Válságban sem erősödik a baloldal

A magyarországi baloldal korábban sohasem látott mélységű morális és politikai válságba került – jelentette ki lapunknak Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese szerint a hatpárti balliberális koalíció képtelen volt egyesíteni az ellenzéki szavazótábort, ráadásul a bizalom, a jelenlegi, rendkívül bonyolult helyzet megoldásához szükséges kompetencia a választók szemében a kormánypártok oldalán jelenik meg.

Budapest, 2022. április 4. Választási plakátokat dobnak kukába az Egységben Magyarországért eredményváró rendezvényén, a Városligeti Mûjégpályán az országgyûlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án. MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor

A Fidesz–KDNP népszerűsége 2014 óta nem sokat változott – mondta Tóth Erik a Magyar Nemzet megkeresésére. Mint a kutatási igazgatóhelyettes elmondta, voltak ugyan vitás politikai döntések az elmúlt kormányzati ciklusokban, azok egyetlen alkalommal sem sértették a többség igazságérzetét, jellemzően egy-egy hangos kisebbség nemtetszéséről volt szó. Az utóbbi időszakban a rezsicsökkentés fenntartása, valamint az adóügyi szabályok részleges módosítása kapcsán az állampolgárok megértették, hogy a háborús infláció, a rendkívül kedvezőtlen európai növekedési kilátások, valamint a pocsék uniós szankciós politika miatt szükséges volt az arányos és méltányos mértékű változtatásokra költségvetési okokból – magyarázta az elemző. 

Tóth Erik úgy véli, a magyarországi baloldal ugyanakkor korábban sohasem látott mélységű morális és politikai válságba került. A hatpárti balliberális koalíció – ide értve a korábban a baloldali holdudvar által ki nem állt Jobbikot is – képtelen volt egyesíteni az ellenzéki szavazótábort, sőt inkább a lemorzsolódást, az ellenzéki politikától való elfordulást segítette.

Ráadásul – folytatta – az összefogás volt az utolsó, mindenki számára elfogadható ötlet, ezt követően már csak Gyurcsány Ferenc ajánlata maradt a felek számára, amely olvasztótégely módjára egységesítené az ellenzéket. Ebből a tehetetlen helyzetből fakad, hogy konstruktív, a nemzeti érdek beazonosítására képes baloldal Magyarországon ma nem létezik – hangsúlyozta az elemző. Ez volt tapasztalható a koronavírus-válság idején, amikor álhírgyártással és kamuvideókkal súlyosbított a helyzeten a baloldal, most pedig – kormányzóképes alternatíva teljes hiányában – folyamatosan készülnek, de senki sem tudja, hogy pontosan mire – jegyezte meg Tóth. 

Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese arról is beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erdélyi előadásában rögzítette: az Európai Unió stratégiája négy pillérre épült, de egyik sem bizonyult helyesnek. 

– A legsúlyosabb félreértés az, hogy Ukrajna ezt a háborút megnyerheti, így minden olyan döntés, amely a jelenlegi harci állapot fenntartását célozza, csak ahhoz járul hozzá, hogy a konfliktus sokáig elhúzódjon. Ezzel pedig megágyaznak a gazdasági válságnak, a háborús inflációnak és az energiakrízisnek is – fejtette ki Tóth Erik. 

Hozzátette: ahelyett, hogy lecserélnék az uniós stratégia mind a négy, defektet kapott kerekét, megpróbálnak azokkal tovább haladni. Pedig az egyetlen megoldás a béke lenne, amit a magyar kormány a kezdetektől fogva képvisel.

A baloldal csak akkor tud rövid távon visszajönni a mérkőzésbe, ha sikerül egy olyan politikai fordulatot végrehajtania, amire az elmúlt 12 évben egyszer sem volt példa

– jelezte az elemző, aki szerint a válságok begyűrűzése miatt egyáltalán nem várható, hogy az ellenzéki politizálás alacsony színvonala, ötlettelensége és a józan észnek ellentmondó javaslatai népszerűbbé válnának. Válsághelyzetekben ugyanis a kormányon lévőknél pattog a labda, 2010 után pedig ráadásul az Orbán Viktor által vezetett kabinetek több krízist is sikeresen kezeltek. Emiatt a bizalom, a rendkívül bonyolult helyzet megoldásához szükséges kompetencia a választók szemében a kormánypártok oldalán jelenik meg – zárta az elemzését Tóth Erik.

A stabilitásra szavaznak a választópolgárok Az időközi önkormányzati választásokra nincsenek hatással sem a kata változtatásai, sem pedig az annak nyomán elindult utcai megmozdulások, legalábbis ezt mutatják az időközi választások fideszes sikerei. Legutóbb, a július 31-én lezajlott helyhatósági megméretésen a Fidesz–KDNP jelöltje, Krieger Krisztina nyert az ellenzéki pártok által támogatott Kapitány Alexandrával szemben Budafokon, a XXII. kerületi időközi egyéni választókerületi képviselő-választáson. – Fogy a Karácsony-féle budapesti lendület, mi több, a választók egyértelműen büntetik az ellenzéki, baloldali pártokat, miután azok szemmel láthatóan nem képviselik a lakosság érdekeit – fogalmazott a minap lapunknak Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese kérdésünkre kifejtette, a koronavírus-járvány miatt elhalasztott időközi helyhatósági választások egyértelmű képet festenek a magyar pártpolitikai erősorrendről: a Fidesz–KDNP politikájának társadalmi támogatottsága a többi ellenzéki párt népszerűségéhez képest kiugróan magas, a kormánypártok kis túlzással mindenhol győzni tudtak az utóbbi két hónapban. Az elemző szavai szerint mindez igazolja az április 3-i történelmi mértékű jobboldali győzelmet, illetve plusz legitimációt biztosít a politikailag egyedülállóan stabil magyar kabinet számára, ami háborús és válságokkal terhelt időkben aranyat ér. Tóth Erik úgy véli, a választók az eredmények alapján értékelik és fontosnak tartják a békére, a stabilitás fenntartására irányuló kormánypárti intézkedéseket. Legyen szó Budapestről, Szegedről vagy a korábban kormánykritikus fellegvárnak titulált településekről, az ellenzék kínálata iránti választói kereslet még kisebb, mint az országgyűlési választásokon volt tapasztalható – mutatott rá az elemző.

Borítókép: Választási plakátokat dobnak kukába az Egységben Magyarországért eredményváró rendezvényén, a Városligeti Műjégpályán az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án (Fotó: MTI/Illyés Tibor)