Exlex állapot a Jobbikban

Hiába a jobbikos logó a szeptemberi újpesti időközi választás ellenzéki jelöltjének szórólapján, a párt nem lehet jelölőszervezet, mivel hivatalosan még mindig Jakab Péter a párt elnöke. Legutóbb 2020-ban volt hasonló helyzetben a Jobbik, akkor saját emberüket nem tudták hivatalosan jelölni.

Szolnok, 2019. május 24. Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-listavezetője (j) és Jakab Péter képviselőjelölt a párt szolnoki kampányzáró rendezvényén 2019. május 24-én. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Nem tudja a Jobbik hivatalos jelölőszervezetként támogatni Újpesten a szeptemberi időközi választáson induló Maholányi Zsolt, LMP-s jelöltet, aki Kanász-Nagy Máté megüresedett helyén indul, mivel a párt elnöke hivatalosan még Jakab Péter. A Bíróság.hu-n megtalálható adatok szerint Gyöngyösi Márton még a Jobbik alelnöke, ahogy egyébként a tavaly decemberi párton belüli állítólagos szexuális erőszak áldozatának élettársa, Szilágyi György is alelnökként van bejegyezve a Jobbik bírósági nyilvántartása szerint. A dokumentum alapján Jakab önálló képviseleti joggyakorlása 2022. június 30-án szűnik meg, de a megszűnés tényleges időpontja nincs bejegyezve.

Azaz, a pártban egy exlex állapot alakult ki ismét, miután az elnökcserét a hivatal még nem jegyezte be. Jakab Péter hiába a Jobbik elnöke még papíron, hivatalosan ő már nem ír alá semmit, Gyöngyösi Márton pedig még nem rendelkezik aláírási joggal. Ezért a jobbikos logók az elkövetkező időszakban várható időközi választási jelöltek neve alatt igencsak megtévesztők, a párt ugyanis hivatalosan nem lehet jelölőszervezet.

Ismert, két éve, a tiszaújvárosi időközi országgyűlési választáson a Jobbik már belefutott ebbe a helyzetbe, akkoriban Jakab Péter nem rendelkezett még képviseleti joggal, így kérdéses volt, megjelenhet-e a Jobbik mint jelölőszervezet a judapestező Bíró László mellett a szavazólapon. Akkor megtámadták a Jobbik mint jelölőszervezet nyilvántartásba vételét a helyi választási bizottságnál. A nyilvántartásba vételi kérelem elleni fellebbezési érvelés lényege az volt, hogy mivel a 2020. januári tisztújító kongresszuson hozott döntéseket augusztusig még nem jegyeztette be a Jobbik a bírósági nyilvántartásba, így a párt nevében joghatályosan senki sem tehetett nyilatkozatokat, azaz hivatalosan jelölőszervezetként sem jelenhettek meg az időközi választáson.

A Jobbik akkor az általa egyébként meg sem szavazott „felhatalmazási törvényre” hivatkozva próbált jelöltet állítani, mondván, hogy bár a szervezeti képviselők képviseleti joga a bírósági nyilvántartás szerint május 12-én megszűnt, a felhatalmazási törvény értelmében a képviselők megbízatása a veszélyhelyzet megszűnését követően legfeljebb 90. napig fennmarad. 

Csakhogy a Jobbik tisztújító kongresszusát már jóval a veszélyhelyzet bevezetése, (2020. március 11.) előtt, 2020. január 25-én megtartották, a kongresszus által hozott döntések bírósági nyilvántartásba való bejegyzésére pedig a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény szerint 60 napos határidő áll rendelkezésre. A Jobbik számára a bejelentésre nyitva álló 60 napos határidő tehát 2020. március 25-én lejárt, ráadásul a törvény 8. szakasza szerint a változásbejegyzési eljárás során a párt a beadványokat elektronikus úton terjesztheti elő, a veszélyhelyzet így érdemben nem akadályozhatta a Jobbikot abban, hogy a kongresszusi döntéseknek megfelelő változásokat a bírósági nyilvántartásába bejegyeztesse.

Borítókép: Gyöngyösi Márton és Jakab Péter (Fotó: MTI/Kovács Tamás)