Amerikai befolyás Magyarországon 1.

A rendszerváltás idején az SZDSZ volt a legjobb tengerentúli kapcsolatokkal rendelkező párt. A lehetőségeiket részben ellenfeleik besározására, részben kampányforrások gyűjtésére használták. Kortárs dokumentumokkal, írásokkal mutatjuk be a Karácsony–Márki-Zay-féle amerikai pénzgyűjtés kicsinyített változatait. Cikksorozatunkban az is látható lesz, hogy a külföldi pénzügyi körök pártfinanszírozásban való megjelenése, majd privatizációs részvételük egy, a 90-es években már alkalmazott balliberális modell. A külföldi befolyás másik pillére a Magyarországon működő nem kormányzati szervek hálózatának kiépítése és az Egyesült Államokból történő folyamatos pénzelése volt.

20220316 Dunakeszi Márki-Zay Péter, az ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje lakossági fórumot tart. Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Az úttörők az amerikai pénzek terén: az SZDSZ

„Amerikai alapítványtól kaptunk támogatást, ugyanakkor ez a támogatás a bankszámlánkon maradék nélkül megtekinthető. Az amerikai törvények rendkívül szigorúan tiltják politikai pártok alapítványok általi támogatását. Az az alapítvány, amelyik politikai pártot támogat, elveszíti adókedvezményeit” – mondta Vidos Tibor, az SZDSZ ügyvezető titkára az MTV Híradójának 1990. január 3-án. Ami nem került szóba a felvételen, az az a tény, amelyet 2011-ben az Átlátszó mutatott be. Eszerint az SZDSZ a magyar pártok közül elsőként, már 1989-ben (!) adománygyűjtésbe kezdett az USA-ban.

Érdemes megfigyelni azt a tényt, hogy már akkor, 33 évvel ezelőtt nagyon hasonló modellt dolgoztak ki a magyarországi balliberálisok támogatására. Mind az SZDSZ nevében Vidos, mind pedig a párthoz közeli Európai Magyarország Alapítvány nevében Kis János, a párt későbbi első elnöke egyazon napon, 1989. november 20-án a The Bancroft Group LP-t bízta meg pénzgyűjtéssel. Az ezt bizonyító dokumentumok ma is elérhetők, és ami külön érdekes, hogy az amerikai igazságügy-minisztériumánál az SZDSZ-nek az 1938-as, külföldi ügynökök regisztrációjára vonatkozó jogszabályra, az úgynevezett FARA-törvényre hivatkozva kellett bejelentést tennie az „ügynöke” személyéről:

 

Az Európai Magyarország Alapítvány nevében Kis János pontosan ugyanazokkal a feladatokkal bízta meg a Bancroft-csoportot, mint amellyel az SZDSZ.

 

Az alapítvány arról is „vallott” az amerikai igazságügy regiszterében, hogy akkoriban – 1989 vége felé – „Bródi János” és „Korniss Mihály” finanszírozzák őket. Ha elírás történt, akkor nyilván a híres zenészről és a neves íróról lehet szó, ahogy erre a Heti Válasz is felhívta a figyelmet 2015 októberében. A lobbiszerződések egyébként a hetilap szerint 1994. január 25-ig voltak hatályban, tehát nagyjából a második szabad országgyűlési választások kampányának kezdetéig.

De hogyan került a képbe éppen a Bancroft Group LP? Erre a válasz egy bizonyos Fred Martin személye, aki kampánytanácsadóként dolgozott az SZDSZ-nek 1989–90-ben, illetve a Bancroft Group elnöke volt. Martin a New York Timesban 1990-ben részletesen is elmesélte kampányélményeit. Sőt később a Bancroft beszállt a magyarországi privatizációba, abba a gyors ütemű, nagyrészt külföldiek részére történt magánosításba, amelynek legkomolyabb szószólója – nincsenek véletlenek – éppen a Szabad Demokraták Szövetsége volt.

Csak két példa: 1995 januárjában a Romániai Magyar Szó arról írt, hogy

Bill Clinton amerikai elnök pénteken (1995. január 13-án – a szerk.) bejelentette, hogy a washingtoni kormány hitelgaranciák formájában támogatást nyújt két olyan, összesen háromszáznegyvenmillió dolláros alap felállításához, amelyek a további közép- és kelet-európai beruházások előmozdítását szolgálják. […] A washingtoni székhelyű, befektetési tanácsadásra szakosodott Bancroft-csoport kezelésében létrehozandó másik alap 100 millió dolláros alaptőkével rendelkezik, és közvetlen tőkeberuházásokat eszközöl majd az érintett országok – köztük Magyarország – feldolgozó és szolgáltatói ágazataiban, a magán- és privatizációs vállalatokban.

És láss csodát, 1996. december 2-án a Magyar Nemzet már arról számolt be, hogy „új részvényesekkel bővült a váci és gödöllői primer körzetben helyi telefonszolgáltatást nyújtó Digitel 2002 Rt., valamint a szegedi és szentesi térség szolgáltatója, a Déltáv Rt. A francia CGSAT és az izraeli Giltek – mint régi tulajdonosok – mellett új befektetőként vesz részt a társaságokban a General Electric tulajdonában lévő GE Capital, a Budapest Bank, a Bancroft-csoport (USA), a francia központú Part’Com, a Chase European Equity Associates és az osztrák Raiffeisen.”

Látható tehát, hogy a külföldi pénzügyi körök pártfinanszírozásban való megjelenése, majd privatizációs részvételük egy, a 90-es években már alkalmazott balliberális modell. Sorozatunk következő részében tovább boncolgatjuk az SZDSZ felé áramló külföldi pénzek forrását, sorsát, illetve azt, hogy hazánkba guruló dollárokért cserébe miként formálhatták a belpolitikát a tengerentúlról.

Borítókép: Márki-Zay Péter, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje (Fotó: Kurucz Árpád)