Magyar rendőrnő az európai közlekedésrendészeti szervezet élén

A skandináv államokban sikerült közel nullára csökkenteni a halálos kimenetelű közúti balesetek számát, ami példaértékű a többi európai ország számára is. Az Euró­pai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának elnöki posztjára Zsinkai Elvira rendőr alezredes személyében magyar rendőr került, aki az úgynevezett 3E érvényesülésében és a jó gyakorlatok átvételében látja a közlekedési biztonság javulásának módszerét.

A Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (RoadPol) végrehajtó bizottsága nemrég lezajlott tisztújításakor egyhangúlag Zsinkai Elvira alezredest választotta meg – eddigi legfiatalabb – elnökének. Helyettese egy olasz rendőrnő, Federica Deledda, a szervezet főtitkára pedig a horvát Sanja Veic lett.

Nem illúzió a teljes biztonság

A 26 ország közlekedési rendőrségét tömörítő RoadPol nevével leggyakrabban az európai közúti ellenőrzési kampányokkal összefüggésben találkozunk. Már az 1996-ban TisPol néven létrehozott elődszervezetnek is az volt a küldetése, hogy a tagok közös erővel próbálják meg minimálisra csökkenteni a halálos balesetek számát. E cél első hallásra illuzórikusnak tűnhet, pedig nem az 

– tudtuk meg Zsinkai Elvirától, aki mostantól az ORFK budapesti központjából irányítja a RoadPolt. Az alezredes hangsúlyozta: a skandináv országok közül Svédország, Dánia és Norvégia is képes volt elérni azt a bravúrt, hogy náluk majdnem nullára csökkent a halálos közúti balesetek száma. – Ez a jó gyakorlatok átvételével a többi európai országban is megvalósulhatna, ideértve hazánkat is – vélekedik a RoadPol magyar vezetője, akinek ez szívügye is, mert több mint tíz évig a halálos és súlyos közlekedési balesetek vizsgálatával foglalkozott.

Elterjedt nézet, hogy az igazán jó rendőr az, aki alulról kezdve járja végig a „szamárlétrát”. Zsinkai Elvira tipikusan ilyen. Volt objektumőr, fogdaőr, járőrvezető, majd a rendőrtiszti főiskolát elvégezve lett a BRFK balesetvizsgálója. Felsőfokon beszél angolul, és meg tudja értetni magát hollandul, spanyolul és horvátul is.

Három pillér
Kérdés, hogy milyen módon lehetne a skandináv eredményeket Európa más országaiban is elérni. Mint mondja, ennek általános alapelveit már évekkel ezelőtt lefektették, és angol kifejezések alapján csak 3E néven szokták emlegetni: enforcement (jóváhagyás vagy ellenőrzés), education (oktatás), engineering (mérnöki tervezés).

A svéd szervezetek ennek jegyében az általuk 2016 óta sikerrel alkalmazott módszerek alapján ki is dolgoztak egy ajánlást Vision Zero címmel. Ennek fontos része a rendőri ellenőrzések gyakori és váratlan alkalmazása, az ellenőrzések minőségének javítása. Emellett a RoadPol nagy hangsúlyt fektet más tagországok módszereinek megismerésére és a legjobb gyakorlatok átvételére. Ilyen például a spanyoloké, hogy drónokat is alkalmaznak a jogsértések bizonyítására. 

Köztudott, hogy a halálos balesetek első számú előidézője a gyorshajtás. E téren Magyarországon a trafiboxok váltak be: sokkal több doboz van, mint trafipax, így a gyorshajtó sosem tudhatja, hogy az útszéli szürke boxban ténylegesen van-e kamera, ezért lelassít, a rendőrség pedig ezzel elérte célját – mutatta be az alezredes az első pillért, egyben hozzátette: a jó gyakorlatok átvételén felül a közös ellenőrzések szervezése is fontos pillér. 

A RoadPol az Európában leggyakoribb jogsértésekre fókuszál, ezért van akár évente többször is egyidejű, egyhetes sebességellenőrzés, buszos-kamionos, biztonsági öv-, alkohol- és drogellenőrzés a tagállamokban – tette hozzá.

A 3E közül a második láncszem az oktatás, Zsinkai Elvira szerint itt is van átvételre érdemes jó gyakorlat. Ilyen például a ciprusi, ahol a reggelente gyereket szállító „anyataxikat” úgy ellenőrzik a járőrök, hogy a rendőrautók hátsó ülésén egy gyerekülés és egy ülésmagasító található abból a célból, hogy ha szükséges, segítségükkel maguk a rendőrök tanítják meg ezek szakszerű használatát.

Hollandiában a kerékpáros gyereket mindaddig csak szülői kísérettel engedik ki a forgalomba, ameddig le nem teszik az életkoruknak megfelelő, háromszintű közlekedési vizsgákat. Angliában szintén háromszintű a szervezett oktatás és vizsga, amelynek elvégzését nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is ajánlják. – Ehhez képest a képzési terület nálunk megerősítésre szorul – mutat rá a szakember –, hiszen itthon gyakorlatilag bárki részt vehet a forgalomban kerékpárral mindenféle előképzettség nélkül. A gépjárművezetők utánképzésének rendszerszintű hiányáról nem is szólva!

Nagyon sok halálos kimenetelű baleset okozója hivatkozik a több évtizeddel ezelőtt szerzett jogosítványára, miközben fogalma sincs arról, azóta hányszor és mi minden változott a KRESZ-ben! Sajnos nálunk rendkívül kevesen vesznek részt vezetéstechnikai, különösen a KRESZ-tudást frissítő képzéseken, miközben a közlekedési morál gyenge, az ingerlékenység, az agresszió pedig gyakori – mutatta be a hazai helyzetet.

A harmadik E a mérnöki oldal. 

A skandináv országokban bevett gyakorlat, hogy a rendőrség, ha a balesetek elemzése során azt állapítja meg, hogy a közút műszaki tulajdonságai is hozzájárultak az esemény bekövetkeztéhez, akkor ezt közli a fenntartóval, amely a problémát kötelezően orvosolja, ha kell, az adott útszakaszt áttervezteti. Ezt jó lenne minden tagországban magasabb szintre emelni, de sajnos ez pénzügyi, finanszírozási kérdés is

 – jegyezte meg az alezredes.

Jó példa a Pofátlanítás
Zsinkai Elvira szerint költségarányosan a legnagyobb pozitív hozadéka az edukációnak és a kommunikációnak lenne. Jó hazai példa erre az ORFK és a Budapesti Autósok Közössége civil szervezet együttműködésével készülő Pofátlanítás sorozat, amely a közösségi médián keresztül folyamatosan mutatja be a leghajmeresztőbb szabálysértéseket, illetve elrettentésül azok következményeit.

Borítókép: Zsinkai Elvira rendőr alezredes szerint a jó gyakorlatok átvétele sok életet menthet meg (Fotó: Havran Zoltán)