Az elmúlt időszakban többször is szóba került a sajtóban, hogy a Szemlőhegyen található Apró-villától megválna a Gyurcsány–Dobrev házaspár. Ezt maga a volt miniszterelnök jelentette be Gulyás Márton műsorában – kezdi tényfeltáró írását a Kontra.
A Szemlőhegy utcai villa történetéről annyit röviden, hogy az 1936-ban lett Sebestyén Aladár, a Ferroglobus Rt. igazgatója és nejének tulajdona. A gazdag, zsidó származású család házát pár év múlva, 1944-ben a nyilasok nyilvántartásba vették. Nem tudható, a házaspár miként élte túl a háború poklát – jegyzi meg Gál Éva várostörténész –, csak annyi bizonyos, hogy az 1949-es és 1950-es telefonkönyvben Sebestyén Aladár újra szerepel a Szemlőhegy utca 42. lakójaként. Rákosi Mátyás hatalomra kerülésével államosították az ingatlant, amikor Apró Antal – Dobrev Klára nagyapja – már miniszteri rangban volt. Ekkor már minden bizonnyal helye volt az elzabrált villában, a „káderdűlőn” – írja a Magyar Hírlap a villáról beszámoló cikkében.
A folytatás már ismert: a piacgazdaság hajnalán a harmadik generációba tartozó Dobrev Klára, Apró Antal unokája a 159 négyzetméteres „szociális bérlakást” huszonhárom évesen, egyedülállóként vásárolta meg 1995-ben a kerületi önkormányzattól, kevesebb mint kilencmillió forintért. A villa másik házrészét – amelyben korábban az ötvenhatos vérbíró lakott – Apró Piroska, Apró Antal lánya, Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnöke vette meg.
A Kontrának azonban most egy hasonlóan felháborító családtörténet jutott a tudomására. A két történet a legkisebb részletekig megegyezik.
Ugyanúgy gazdag, zsidó polgári család építteti, szerzi meg a Rózsadomb egy másik nagyon értékes ingatlanát az Apostol utca 8. szám alatt. Majd jön a vészkorszak, a holokauszt, amelyet követően kommunisták államosítják a gyönyörű kúria lakásait, meghagyva egyetlen lakást az eredeti tulajdonos és holokausztot megjárt család számára.
Ma pedig olyan emberek laknak a sanyarú sorsú ingatlan lakásaiban és szerezhették ezeket meg fillérekért, mint Dés László és egykori neje, Vásárhelyi Mária. Teszik ezt minden lelkiismeret-furdalás nélkül és a legnagyobb természetességgel – teszi hozzá a Kontra.
FELVIDÉKRŐL SZÁRMAZÓ POLGÁRI CSALÁD ÉPÍTETTE
Nézzük meg a szomorú sorsú Apostol utcai neobarokk ház történetét. A cikk címe – figyelembe véve az eredeti tulajdonos, özv. Donáth Józsefné életét, személyes tragédiáit, majd a villa államosítás utáni sorsát – nem túlzó, bár sajnos tipikus XX. századi sorsnak is mondhatnánk – írja a Kontra.
A telek első említése az Arcanumban/Hungaricanában 1912-ből való, amikor Ernst Károlyról és nejéről Vékei Károlyra és nejére írták át a tulajdoni jogot.
ADT | Budapesti Hírlap, 1912-11-24 / 278. szám
Ezek után, 1926-ban özv. Donáth Józsefné kért és kapott építési engedélyt nyaralóra – és ő lesz az ingatlan kulcsszereplője a vélhető államosításig.
ADT | Fővárosi Közlöny, 1926. 06. 15./26. szám
A villa Jakab Dezső és Sós Aladár tervei szerint épült, neobarokk stílusban.
ADT | Színházi Hét Színházi Élet – 1929/21. szám
Az Apostol utca 8. mellett a környéken Donáthéknak még két telkük volt a környező Bólyai és a Borbolya utcákban (elképzelhető az akkori tulajdonviszonyok mellett, hogy ez mind egy akár részben is, de egybefüggő, átjárható, hatalmas birtok volt).
Donáth Józsefné Szold Erna néven született 1880-ban Galgócon, a Felvidéken – édesapja, az 1924-ben elhunyt Szold József a Szlovák Cukorgyárosok Egyesületének volt az elnöke.
ADT | Az Ujság, 1924. 07. 22./147. szám
Ugyanebben az évben halt meg férje is, a jó nevű budapesti ügyvéd, Donáth József.
ADT | Az Est, 1924. 11. 09./238. szám
Az asszony pedig a budapesti Musica Zongora- és Hangszerkereskedelmi Rt. Igazgatóságának tagja volt.
ADT | Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 1936–1937/3–4. kötet, 12. évfolyam
Donáth Józsefné és férje, valamint veje is izraelita vallású, művelt, jómódú magyar emberek voltak. Hasonlóan egyébként az Apró-villa eredeti tulajdonosaihoz: Sebestyén Aladárhoz és nejéhez, Grünwald Rózához, és sajnos mindkét családot sújtotta a holokauszt tragédiája is.
Donáthék családi tragédiasorozata folytatódott a házban, hiszen lakója volt a háznak a színházigazgató Bródy Pál testvére, Bródy Andor, a Viktoria Kötszergyár alapító igazgatója is. Ő úgy került be a családba, hogy feleségül vette Donáthék lányát, Annát (Annust) 1926-ban.
Bródy Andor neve mindenesetre a budapesti telefonkönyvekben ettől kezdve rendszeresen felbukkan – utána pedig már újsághírekben is.
Hungaricana | Budapest és környékének távbeszélő betűrendes- és szaknévsora 1929. május (Budapest)
1932-ben a kötszerüzemet már felszámolták, és jómódú anyósa hiába segíti ki mindig, Bródy depresszióba zuhan, és egy grazi kísérlet után 1935-ben, 35 évesen öngyilkos lesz – megmérgezte magát.
ADT | Esti Kurir, 1935 .10. 15./235. szám
Bródy Andor hagyatéka csődhirdetmény keretében szerepel a sajtóban ismét – 1936-ban és 1938-ban is – a Bródy-hagyatékra az örökösök (vélhetően a tartozások miatt) nem tartottak igényt, így árverésre bocsátották azt.
Özv. Donáth Józsefné egyébként vagyonos, adakozó asszony volt és több rokonát is kisegítette: szintén újsághírekben olvasható, hogy az egyiknél kezességet vállalt, a másikat a végrehajtásból mentette ki – de egy 1929-es Charité-bálon is feltűnik a névsorban.
ADT | Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1939. 11. 23./265. szám értesítője
