Ha az Európai Bizottság szakmai és nem ideológiai alapon közelít az uniós forrásokról folyó tárgyalásokhoz, akkor a Nézőpont Intézet elemzője elegendőnek tartja a magyar kormány jogszabályi változtatásait, amelyekről a hét elején elküldött válaszlevelében tájékoztatta a testületet a jogállamisági, kondicionalitási eljárás kertében.
Erdélyi Rezső Krisztián a Karc FM Hangoló című műsorában arról is beszélt, hogy a magyar fél kompromisszumokra képes és hajlandó a korrekcióra, de figyelembe véve, hogy Brüsszel Magyarország és Lengyelország esetében tartja vissza a nekik jogosan járó forrásokat, Varsóban pedig jövőre lesznek a parlamenti választások, nem tartja elképzelhetetlennek a politikai nyomásgyakorlást az uniós intézmény részéről.
A politológus arra is figyelmeztetett, hogy Brüsszelből nem lehet választásokat nyerni, a politikai munka elvégzése pedig nem spórolható meg azzal, hogy a Gyurcsány-párt politikusai napi rendszerességgel kiírják a közösségi oldalakra: „készülünk”.
Az elemző hangsúlyozta: a DK és a Momentum európai parlamenti képviselőinek lenne arra lehetőségük, hogy ne lassítsák minden erejükkel az uniós forrásokról szóló tárgyalásokat, de a politikai érdekeiknek ez nem felel meg.
Gyurcsány Ferenc és a többi balliberális politikus abból indul ki, hogy egy Brüsszelből meggyengített Fidesz–KDNP az ő pozíciójukat erősíti, csakhogy közben azt nem veszik figyelembe, hogy a választáson a magyar állampolgárok szavaznak és nem az uniós bürokraták.
A Nézőpont Intézet elemzője a Karc FM-nek kifejtette, hogy a két nagy ellenzéki párt vezetői felismerték: a 6-7 szereplős összefogás nehezen koordinálható, és nem jelent valós alternatívát a kormánypártokkal szemben. Így a 2024-es önkormányzati választáson várhatóan intézményes vagy eseti megállapodások alapján a DK és a Momentum igyekszik majd uralni a balliberális oldalt, a kisebb pártok tagjai pedig dönthetnek, hogy politikai túlélésüket szem előtt tartva csatlakoznak hozzájuk, vagy kockáztatják addigi egzisztenciájukat.
Az ellenzék által egységesen támadott Vodafone-üzlettel kapcsolatban a politológus azt emelte ki, hogy az informatika és távközlés a XXI. század prosperáló és jelentős bevételt hozó területe.
Ami pedig az időzítést illeti: most van az a pillanat, amikor az angol cég hajlandó megválni magyarországi érdekeltségétől, a magyar államnak pedig ez lényegesen kevesebb pénzébe kerül, mint egy hasonló beruházás a csehek esetében egy másik mobilszolgáltatónál. A magyar kormány az 1,8 milliárd eurós vételár nem egészen felét fizeti ki a tranzakcióért, míg korábban Prágának 2,8 milliárd eurójába került, hogy megjelenhessen a távközlési szektorban. Erdélyi Rezső Krisztián hangsúlyozta: a Vodafone megvétele magában foglalja a regionális terjeszkedés lehetőségét is, ami jelentős plusz bevételt jelenthet a magyar költségvetésnek.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára és Cseh Katalin (Fotó: MTI/Karc FM)
