. Kijelentette, Andrásfalvy hagyományt teremtett többek között a csángó magyarok felkarolásával és azzal, hogy a kultúrát továbbadta. 

A köznevelés és kultúra legyen magyar és keresztény

– emelte ki Novák Katalin. Hozzátette, a küldetés és szolgálat átvállalása nélkül nem lennénk itt, ezenkívül pedig a díjazott szerteágazó és kiterjedt tudományos munkássága elnyerte a magyarok tiszteletét, bölcs és igaz utat járt be. Kiemelte, már Andrásfalvy is rájött, hogy a gyermekvállalás kulturális kérdés, nem anyagi, és a családokban van a magyar jövő, melyet ki mert mondani. Az elnök megállapította, megtiszteltetés neki, hogy maga is a díjazott nyomdokaiba lépett.

– A béke és biztonság csak akkor létezik, ha azokat megteremtik és megvédik, Benkő Tibornak pedig már a megjelenése is biztonságérzetet nyújt – kezdte a volt honvédelmi miniszter méltatását Novák Katalin. Úgy vélte, az egykori miniszter volt a megfelelő ember a megfelelő helyen. Kiemelte, Benkő nagy részt vállalt a honvédség fejlesztésében 2018 és 2022 között és kulcsszerepe volt a koronavírus-járvány elleni védekezés sikerességében. Emellett 

nem feledkezett meg a stratégiai szerepről sem, mert vezetésével eleget tudtunk tenni szövetségesi kötelezettségünknek, de elévülhetetlen érdemei vannak a haderőfejlesztés és a hadiipar megújításának elkezdésében is

 – egészítette ki az elnök. Emlékeztetett, nem vagyunk nyugodtak, mert a szomszédban háború dúl, de felkészültségünket Benkő Tibornak is köszönhetjük.

Novák Katalin beszédét azzal zárta, hogy a nemzet köszönetét fejezte ki a kitüntetetteknek és jó egészséget kívánt nekik.

Borítókép: Novák Katalin (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)