Felfedezésekor pedig „az volt a mázlija, hogy a lemezgyárból Erdős Péter és Bors Jenő eljött az egyik koncertjére, és látott benne fantáziát”. A mázlisorozatnak nem volt vége: Trio Stendhal-os zenésztársával, Snétberger Ferenccel egy ljubljanai turnén barátkoztak össze még az 1980-as években, A fal mögött című albuma pedig szintén „csont nélkül” átment a cenzúrán.
Volt feleségével, Vásárhelyi Máriával egy rózsadombi, az Apró-villáéhoz hasonló történetű házban szerzett több ingatlant; a sajtóba viszont azzal a kötcsei Kerkáponyi-kúriával (Unger-ház) került be, amit 2009-ben személyesen Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára vásárolt meg tőle akkor (!) 66 millió forintért.
Cégével a legutóbbi három évben elérték éves átlagban a hat és fél milliós profitot. Mi több: 2018-ban ennek a tízszerese, 63 millió forint adózott eredmény is összejött nekik: mindez az orbáni diktatúrában…
Petőfi-kérdés
Rendkívül dilettáns és hozzá nem értő emberek milliárdokat kapnak, hogy ezt a Petőfi-kérdést rendbe tegyék. Valószínűleg rendbe is teszik egy életre, és akkor majd jövök én a Gesztivel. […] Nem adom fel, mert közel áll hozzám a téma, fontosnak tartom. Ugyanakkor most nem érdemes ilyesmit bemutatni, mert most a kurzus uralkodik ezen a dolgon
– mondta készülőben lévő, Geszti Péterrel közösen írandó Petőfi-musicalje kapcsán Dés László Kossuth- és Liszt-díjas zeneszerző Veiszer Alinda műsorában.
Ha kicsit jobban megnézzük a családi hátterét, rögtön kitűnik, hogy a tehetség és a szorgalom önmagában is biztosan elegendő, de azért édesapja pártkötődése is sokat segíthetett abban, hogy ő tényleg csak az önmegvalósításra és a művészetre koncentrálhasson – öt testvérével egyetemben.
A zeneszerző édesapja Dés Mihály, akire az ősmoszkovita, a Szovjetunióban kiképzett Vas Zoltán is „megbízható pártkáder”-ként emlékezik vissza 1970-es, A krumplicsata című írásában.
Tudniillik többek között Apró Antallal voltak egy csapatban – illusztris társaság tehát.
Dés Mihály, a kitűnő pártkáder
„A budapesti központi vezetés néhány kitűnő pártkádert adott mellém. Apró Antalt, a központi vezetés tagját, aki a szakszervezeteknél volt összekötő. Ajtai Miklós mérnököt, az ellenállás neves tagját. Máig jelentős gazdasági beosztást tölt be Dés Mihály, Pickler Ferenc, Samoday Árpád, Berecz Béla, a kiváló munkáskáder, nyugdíjas tábornok, Vadas Sári, nyugdíjas…”
Dés Mihályt már 1951-ben kinevezték az Országos Vízgazdálkodási Tanács (pikáns aktualitás!) élére, de 1957-ben már a Komplex (impexes nagyvállalat) igazgatójaként kapta meg a Magyar Szabadság Érdemrendjét. Érdekesség, hogy Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke jegyzi az elismerést, akinek unokája, Dobi Sándor később, az 1990-es években a Manhattan együttesben lett országosan ismert.
1961 elején is még kitüntették a Munka Érdemrenddel, ám decemberben felmentették a Komplex éléről, és a pártból is kizárták a volt ÁVH-sokkal egy füst alatt.
Apró Antal után „kiváló” pártkáderekkel boronálták össze Dés Mihályt.
Kiemelt főbűnösként Rákosit, Gerőt és Kovács Istvánt tünteti fel először a határozat. Majd a »személyi kultusz idején elkövetett törvénysértő cselekedeteikért« kizártak nevei következnek: dr. Alapi Gyula volt fővárosi ügyész, dr. Olty Vilmos volt bírósági tanácselnök, valamint Barkóczy Pál, Zentai Ottó, dr. Benedek Imre, Kovács István, Kiss Kálmán, Nagy Károly, Fekete Zsigmond, Toldi Ferenc, Balázsi Béla, Balogh Béla, dr. Bauer Miklós, Köteles Henrik, Moravecz László, Tihanyi János volt államvédelmi tisztek.
„Pártellenes frakciózásért, az MSZP politikájával szemben álló nézetek terjesztéséért, az MSZMP és a testvérpártok számos vezetőjének rágalmazásáért” Soltész Károlyt, Dés Mihályt, Gáti Tibort, Béres Istvánt, dr. Bárd Károlyt, Biró Viktort kizárta soraiból a párt.
Ezt Dés László később úgy magyarázta, hogy az édesapja túlságosan is piacgazdaság-párti volt, és nem feltétlenül párthű szakembereket is alkalmazott, pusztán ennyi volt a bűne.
Mindenesetre anyagiakban talán később sem szűkölködtek: a család ugyanis a XII. kerület rendkívül jómódú környékén, a Németvölgyi út elején élt egy villában.
