Orbán Viktor öt pontja az ország előtt álló kihívásokról
Orbán Viktor tusványosi beszédének gerincét öt kihíváscsomag részletezése adta: a demográfia, a migráció, a gender, a háború, valamint a gazdaság és az energiaválság kérdésköre. Ezekről az adott területek szakértőit kérdeztük. Az elemzők többsége pesszimistán nyilatkozott a miniszterelnök által felvázolt kérdéskörökkel kapcsolatban.
Magyar Nemzet
2022. 08. 11. 23:00
Tusványos - 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor - Orbán Viktor előadása Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Mit tesz a kormány Magyarország népességének növekedéséért? Milyen veszélyei vannak a migrációnak? Miért veszélyes a genderideológia? Miért rossz Magyarországnak a háború? Milyen ősz vár Európára? – ezeket a kérdéseket próbáltuk megválaszolni az adott területek szakértőivel. A kérdések apropóját Orbán Viktor tusványosi beszédének öt kihíváscsomaga adta: a demográfia, a migráció, a gender, a háború, valamint a gazdaság és az energiaválság kérdésköre.
Orbán Viktor tusványosi beszédét hatalmas tapsvihar követte (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda)
Mit tesz a kormány Magyarország népességének növekedéséért? (Első pont)
Ha nem valósult volna meg az elmúlt tíz évben ez a kiterjedt családpolitika Magyarországon, és a gyermekvállalási kedv a 2010-es szinten maradt volna, akkor 136 ezerrel kevesebb gyermek született volna meg ebben az időszakban – válaszolt lapunk megkeresésére a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS). Az általuk elemzett adatok jól mutatják, hogy – részben az Orbán kormány népesedéspolitikájának köszönhetően –
demográfiai növekedés figyelhető meg Magyarországon, mivel sokkal többen vállalnak ma gyermeket, mint korábban.
2010-ben még öt kívánt gyermekből csak három született meg, ma már négy. A szakemberek szerint az is egy jelentős mutató, hogy 2010-hez képest annak ellenére is nőtt a születések száma, hogy húsz százalékkal csökkent a húsz és negyven év közötti, gyermekvállalási korban lévő nők száma – vagyis jóval kevesebb nő szült több gyermeket.
A legfontosabbnak a demográfia kérdéskörét nevezte meg Orbán Viktor (Fotó: MTI)
Hozzátették, hogy az abortuszok száma is jelentősen csökkent, csak 1954-ben volt a mostaninál alacsonyabb. 2010 óta körülbelül majdnem felére csökkent a terhességmegszakítások száma Magyarországon. Kifejtették, Magyarországon a családbarát fordulat – ami remélhetőleg hamarosan demográfiai fordulatot is eredményez a népesség számában is – abban is megmutatkozik, hogy 2010 óta duplájára nőtt a házasságkötések száma, emellett pedig hat évtizedes mélyponton van a válásoké. 1986 óta nem kötöttek ennyi házasságot.
Az elmúlt évtizedben Európában nálunk nőtt legnagyobb mértékben a házasságkötések száma és a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta is.
Hozzátették, a Orbán Viktor polgári kormánya – amelyet a baloldal folyamatosan támad – következetesen támogatja a fiatalok családalapítási, gyermekvállalási terveit, számos intézkedést vezetett be, amely megkönnyíti azt, hogy ma Magyarországon ne okozzon anyagi hátrányt a gyermeknevelés. Az ilyen típusú, anyagi előnyt biztosító intézkedések, mint például a családi adókedvezmény, a babaváró támogatás, a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége vagy a csok arra ösztönzi a fiatalokat és a szülőket, hogy merjenek családot alapítani és gyermeket, gyermekeket vállalni.
Milyen veszélyei vannak a migrációnak? (Második pont)
Orbán Viktor beszédének második pontjával kapcsolatban Marsai Viktor elmondta: a tőlünk távoli konfliktusok valóban fokozzák a bevándorlást, azonban a migránsok többsége nem menekült, hanem gazdasági bevándorló. Az európai álmot szeretnék megvalósítani. A Migrációkutató Intézet igazgatója leszögezte, fontos különbséget tenni a bevándorlókkal kapcsolatban, hiszen akik legálisan érkeznek, azok integrációjánál többségében jó eredményeket látnak.
A gond az illegális bevándorlókkal van (Fotó: Havran Zoltán)
– A probléma mindig ott van, amikor az illegális csatornákon érkezőkkel kell valamit kezdeni, mert többségüknek nincsenek olyan képességeik, hogy az európai munkaerőpiacon integrálódni tudjanak.
