Ezért is örültünk annak, amikor 2004-ben az erdélyi magyarok megkapták a magyar állampolgárságot
– nyilatkozta egy videóban Fekete-Győr András, a Momentum politikusa. A párt korábbi miniszterelnök-jelöltjének kijelentése azért megdöbbentő, mert éppen az említett esztendőben, 2004. december 5-én volt népszavazás Magyarországon a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról, a referendum pedig érvénytelen lett.
Az sem mellékes szál a történetben, hogy az eredményt Fekete-Győr András szövetségese, Gyurcsány Ferenc is befolyásolta, hiszen az általa vezetett szocialista kormány a határon túli magyarság elleni gyűlöletkampányát akkor a létbizonytalanságra építette fel. Huszonhárommillió betelepülő románnal riogattak, a családoknak járó pénzek elvételével, munkahelyek, lakhatások ellehetetlenítésével hergelték a lakosságot. A hirdetőtáblákon a „felelős döntés 2 × NEM” felirat szerepelt.
A kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménytelenül zárult, mert sem az igen, sem a nem szavazatok aránya nem érte el az érvényességhez szükséges 25 százalékot.
A voksoláson megjelent 3 017 739 fő, mely az összes szavazásra jogosult 37,49 százaléka volt, nagyjából fele-fele arányban szavazott igennel, illetve nemmel; a kedvezményes honosítást a voksolók többsége, 1 521 271 fő támogatta, ez 51,57 százalék. Így Fekete-Győr állításával szemben az erdélyi magyarok nem kaphattak kettős állampolgárságot 2004-ben.
Mesterházy elnézést kért, Gyurcsány nem
2010-ben az országgyűlési választások után felálló második Orbán-kormány vezetésével a parlamenti képviselők elsöprő többsége mellett megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt.
„Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság van”
– nyilatkozta a jogszabály elfogadása után Semjén Zsolt, hozzátéve: „ezért a mai napért érdemes volt képviselőnek lenni”. Három évvel később Kolozsváron Mesterházy Attila, az MSZP akkori elnöke elnézést kért a határon túli magyaroktól, amiért pártja 2004-ben a kedvezményes honosítás lehetőségének megtagadása érdekében kampányolt.
Ezzel kárt okoztunk akkor a magyar–magyar kapcsolatoknak, és olyan érzelmeket keltettünk a határon túli magyarságban, amelyek joggal sértették őket. Téves politikai döntés volt, ezért elnézést kérünk mindazoktól, akiket ezzel megsértettünk
– így az akkori pártelnök, aki annak idején nem vett tevékenyen részt a magyarellenesnek is mondott kampányban. Gyurcsány Ferenc viszont, akinek a 23 millió román állampolgár bezúdulásával való fenyegetést is tulajdonítják, s aki döntő részt vállalt a határon túli magyarok ellen hangoló kampányban, akkor már két éve nem volt az MSZP tagja. Az általa megalakított Demokratikus Koalíció elnökeként politizáló, a határon kívüli magyarokat most a DK politikusaként a megszerzett jogaiktól megfosztani igyekvő Gyurcsány azóta sem kért bocsánatot a határon túli magyaroktól.
