időjárás 18°C Malvin 2022. október 1.
logo
Elutasította a bíróság egy demonstráló keresetét, amit a rendőrség ellen indított

Ítélet van róla: tüntetés címén nem lehet leülni az úttestre

Szemán László János
2022.08.24. 06:42 2022.08.24. 09:20
Ítélet van róla: tüntetés címén nem lehet leülni az úttestre

A szabad véleménynyilvánítás nem járhat mások jogainak csorbításával. Tüntetés címén nem lehet leülni, lefeküdni az úttestre. Az így demonstrálót a rendőrség erő alkalmazásával is eltávolíthatja, például ölben leviheti a járdára, a járdaszigetre. Minderről immár jogerős ítélet is született.

Jogerősen elutasította egy a rendőrséget perbe fogó, a közúti forgalmat az úttestre leülve megbénító tüntető keresetét a Fővárosi Törvényszék – tudta meg a Magyar Nemzet. 

A döntés szerint a szabad véleménynyilvánítás során nem okozhatnak másoknak indokolatlan sérelmet, például nem ülhetnek, fekhetnek le az úttestre, blokkolva ezzel a járműforgalmat.

Az ítélet lényege szerint a rendőrség jogszerűen járt el, amikor a felperest 2019. január 19-én a Lánchíd utcában és a Clark Ádám téren a Várkert Bazárnál tartott bejelentett demonstráció résztvevőjeként kétszer is ölben levitték az úttestről. 

A napokban született ítéletből kiderül, a felperes a tüntetés lezárulta után a Széchenyi-lánchídon az úttesten átkelt a pesti oldal irányába egy nagyobb számú – körülbelül 150 fős – tüntetőcsoport tagjaként, közben pedig akadályozták a járműforgalmat. 

A rendőrség egy órán keresztül hangosbeszélőn figyelmeztette a vonulókat, hogy ezt ne tegyék, és a járdán gyalogoljanak. A felperes nem tett eleget a felszólításnak, tiltakozása jeléül leült az úttesten. 

A rendőrök háromszor is felszólították, hogy hagyja el az úttestet, különben testi kényszert fognak alkalmazni ellene. A felperes a gyülekezési joga gyakorlására hivatkozott, a felszólításnak nem tett eleget, ezért két rendőr karon fogta, és húsz méterre elvezette. Miután a felperes további felszólítás ellenére is ott maradt az úttesten, négy rendőr a karját és a lábát megfogva átvitte a Magyar Tudományos Akadémia előtti járdaszakaszra. Ezután a tüntetőt igazoltatták, majd feljelentették, a szabálysértési hatóság pedig negyvenezer forint pénzbírsággal sújtotta. A határozatot a Pesti Központi Kerületi Bíróság hatályában tartotta. 

A tüntető a Fővárosi Törvényszékhez fordult, hogy az kimondja: a Lánchídon, majd a rendőrség által közrezárt területen a spontán tüntetőkkel szemben a rendőrség törvénysértő módon hozott olyan intézkedést, amely az oszlatással megegyező eredménnyel járt, továbbá ez az intézkedés szükségtelen és aránytalan volt. 

A végzés indoklásában azonban a bíróság kifejtette: a bejelentett gyűlésen elhangzott beszéddel a gyülekezés betöltötte szerepét, a vélemény kifejezésre jutott. 

A bíróság szerint a spontán jellegű gyülekezéshez szükség van egy új eseményre; „egy közvetlenül megelőző indokra”, ami azonnali reakciót igényel. Ez azonban nem lehet a korábbi, már célját betöltött demonstráción kinyilvánított vélemény.

A bíróság azt is megállapította, hogy miután a demonstráció befejeződött, a kisebb tömeggel az úttesten tovább vonuló demonstráló a járműforgalmat akadályozta, ezzel pedig veszélyeztette a közlekedés biztonságát.

 

Borítókép: A Margit-híd elfoglalása is törvényt sértett (Fotó: Kurucz Árpád)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.