Hat riasztást kaptak a magyar Gripenek az orosz gépek miatt a Baltikumban

Hatszor riasztották eddig azonosítatlan orosz gépek miatt a balti országok légterét felügyelő magyar Gripeneket az elmúlt két hónapban a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójában – közölte a litvániai Siauliában található légibázison a BAP magyar parancsnoka.

Litvánia gripen honvédelem Fotó: Kurucz Árpád

Ványik Attila parancsnok elmondta, a misszió kezdete óta a magyar vadászgépek az éles riasztások mellett 36 gyakorló riasztást, illetve egyéb kiképzési feladatokat is teljesítettek. A BAP, amelyeknek részeként 2004 óta négyhavi váltásokban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai, most először magyar vezetéssel látja el feladatát – tette hozzá az alezredes. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kontingens négy Gripen vadászgéppel és 77 katonával, úgynevezett gyors reagálású riasztási feladatot lát el a cseh légierő támogatásával. Ez azt jelenti, hogy 

azonosítatlan repülőgép észlelése esetén a vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie harckész állapotban. 

Ványik Attila közlése szerint az eddigi riasztásokat minden alkalommal olyan orosz gép, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltották ki, amelyek azonosítatlanul repültek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben. Ez azt jelenti, hogy nem volt repülési tervük, vagy nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, illetve kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekedtek. Ilyen esetekben szükséges a repülőgépek fizikai azonosítása, amit a vadászgépek végeznek el – ismertette a parancsnok. Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka a bázison megtartott sajtóbejárás alkalmával azt hangsúlyozta, hogy 

az orosz-ukrán háború kirobbanása óta érezhetően fokozódott a feszültség a térségben, tehát a magyar katonáknak ilyen körülmények között kell helytállniuk.

 Kiemelte, hogy Magyarország és a Magyar Honvédség nemcsak beszél arról, hogy fontos a NATO-tagállamok együttműködése, hanem aktívan részt is vesz a kollektív védelem és elrettentés végrehajtásában. Nemcsak Litvániában tesz így, hanem Koszovóban, a KFOR kötelékében is, ahol egy magyar tábornok vezeti a műveletet – idézte fel.

Közlése szerint 

a magyar katonák a misszió teljesítése során óriási elismertséget vívtak ki maguknak, és olyan nemzetközi tapasztalatot szerezhetnek, amit más körülmények között nem lehetne pótolni.

 Amit a levegőben végrehajtanak a magyar katonák, arról csak szuperlatívuszokban lehet szólni  – fogalmazott. Ugyanakkor segítenek a balti államok szárazföldi műveleteinek légi támogatásában is, társadalmi elismertséget is szerezve – mondta. 

Kilián Nándor, a Magyar Légierő parancsnoka elmondta, hogy míg 2014-ig, vagyis a Krím-félsziget Oroszország általi elfoglalásáig csupán egy támaszponton működött a BAP, azóta már három bázison állomásoznak a balti légtér felügyeletét végző NATO-vadászgépek. Az orosz gépek sokszor a Szentpétervár-Kalinyingrád útvonalon repülnek azonosítatlanul a nemzetközi légteret jelentő keskeny balti-tengeri folyosón – magyarázta a vezérőrnagy. A magyar légierő küldöttségét szállító Airbus A 319-es repülőgépet a litván légtérbe érve két JAS 39 Gripen vadászrepülőgép kísérte, illetve egy gyakorló riasztást is bemutattak a programon.

Borítókép: Gripen vadászgép Litvániában (Fotó: Kurucz Árpád)