Nagyon sokszor nem beszélik a nyelvet, nem értik azt a kulturális közeget, ahová megérkeznek, s különösen akkor van probléma, ha ez tömegesen történik. Az évi több százezres tömeg óriási kihívások elé állítja Európát. A Frontex adatai szerint 2015 óta nagyjából hárommillió ember érkezett illegális csatornákon
– magyarázta. Az oktató hozzátette: kétségtelen, hogy egyes országokban, mint Svédország vagy Ausztria, a növekvő illegális migrációs mutatókkal azonos arányban növekedtek a bűnözési számok, azonban nem gondolja, hogy munkahelyek megszűnése és energiahiány esetén a bevándorlók az utcára vonulnának. Kiemelte: a migránsok Nyugaton társadalmilag nem szervezettek. Bár több helyen látni a párhuzamos társadalmak jelenlétét, politikai erejük, mobilizálóerejük nincs.
– Az a nagy kérdés, hogy egy olyan társadalomból érkeznek-e, ahol a hűség alapja az állam, illetve valami magas szintű szervezőerő, vagy olyan társadalmakból, amelyek klánalapúan szerveződnek, amelyek a csoportok iránt mutatott hűség alapján nyilvánulnak meg.
Miért veszélyes a genderideológia? (Harmadik pont)
– A háború zaja jelenleg elfedi ezt a témát, ezért kevesebb szó esik róla, de mindez nem jelenti azt, hogy a veszély teljesen elmúlt. Újabb és újabb kísérleteket kell majd elhárítani, hiszen a progresszív mozgalmak nem tettek le arról, hogy Magyarországon is megvalósítsák lázálmaikat. Történelmi távlatokban mérve ugyanakkor azt gondolom, hogy egyszer a többi szélsőséges ideológiához hasonlóan a genderelmélet is a múlté lesz majd. Addig azonban ellen kell állni, jelenleg nagyon erős ez az ideológia, a veszély ezért aktuális és komoly – nyilatkozta lapunknak Szikra Levente Orbán Viktor harmadik pontjával kapcsolatban.
A genderideológia Magyarországon is teret nyer (Fotó: Havran Zoltán)
Az Alapjogokért Központ elemzője szerint az elmúlt évtizedek azt mutatták meg, hogy a nyugati világ folyamatai gyakran megjelennek hazánkban is, függetlenül attól, hogy kívánatos vagy káros folyamatról van-e szó.
A magyarországi baloldali, progresszív mozgalmak ráadásul folyamatosan dolgoznak is ezen a genderkérdés kapcsán. Felelőtlenségnek gondolom ezért azzal szőnyeg alá söpörni a témát, hogy ez csak külföldön van így, mert bizony komoly a veszélye annak, hogy Magyarország sem ússza meg a családok kiüresítésére irányuló kísérleteket
– mondta Szikra Levente. Emlékeztetett, a beszivárgás már meg is kezdődött hazánkba, „gondoljunk csak a gyermekeket befolyásoló mesekönyvekre vagy az egyes iskolákban megtartott genderügyi foglalkozásokra”.Az elemző leszögezte, a probléma valós, és minél hamarabb lépünk fel ellene, annál könnyebb lesz megakadályozni a széles körű elterjedését. Szikra Levente úgy értékelt: a genderideológia az elmúlt évtizedek egyik legátfogóbb, legrafináltabb támadása a zsidó–keresztény alapokon nyugvó európai, benne a magyar kultúra és társadalom ellen. Mint mondta, a progresszív mozgalmak képviselői minél több embert el kívánnak bizonytalanítani a saját identitását, értékeit illetően, hogy aztán könnyebben befolyásolhassák őket.
Ebből a szempontból a gyermek- és a serdülőkor a legveszélyesebb, hiszen ebben az életkorban az identitás még csak kialakulófélben van, könnyebben alakítható.
Az elemző szerint a végső cél az, hogy a társadalomban ne legyenek olyan stabil alapok, mint a család és a férfi-nő közötti házasság, hiszen ezek hiányában a természetes közösségek helyett az egyének és a kreált kisebbségi csoportok kerülnek a középpontba, ami lebontja a társadalmi kohéziót, de egyéni szinten is lelki gondokat hoz magával.
Miért rossz Magyarországnak a háború? (Negyedik pont)
– Az első hidegek megjelenésével jön el Európában a vízválasztó időszak. Jelen helyzetben egy apró, kipattant szikra elég lenne ahhoz, hogy gyakorlatilag bárhol háború alakuljon ki a világban. Ahogy a miniszterelnök mondta, a veszélyek korát éljük – mondta lapunknak Georg Spöttle Orbán Viktor negyedik pontjával kapcsolatban. A Nézőpont Intézet elemzője hibának nevezte, hogy a nyugati vezetés a „jóemberkedés” politikáját követi a mai napig, s ragaszkodik a szankciókhoz.
