Nem sok sikerre számíthat az árnyékkabinet

Átvenné a Demokratikus Koalíció az ellenzék vezetését, vagy ahogyan Gyurcsány Ferenc pártelnök a Partizánnak adott interjúban fogalmazott, kijelölné az ellenzéki politika közepét. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője szerint a baloldali pártszövetség csúfos bukása után egy lényegre törő DK-s kezdeményezéssel az oly sokáig hirdetett egység megtörni látszik az ellenzéki oldalon. Mint mondta, az árnyékkormány nem más, mint az ellenzék nyomásgyakorlásának és egységesítésének egyik eszköze.

20220919 Budapest Bemutatta árnyékkormánya tagjait Dobrev Klára fotó: Teknős Miklós (TEK) Magyar Nemzet képen: Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője, a párt árnyék-miniszterelnöke (elől k) A felső sorban: Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere, a vidéki önkormányzatokért felelős főtanácsadó, Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester, önkormányzati árnyékminiszter, Oláh Lajos parlamenti képviselő, környezetvédelmi és klímaügyi árnyékminiszter, Gy. Németh Erzsébet, a DK alelnöke, szociális és nyugdíjügyi árnyékminiszter, Varju László, a párt alelnöke, energia- és rezsiügyi árnyékminiszter, Dávid Ferenc, a DK országgyűlési képviselője, gazdasági árnyékminiszter, Benedek Szilveszter, a Veszprém megyei közgyűlésben dolgozó képviselő, mezőgazdasági árnyékminiszter, Kálmán Olga parlamenti képviselő, az árnyékkormány szóvivője (b-j). Az alsó sorban: Komáromi Zoltán országgyűlési képviselő, egészségügyi árnyékminiszter, Mustó Géza, a X. kerület rendvédelemért, közbiztonságért felelős alpolgármestere, az árnyékormány belügyminisztere, Rónai Sándor, a DK EP-képviselője, árnyék-külügyminiszter, Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, árnyék-kancelláriaminiszter, Bodnár Zoltán árnyék-pénzügyminiszter, Arató Gergely parlamenti képviselő, a kormányprogramért felelős árnyékminiszter és Kordás László bér- és munkaügyi árnyékminiszter (b-j). Fotó: Teknős Miklós

– A baloldali pártszövetség csúfos bukása után, egy lényegre törő DK-s kezdeményezéssel az oly sokáig hirdetett egység megtörni látszik az ellenzéki oldalon – mutatott rá lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője.

Mint elmondta, Gyurcsány Ferenc pártja annak érdekében, 

hogy a közélet mindennapi palettáján fenn tudjon maradni és az aktív működés látszatát képes legyen biztosítani,

létrehozta saját árnyékkormányát. Saját, mivel politikai értelemben belterjes és homogén, hiszen más párttól nem akartak senkit az árnyékkabinetbe hívni – magyarázta. A jogi szakértőt arról is kérdeztük, hogy milyen nemzetközi, esetleg hazai példákat láthatunk egy árnyékkormány működésére. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, a világ számos országában megtalálható intézménynek hazai viszonylatban nincsen hagyománya.

Az Egyesült Királyságban, Ausztráliában vagy éppen Kanadában – a Nemzetközösség országaiban – az árnyékkormány létrehozása bevett ellenzéki gyakorlat, amelynek elsődleges funkciója, hogy egységesítse a politikai közösséget, mobilizálja a támogatókat, valamint hogy könnyítse az ellenzéki politikai üzenetek megformálását és kommunikációját

– ismertette. Mint fogalmazott, az árnyékkormányok intézménye alapvetően az angolszász kultúrából és a nagyrészt kétpárti rendszerből – Munkáspártból és Konzervatív Pártból – áll. Hasonló próbálkozás történt 2018-ban Franciaországban, ahol a helyi republikánusok alakítottak árnyékkormányt, de nagyobb hírt nem sikerült kapniuk, Olaszországban pedig a Demokraták próbálkoztak vele, de az olasz közéletnek köszönhetően alig élt egy évet a létrehozott árnyékkormány – sorolta a példákat ifj. Lomnici.

Azt is elmondta, hogy az árnyékkormányoknak közjogi jelentőségük és valódi kormányzati hatalmuk természetesen nincs, sokkal inkább politikailag értelmezhető, szellemi jellegű hatások kiváltására lehetnek alkalmasak.

Az árnyékkormány az ellenzék nyomásgyakorlásának és egységesítésének egyik eszköze – tette hozzá.

A DK vonatkozásában a jogi szakértő szerint fontos kiemelni, hogy az árnyékkormányba nevezett árnyékminiszterek egy olyan politika és kormányzás emlékét idézik az emberek emlékezetébe, amelyben nem volt sok köszönet. Az árnyékminiszterek egy része már töltött be állami vezetői tisztséget, míg a többi csupán tanácsadói tisztséget, viszont közös bennük, hogy mindannyian baloldaliaknak minősülnek.

– Alapvetően az árnyékkormányok rendszere az angolszász „kétpárti” működést idézi, de a DK árnyékkormányának működését tovább árnyalja az a tény, hogy a magyarországi ellenzék nem egységes, sőt annyira széttagolt, hogy az árnyékkormány megalakítása után többen – Márki-Zay Péter és Donáth Anna – kritikával illették annak létjogosultságát – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici.

Rámutatott: egy árnyékkormánynak alapvetően a regnáló kormány alternatíváját és annak leváltására való alkalmasságát kellene felmutatnia, de tekintettel arra, hogy sem egyedül a DK, sem együtt az ellenzéki összefogás nem volt alkalmas a jelenlegi kormány leváltására, így vajmi kevés sikert lehet a DK által alapított árnyékkormánynak jósolni.

Borítókép: Árnyékkormány (Fotó: Teknős Miklós)