Láthatóvá kell tenni a társadalomban, hogy vannak keresztények

– Mindig is azt vallottam, hogy a vallás nem magánügy, hanem közügy, egy személyes ügy – jelentette ki az október elsején, szombaton induló országos népszámlálás kapcsán Bíró László. A nyugalmazott katolikus tábori püspök éppen ezért arra biztatja a híveket, hogy a népszámláláson vallják meg hitüket és mutassanak fel erőt az értékek mellett.

– Hatalmas dolognak tartom, hogy egy népszámláláson megkérdezik, milyen identitásom van, hogyan gondolkodom, mi a világnézetem, nem volt ez mindig így – bocsátotta előre lapunknak Bíró László nyugalmazott katolikus tábori püspök a szombaton induló országos népszámlálással kapcsolatban. Rámutatott arra: korábban, a rendszerváltás előtt az volt a szlogen, hogy sok minden magánügy, nem pedig közügy, és mindenki úgy kezeli a hitét, ahogy akarja. Mint mondta, emiatt a híveket egyfajta sekrestye-katolikusságba szorították be. – Magam viszont mindig is azt vallottam, hogy 

a vallás nem magánügy, hanem közügy, egy személyes ügy. Olyan, mint a házasság, ami az emberi élet legszemélyesebb tette. Ugyanakkor közügy is, mert a társadalom a humán tőkéjének nagy részét a házasságból nyeri. S közügy a vallás is, mert a mai társadalom nem létezhetne a keresztény múltja nélkül. Ez már csak azért is így van, mert a kereszténység évszázadokon keresztül sok mindent letett Európa asztalára

– fogalmazott a nyugalmazott tábori püspök.

Bíró László beszélt arról is: a keresztény hívő azt vallja, hogy az evangélium, az örömhír köré egybegyűlt emberek csapatához tartozik. – Ha pedig valakinek nagy öröme támad, akkor általában keres valakit, akivel megoszthatná. Ha mi, keresztények valóban az evangéliumhoz tartozó csapat vagyunk, akkor nem kényszerűség számunkra kimondani az örömünket. Már csak azért sem, mert a megosztott öröm kétszeres öröm. S ha az ember megosztja az örömöt, akkor az megóvja az elszigeteltségtől – hangsúlyozta. A nyugalmazott tábori püspök kifejtette: 

ha egy népszámlálásnál rákérdeznek a hitünkre, az egy ajándék, mert kimondhatjuk az örömünket.

A keresztény hitnek látszódnia kell

Szavai szerint a társadalom heterogenitását látva egyre fontosabb, hogy kinek mi az identitása. S amikor közöljük, hogy hová tartozunk vallási gondolkodásunkban, világnézetünkben, akkor az identitásunkat mondjuk ki. – S az identitást kimondani mindenkinek jó, annak is, aki kimondja és annak is, akivel közlöm. S így a népszámlálási adatgyűjtés az identitásunk erősítését szolgálhatja, és az sem baj, ha a társadalomban is tudják, hogy igenis vannak keresztények. Nem elég ugyanis jónak lenni, a jóság látszatát is őrizni kell. Egy másik megközelítésben úgy is igaz a mondás, hogy 

nem elég kereszténynek lenni, annak látszódnia is kell. Láthatóvá kell tenni a társadalomban, hogy vannak keresztények. S ha meg merjük vallani a saját identitásunkat, akkor az aktuális kormány irányvonalától függetlenül nem lehet marginalizálni azt a csoportot, amelyik a társadalom jelentős részét alkotja. 

Ha egy népszámláskor elhallgatjuk keresztény identitásunkat, akkor ártunk a társadalomnak is, mert jó tudni, hogy vannak értékőrző emberek. S nekünk is jó, ha valaki rajtunk kívül is tudomásul veszi ezt – emelte ki Bíró László. Hozzátette: a mi felelősségünk, hogy a saját értékeinket kimondjuk-e, továbbadjuk-e.

Kiállás az értékek mellett

Nagy bajnak tartja a nyugalmazott tábori püspök, hogy vannak emberek, akik az értékek szerint élnek, de ha társaságban beszélgetnek, akkor erről mélyen hallgatnak. A népszámlálással azonban megvan a hívő ember szabadsága arra, hogy csendben, de határozottan megvallja a hitét. – Idézhetem Jézus szavát, aki azt mondta: aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt mennyei Atyám előtt. Éppen ezért nagy öröm a népszámlálás, ahol megvan a lehetőségünk arra, hogy tanúságot tegyünk a hitünkről. 

Arra kérek éppen ezért minden hívőt, hogy a katolikus egyházhoz való tartozását – azon belül római vagy görögkatolikus – bátran vállalja a népszámlálás alkalmával 

– hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a népszámláson való részvétel mindenképpen egy erőfelmutatás, de nem valaki ellen, hanem az értékek mellett. Úgy véli, talán lesznek, akik elgondolkodnak ez alapján azon, hogy ha sokan vallják magukénak ezt az értékrendet, akkor hátha van mögötte igazság.

Szükség van a tanúságtételekre

Bíró László kitért arra is, hogy a hitbéli hovatartozásunk elhallgatása árulásnak tekinthető. Példaként hozta fel a Jelenések könyvét, amikor János a száműzetésében leírja, hogy milyen a mennyei Jeruzsálem. Eszerint a városnak hatalmas fala van, és rajta a négy égtáj felé összesen tizenkét kapu. – A fal a védettséget jelenti, a kapuk pedig a nyitottságot. Amikor visszahúzódunk a csigaházunkba, és nem valljuk meg a hovatartozásunkat, akkor olyan várat építünk, amin nincsenek kapuk. 

A népszámlálás viszont alkalmas arra, hogy ott kifejezzük a nyitottságunkat 

– fűzte hozzá. A nyugalmazott tábori püspök kérdésünkre elmondta, hogy a népszámlálás ügye és annak fontossága a szószékeken is téma lesz a következő időszakban, mert a papságnak bátorítania kell a tanúságtételre a rábízottakat.

Borítókép: Bíró László szerint arra is jó alkalom a népszámlálás, hogy keresztény identitásunk erősödjön (Fotó: Nagy Balázs)