Fenyő-gyilkosság: Gyárfás szerint a főnyomozó téves jelentéseket írt

Kovács Lajos, a Fenyő-gyilkosság nyomozásának volt vezetője egy sor dologban tévedett Gyárfás Tamás szerint, aki a tévedések többségére iratokkal érvelve mutatott rá a gyilkosság miatt zajló perben, csütörtökön. – Ön volt a toplistán azon konfliktusforrások közül, amelyeket összegyűjtöttünk – mondta Kovács Gyárfás felvetéseire.

Kovács Lajos 2019. április 25-i tanúvallomása szerint: „… Felmerült bennünk, hogy az igen drága berendezési tárgyak árának és szállításának Gyárfás általi finanszírozása volt a fizetség Fenyő haláláért. Az összegre már nem emlékszem, de nagy összegről volt szó.”

Fenyőt azonban 1998. február 11-én ölték meg – érvelt Gyárfás Tamás, aki hozzátette: ha Kovács megállapítása valós lett volna, akkor ő 1994-ben „fizetett” volna Portiknak a bútorokkal, és négy évvel a gyilkosság előtt „kedveskedett” volna neki Fenyő megöletéséért.

Vitatott jelentések

A vádlott felsorolta és dokumentumokkal is alátámasztotta, hogy szerinte Kovács Lajos jelentései tévesek. Mint például a Horn Gyula és Fenyő János Gyárfással kapcsolatos találkozójáról írt jelentés, amiről Baranyi Mária, a Horn-titkárság vezetője a bíróságon tanúskodva elmondta, hogy ilyen a nyilvántartásában nem szerepelt. Gyárfás a bíróságnak számlákat mutatott be arról, hogy Kovács Lajos jelentésével szemben Fenyő halálával az OTP támogatása az OTP Sport Plusz SE-nél nem szűnt meg. 

Az is beigazolódott korábban a perben, hogy Fenyő és Gyárfás a Színes RTV Újság miatt nem pereskedtek, még ha az ezredes a jelentésében ezt írta, majd ezt vallotta.

Gyárfás szerint Kovács ezredes tévedett abban is, hogy az APEH dolgozója tett volna a kaposvári ügyben Gyárfás ellen feljelentést. Ezt férje, a Népszavának dolgozó egyik újságíró kérésére a HIETE vértranszfúziós osztályának főnővére írta még 1996. április 10-én, azt megelőzően, hogy bármely kaposvári ügyre sor került volna.

Gyárfás azt is vitatta, hogy a Nap TV-ben a kollégái azt mondták volna, meg kellene veretni Fenyőt. 

 

Tanúvallomások, nem tévedések

– Ezek nem tévedések, hanem én azt rögzítettem a jelentéseimben és azt mondtam el a vallomásomban, amiket nekem elmondtak

– reagált Kovács Lajos, aki Gyárfás azon kérdésre, tapasztalta-e részéről bármikor is, hogy blokkolni akarta volna a nyomozást, így válaszolt:

– Többször volt olyan, hogy felülről negatív kritikát kaptam, és nem tudom, hogy ebben önnek vagy az akkori ügyvédjének volt-e szerepe. A Legfőbb Ügyészségen volt olyan értekezlet, ahol téma volt, hogy a nyomozást zárják le. Gyárfás Tamástól közvetlenül nem tapasztaltam ilyen nyomást.

A vádlott arra is kíváncsi volt, hogy ha hangfelvételt készíttetett 1999. december 2-án az Alex cukrászdában Tasnádi Péter emberével, S. Lászlóval zajlott beszélgetésükről, amikor S. beszámolt a Fenyő-gyilkosság előkészületeiről és Gyárfás állítólagos szerepéről, akkor erről Kovács miért csak hat évvel később, 2005. március 22-én írt jelentést.  

Ami egyébként a rendőrségen elveszett, a periratokban nem szerepel. 

Ott csak S. László 2012. augusztus 1-jei vallomása található, amelyben S. azt állítja: „Csak azt mondtuk, amit a városban beszéltek […], szerintem mindenki azt mondta el, amit a fejében összeállított […]. Az biztos, hogy nekem erről Tasnádi nem beszélt, és konkrét megbízást nem akart adni.”

 

Nem hallgathatták ki Gyárfást?

Kovács Lajos keddi vallomásában azt mondta, nem kapott arra engedélyt, hogy Gyárfást bármikor is kihallgassa, a vádlott erre utalva kérdezte tőle, miért nem kérte meg őt arra, hogy néhány percre üljenek le beszélgetni. 

Hiszen az ezredes elmondása szerint egy sor tanúval ezt tette, cukrászdába, étterembe invitálva őket. Kovács a keddi tárgyaláson arról is beszélt, hogy miután 2005-ben június 21-én házkutatást tartottak a Nap TV székházában, majd rá egy hétre Gyárfás önként bement  a rendőrségre, hogy vallomást tegyen, ám Kovács főnökei nem engedték, hogy ez a kihallgatás az ő osztályán történjen meg. Gyárfás ma erre azt mondta, ez nem így volt, az akkori kihallgatását Monostori Csaba őrnagy, a döglött ügyek osztályának nyomozója vezette, aki részt vett az idézett házkutatáson is.

Gyárfás azt is felidézte, a bizonyítási eljárásban a Portik–Gyárfás-hangfelvételek elemzésekor megkérdőjelezték azt az állítását, hogy nem tudta, Portik titokban felveszi a beszélgetéseiket. A keddi tárgyaláson elhangzott, amikor Portik bement Kovács Lajosékhoz a rendőrségre egy „beszélgetésre”, azt is felvette titokban. A felvétel leirata a periratok között található – ezt Póta Péter bíró mondta kedden. Gyárfás ma azt kérdezte: ha Portik módszerével az ezredes sem számolt, akkor neki miért kellett volna ezt Portikról feltételeznie.

Gyárfás több tucat kérdést tett fel Kovácsnak, amely egy-egy általa vélt tévedésére utalt. A vádlott kifejtette, meggyőződése, hogy Kovács az első perctől őt tartotta a Fenyő elleni merénylet felbujtójának, azt azonban szerinte figyelmen kívül hagyta, hogy Fenyő halála előtt 16 hónappal már nem volt oka erre. Visszakapta a Nap-kelte című műsor szerkesztési jogát, és kibékültek személyesen és írásban, a pereiket lezárták.

Gyárfás úgy vélte, Kovács az elméletéhez kereste a bizonyítékokat és nem a bizonyítékok alapján állította fel az elméletét.

– Ön volt a toplistán azon konfliktusforrások közül, amelyeket összegyűjtöttünk – közölte minderre Kovács Lajos, visszakérdezve: – Mi a jelentősége ennek?

A per november 29-én Vajtó Lajos meghallgatásával folytatódik.

Borítókép: Kovács Lajos nyugalmazott ezredes a törvényszéken (Fotó: Origó)