Georg Spöttle (Fotó: Cseh Gábor)
– Ahogy a miniszterelnök tusványosi beszédében jelezte, ezek csak nekünk fájnak. Nincsenek tele a gáztározóink, kétséges, hogy egyes európai országok biztosítani tudják-e télire a meleg vizet, a fűtést az állampolgároknak – a rezsiárakról nem is beszélve. Németországban jelenleg azt mérlegelik, baj esetén ki kapja majd az energiát: a lakosság vagy az ipar – ismertette az elemző.
A biztonságpolitikai szakértő leszögezte, a nyugati szankciók következtében Európa gazdasága teljesen tönkremehet.
– Ahogy a magyar kormányfő is mondta, az első hidegek megjelenésével jön el Európában a vízválasztó időszak. A tél vészesen közeleg, a nyugati vezetők azonban továbbra sem engednek a szankciókból, továbbra is fegyvereket küldenek Ukrajnába, elhúzva ezzel a konfliktust – mondta. Georg Spöttle emlékeztetett, a magyar kormány világossá tette álláspontját az orosz–ukrán háború kérdésében: Magyarországnak ki kell maradnia belőle. Hogy hogyan tudjuk ezt elérni? A magyar vezetés mindenkivel jóban akar lenni, több oldalról bebiztosítva magát. Ezen stratégia része volt a keleti nyitás olyan országok felé, amelyek bővelkednek energiahordozókban. Az elemző úgy véli, ezek a kapcsolatok a garanciái annak, hogy Magyarország a béke szigete tud maradni – fejtette ki az elemző.
– A kudarcot vallott háborús válságkezelés hatására az átlagfogyasztás szintjén is erősen érezhető, elszabaduló energiaárak és a recesszió nemcsak a lakosság, de az ipar számára is komoly problémákat okoznak. A lakosság életszínvonalára egyértelműen hatással lesz a sokszorosára emelkedett energiaár, így Európa-szerte tiltakozással zsúfolt őszre számíthatnak a kormányok. Főleg hogy kormányzati oldalról bicskanyitogató javaslatok születnek a valós problémakezelés helyett. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a háború kitörése óta megbukott az olasz, a brit, a bolgár és az észt kormány, elemzői szemmel nézve a sor biztosan folytatódni fog – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Talabér Krisztián.
Európa-szerte tiltakozással zsúfolt őszre számíthatnak a kormányok az energiaválság miatt Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
A Nézőpont Intézet elemzője szerint a magyar kormány egyik fő jellemvonása, hogy elutasítja az „árral sodródás” jelenségét. – Bármilyen válság is merült fel globálisan, igyekezett lokális válaszokat adni rá. A 2015-ös migránsválság idején felépített határzár egy lokális válasz volt egy globális jelenségre, ahogy a 2021-es vakcinahiány esetén a kínai és orosz vakcinabeszerzés is. Az Orbán tusványosi békebeszédében meghirdetett tíz pont is ehhez a keretrendszerhez illeszkedik.
A tőke- és az energiaforrások diverzifikálása mindenképpen kiemelendő
– ismertette az elemző. Emlékeztetett, 2010 óta Magyarország számos döntést hozott annak érdekében, hogy az ország energiabiztonsága ne legyen veszélyben – ezek közül az egyik legfontosabb a rezsicsökkentés védelme. Talabér Krisztián megemlítette az országban megtalálható erőművek vagy a Mol-részvények korábbi állami visszavásárlását is, majd a kormányzat energiaválságra adott válaszait helyezte középpontba.
– Az energiafüggőség csökkentése érdekében energia-veszélyhelyzetet hirdettek, ami a fővárosi klímavészhelyzettel szemben valós intézkedéseket is tartalmaz.
A belföldi gáz- és lignitkitermelés növelése, gáz beszerzése alternatív kereskedelmi útvonalakon, kiviteli tilalom elrendelése, erőművek hatékonyabbá átalakítása mind-mind azt jelzi, hogy a kormány észlelte a helyzetet, azonosította a súlyosságát és igyekszik ura lenni a helyzetnek – magyarázta.
Az elemző szerint a baloldal a rezsicsökkentés ősellensége.
Emlékeztetett, az intézkedés bevezetését nem támogatták, az elmúlt évek alatt pedig számtalanszor kijelentették, hogy teljes egészében megszüntetnék. – Kormányváltás esetén a népszerű és igazságos intézkedés biztosan megszűnt volna, ami havi szinten 150 ezerrel, éves szinten pedig 1,8 millió forinttal rövidítette volna meg a családokat. Most is kiderült, a lakosság érdekeinek képviseletére hazánkban a baloldal alkalmatlan – fejtette ki gondolatait Talabér Krisztián.
A miniszterelnök tusványosi beszédét itt nézheti vissza:
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.